Az élelmi rostok és a „jó” bélbaktériumok önmagukban is kedvezően befolyásolják a bélrendszer egészségét. Kevésbé ismert az a tény, a bélbaktériumok is „szeretik” a rostban gazdag ételeket, így a bél mikrobiomja szempontjából sem mindegy, mennyi rostot fogyasztunk.
A sarcopeniának – a zsírmentes izomtömeg megfogyatkozásán túl – jellemzője a zsírtömeg életkorral összefüggő növekedése is, ami tovább csökkenti az izom hasznos tömegét és minőségét.
A mikrobiom vizsgálatok nagyon izgalmas, új összefüggéseket tárhatnak fel, egyes nagyon nagy incidenciájú kórképek esetén is. Egyelőre úgy tűnik, hogy a bélflóra diverzitásának megőrzése fontos lehet egyes népbetegségnek számító kórképek prevenciójában.
A felnőtt bélflóra mikróbái és az antibiotikumok közötti interferencia sem rövid (7 nap), sem pedig hosszú távon (8 hét) nem gyakorol klinikailag releváns hatásokat a vizsgálatban mért metabolikus paraméterekre.
Probiotikumokkal és prebiotikumokkal szabályozható a bél mikroflórájának összetétele és működése. Számos vizsgálat igazolja, hogy a probiotikumok a bél mikrobiogramjának megváltoztatása, az inzulinszignál szabályozása és a koleszterinszint csökkentése révén kedvező hatásúak lehetnek 2-es típusú diabetesben és cardiovascularis betegségben.
A vankomicin módosítja a humán bélflóra összetételét, az amoxicillin viszont nem. A bélflóra 7 napos antibiotikus kezeléssel történő befolyásolása ugyanakkor nem befolyásolja a gazdaszervezet anyagcseréjét sem a kezelés alatt, sem 8 hetes utánkövetés után.
A közelmúltig az emberen, illetve emberben élő mikrobióta – meghatározott helyen lévő mikroorganizmusok összessége – nehezen vizsgálhatónak és alig megismerhetőnek tűnt, mivel ezeknek a mikroorganizmusoknak a többsége nem, vagy csak nehézségek árán tenyészthető.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?