|
|
2025. július. 11., péntek - Nóra, Lili.
Keresés
Találatok száma: 9
#1
 Kvíz a Medical Online 2020.Június Trombózis rovatához Kvíz a Medical Online 2020.Június Trombózis rovatához
Medical Online >> trombózis
2020-06-16
28 randomizált vizsgálat átfogó metaanalízise jelentős különbségeket mutatott ki az orális antikoagulánsok kardiovaszkuláris biztonságában. A miokardiális infarktus kockázata rivaroxaban esetében volt a legalacsonyabb. Ezt követi az apixaban, a VKA, és az edoxaban, míg a rizikó legmagasabb a placebo és a dabigatran esetében. Az akut koronária események rizikójának különbségei befolyásolhatják a kezelés megválasztását, és ezeket a különbségeket figyelembe vehetjük az antitrombotikus kezelés személyre szabása során. (Angiology. 2020;71(1):27-37.)
#2
Medical Online >> Háziorvostan
2017-07-31
A költséghatékonysági analízis szerint a primer HPV-szűrési stratégiák egyedüli elsődleges szűrésként alkalmazva többségében költségmegtakarítást eredményeznek mind a vakcinált, mind a nem vakcinált kohorszokban.
#3
Medical Online >> Rovatok >> Tüdőgyógyászat - Allergológia
2017-02-08
A krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedőkben gyakran jelentkezik cardiovascularis betegség.
#4
 Medical Online >> Rovatok >> tudomány >> Biostatisztika
2010-10-15
Bevallom, ennek az írásnak az alapötlete nem tőlem származik. De mikor rábukkantam David Salsburg cikkére, úgy éreztem – orvosi szaklapok lektoraként –, sokat tudok hozzáfűzni ehhez a témakörhöz.
#5
 Medical Online >> Rovatok >> tudomány >> Biostatisztika
2010-09-28
Most a bináris adatok elemzéséről lesz szó. Olyan mérésekről, melyeknek csak két lehetséges kimenetele van: hatott/nem hatott, meggyógyult/nem gyógyult meg. Ha kétféle kezelést akarunk összehasonlítani, akkor a végeredmény jellemzésére mindössze négy szám elegendő.
#6
 Medical Online >> Rovatok >> tudomány >> Biostatisztika
2010-07-30
zabad-e összeadni az almák és a körték számát? Az általános iskolában nem, de a klinikai vizsgálatoknál gyakran rákényszerülünk. Szerencsére vannak olyan változók, amelyekkel mégis összegezhető ez a sokféle eredmény.
#7
 Medical Online >> Rovatok >> tudomány >> Biostatisztika
2010-07-10
A megbízhatósági intervallum bizonyos értelemben jóslásra is alkalmas: a populáció valamely jellemzőjének valódi értékére következtethetünk belőle.
#8
Medical Tribune IV. évf.5. szám
Medical Online
2006-03-01
Biostatisztika 18.
Most a bináris adatok elemzéséről lesz szó. Olyan mérésekről, melyeknek csak két lehetséges kimenetelük van: hatott/nem hatott, meggyógyult/nem gyógyult meg. Ha kétféle kezelést akarunk összehasonlítani, akkor a végeredmény jellemzésére mindössze négy szám elegendő. Nézzünk például egy régi, Karl Pearson (1857–1936) által közzétett adatsort, melyet az angol katonák tífusz elleni oltása kapcsán gyűjtött össze körülbelül 100 évvel ezelőtt: egy kórházban 87 olyan katona feküdt, akit korábban beoltottak, illetve 47 olyan, akit nem oltottak be. A beoltottak közül 11-en kaptak fertőzést, a be nem oltottak közül 13- an. A kérdés egyszerű: hogyan jellemezhetjük az oltás hatását? Ahhoz képest, hogy összesen négy számról van szó, elég sokféle válasz lehetséges. Először is, kiszámíthatjuk a kockázatokat, azaz a fertőzöttek arányát mindkét csoportban: a beoltottaknál ez 11/87=0,126, míg a be nem oltottaknál ez 13/47=0,277. Majd kiszámítjuk a kettő különbségét, a kockázatcsökkenést (amelyet abszolút kockázatcsökkenésnek is neveznek, hogy megkülönböztessék a relatívtól, a valamelyik kiválasztott csoport kockázatához viszonyított százalékos csökkenéstől). Sőt, rovatunk figyelmes olvasói már tudják, hogy a kép a különbség konfidencia-intervallumának (megbízhatósági tartományának) hozzáadásával tehető teljessé. Ezzel tulajdonképp megoldódott a kérdés, még egy burkolt szignifikanciapróba-eredmény is rendelkezésünkre áll (az oltás hatása akkor szignifikáns, ha a nulla nincs benne a konfidencia- intervallumban).
#9
Medical Tribune IV. évf.6. szám
Medical Online
2006-03-01
Biostatisztika 19.
Bevallom, ennek az írásnak az alapötlete nem tőlem származik. De mikor rábukkantam David Salsburg cikkére (The religion of statistics as practiced in medical journals. The American Statistician, 1985;39:220–223), úgy éreztem – orvosi szaklapok lektoraként –, sokat tudok hozzáfűzni ehhez a témakörhöz. A frekventista statisztika olyan vallás, amelynek egyháza van, ahol az igét hirdetik, a szentségeket kiszolgáltatják és azokkal élnek. Ha volna temploma, annak tornyán minden bizonnyal csillag lenne (lehet egy, kettő, de három is – lásd sorozatunk 2. részét). Főistene a szignifikancia, akit hipotézisvizsgálatnak nevezett rítusok során próbálnak megtalálni a hívők, majd közös imák során erőt kérnek. Az erőt rendszerint elemszám formájában kapják meg az arra érdemesek (segítségükre vannak ebben az aprószentek – a validált szofverek). A hívők jutalma a földi életben a publikáció, haláluk után pedig az idézettségi index, amely a túlvilági lét során is növekedhet. Az eretnekek ugyan azt állítják, hogy a szignifikancia korántsem teljhatalmú (lásd sorozatunk 7. és 8. részét a megbízhatósági, valamint tolerancia-intervallumokról), de őket azzal fenyegetik meg, hogy örökre kirekesztetnek a komolyabb szaklapok szerzőgárdáiból.
|
 Legolvasottabb Legtöbb hozzászólás |
|
|
>Kapcsolat
© 2009 - 2025
Professional Publishing Hungary Kft. |
||
