A JAK2V617F-mutáció jelentőségének felismerése a JAK-gátló gyógyszerek fejlesztéséhez vezetett, amelyekkel kapcsolatban az első tapasztalatok a BCR-ABL1-negatív myeloproliferativ betegségekben (MPN) történő alkalmazásról vannak. A JAK-gátlók antiinflammatorikus hatásuk miatt autoimmun kórképekben és graft-versus-host betegségben is bevezetésre kerültek. A hematológiai kórképekben elsősorban a ruxolitinib hatékonyságával kapcsolatban állnak rendelkezésre tapasztalatok az elmúlt 10 évből. A szerző a JAK-gátlók hematológiai alkalmazásának lehetőségeit foglalja össze.

A hemofagocitás szindrómák ritka, sokszor kezelés ellenére halálos kórképek. Hátterükben károsodott NK-sejt- és citotoxikus T-sejt-funkció áll, aminek következtében a makrofágok és a T-limfociták aktivációja és kontrollálatlan proliferációja jön létre. A klinikai képet a proliferáló makrofágok okozta hemofagocitózis és a citokin-túlprodukció okozta szöveti károsodás uralja.

Az autoimmun folyamatokban központi szerepet játszó citokinek célzott gátlása biológiai terápiákkal több mint két évtizede széles körben alkalmazott, hatékony eszköz a rheumatoid arthritis (RA) kezelésében.

A CDK4/CDK6 inhibitorok – palbociklib, abemaciklib és ribociklib – daganatellenes aktivitása nem csak a sejtciklus tumorsejtekben való blokkolására vezethető vissza, hanem abban immunmoduláns folyamatok egész sora is szerepet játszik.

A Janus-kinázoknak négy tagja ismert (a JAK1, a JAK2, a JAK3 és a TYK2), melyek központi szerepet töltenek be számos citokinreceptor jelátvitelében. A receptorok ligandkötését követően a JAK fehérjék aktiválódnak és foszforilálják a „Signal Transducer and Activator of Transcription” (STAT) transzkripciós faktorokat, melyek a sejtmagba jutva a DNS-hez kötődve számos citokin és egyéb gyulladásos mediátor génexpresszióját regulálják, ezáltal befolyásolva az immunműködéseket.

A COVID-19 járvány 2021. január 1-jéig globálisan több, mint 84 millió ember megbetegedését okozta. A betegség összmortalitása 2,17%-os volt az új év első napján. (worldometer, 2021) Bár vannak feltételezhetően prediktív tényezők a betegség lefolyását illetően, nagy variabilitást mutat, hogy milyen súlyosságú a különböző egyének esetében.

Kiemelt aktualitást élvez, hogy a magyar háziorvos társadalom világos képet kaphasson a modellváltásban rejlő kivételes lehetőségekről.

Az új koronavírus nem tűnt el, tovább terjed a világban, így az ezzel kapcsolatos nehézségek valószínűleg még sokáig, várhatóan évekig is fennmaradhatnak. Jó hír azonban, hogy az elmúlt időszak sok tapasztalattal járt az SM betegek gondozását és ellátását illetően.

A mozgásszervi betegségek fájdalommal járnak, jelentősen rontják az életminőséget. A reumatológiai kórképek közül leginkább a degeneratív betegségek (osteoarthrosis, spondylosis, discopathia) valamint a gyulladásos kórképek (rheumatoid arthritis, spondylarthropathiák, köszvény) igényelnek hatékony fájdalomcsillapítást (1).

A cutan lymphomák nem specifikus klinikai képet mutató, emiatt nehezen felismerhető kórképek, a pontos diagnózishoz szükséges a bőrgyógyász és a patológus szoros együttműködése.