A felvilágosítás és a betegút követés a kulcskérdés a kardiológiában – koordinátori pályázatot indított a SZÍVSN országos betegegyesület.

A műszívkezelés segítségével csökkenthető a szívtranszplantációs várólistán lévők halálozási rátája, a betegek otthonukba bocsáthatók, szervfunkcióik a megfelelő perfúzió következtében javulnak, és többségük jó életminőséggel és jó általános állapotban juttatható el a végleges megoldást jelentő szívátültetésig.

Magyarországon 2012 óta alkalmaznak műszív kezelést, ennek nagyjából hetven ember köszönheti az életét.

Azt tervezi, hogy legkésőbb ősszel újra munkába áll az ötszázegyedik magyar szívátültetett, írja a Magyar Idők.

Egy évtizede, 2008 óta ad Magyarországon is reményt a szülőknek a csecsemőkön végzett szívtranszplantáció, írja a SzabolcsOnline.

Teljes műszívet ültettek be egy 58 éves férfinak a prágai Klinikai és Kísérleti Orvostudományi Intézetben (IKEM), adja hírül az Index.

Huszonnégy rendeletet módosított egy csapásra a humán tárca vezetője az 54/2015-össel, ami a legfrissebb Magyar Közlönyben jelent meg - van benne minden: védőoltástól lincence vizsgáig.

Egyre nő azoknak a betegeknek a száma, akik szervezetükben valamilyen idegen testtel – stenttel, kanüllel, katéterrel stb. – élnek, és az idegen testek is egyre hosszabb „élettartamúak”. Egyre több idegen testtel összefüggő fertőzéssel kell tehát számolni.

Újabb műszívet ültettek be Franciaországban, néhány hónappal a szervet előállító Carmat orvosbiológiai cég első párizsi beültetése után, melyet a pácien két és fél hónappal élt túl.

Mi lehet a következő lépés a hazai szervátültetésekben? A kérdést különösen annak fényében szükséges feltenni, hogy a Semmelweis Egyetem nem hosszabbította meg prof. dr. Langer Róbert, a transzplantációs klinika igazgatójának megbízatását.