Miközben a szívelégtelenség definíciója orvos-generációnként változik, abban mindenki megegyezik, hogy a diagnózis alapja a dyspnoe és az oedemaképződés észlelése.

A kolorektális karcinóma (CRC) a harmadik leggyakoribb szolid tumor. Világszerte évente 2 millió embernél diagnosztizálják, míg egy millió fő halálát is ez okozza¹. Magyarországot a CRC különösen sújtja: mind az incidencia (107/100000 fő), mind a mortalitás (51/100000 fő) tekintetében világelsők vagyunk.^2,3

A 2019 decemberében kitört járvány első heteitől szembeszökővé vált, hogy elsősorban az idős betegeket érinti fatálisan és gyakoribb elhalálozásuk súlyos tüdőgyulladás következménye.

Az obstruktív alvási apnoe (OSAS, obstructive sleep apnea syndrome) jellemzője az ismétlődő, időszakos légzésleállás, melynek hétterében a felső légutak alvás közbeni obstrukciója, csökkent oxigénszaturáció és rövid időtartamú ébredések állnak.

A pandémia az egészségügyi rendszerre illetve annak szereplőire hatalmas terhet ró, emellett úgy tűnik, hogy a vírus biológiai hatásának súlyos kihatásai vannak a világ lakosságának mentális egészségére.

A dohányzással összefüggő betegségek szerte a világon a korai halálozás vezető okai közé tartoznak. Egy átlagos dohányos legalább 10 évvel rövidebb élettartamra számíthat, mint nem dohányos társa.

A szívelégtelenség kezelésében az angiotenzinreceptor-neprilizininhibitort 2015-ben hagyta jóvá az FDA, illetve Európában is abban az évben fogadták el.

A magas vérnyomás az egyik leggyakoribb szív-ér rendszeri rizikótényező, melynek számos szervi szövődménye alakulhat ki. A hypertoniára joggal mondhatjuk, hogy „néma gyilkos”, hiszen világszerte 10 millió haláleset írható közvetlenül a számlájára évente.

A dohányzás továbbra is a morbiditás és mortalitás fontos tényezője, mely például az Egyesült Államokban minden ötödik halálesetért felelős valamilyen módon, illetve a csecsemőkori halálozás egyik legfontosabb módosítható oka. 

Az európai népesség több mint egynegyede dohányzik, míg a 25 és 39 év közöttiek körülbelül egyharmada. Közismert tény, hogy a dohányosok várható élettartama közel 10 évvel rövidebb, mint a nem dohányzóké, ráadásul a dohányosok egészséges élettartamukból körülbelül 20 évet veszítenek káros szokásukkal összefüggő megbetegedések miatt.