hirdetés
hirdetés
Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 9
#1
Kvíz a Medical Online 2020.Június Trombózis rovatához Kvíz a Medical Online 2020.Június Trombózis rovatához
Medical Online >> Rovatok >> trombózis
2020-06-16

28 randomizált vizsgálat átfogó metaanalízise jelentős különbségeket mutatott ki az orális antikoagulánsok kardiovaszkuláris biztonságában. A miokardiális infarktus kockázata rivaroxaban esetében volt a legalacsonyabb. Ezt követi az apixaban, a VKA, és az edoxaban, míg a rizikó legmagasabb a placebo és a dabigatran esetében. Az akut koronária események rizikójának különbségei befolyásolhatják a kezelés megválasztását, és ezeket a különbségeket figyelembe vehetjük az antitrombotikus kezelés személyre szabása során. (Angiology. 2020;71(1):27-37.)

#2
Medical Online >> Rovatok >> háziorvostan
2017-07-31

A költséghatékonysági analízis szerint a primer HPV-szűrési stratégiák egyedüli elsődleges szűrésként alkalmazva többségében költségmegtakarítást eredményeznek mind a vakcinált, mind a nem vakcinált kohorszokban.

 

#3
Medical Online >> Rovatok >> Tüdőgyógyászat - Allergológia
2017-02-08

A krónikus obstruktív tüdőbetegségben  (COPD) szenvedőkben gyakran jelentkezik cardiovascularis betegség.

#4
Medical Online >> Rovatok >> tudomány >> Biostatisztika
2010-10-15

Bevallom, ennek az írásnak az alapötlete nem tőlem származik. De mikor rábukkantam David Salsburg cikkére, úgy éreztem – orvosi szaklapok lektoraként –, sokat tudok hozzáfűzni ehhez a témakörhöz.

#5
Medical Online >> Rovatok >> tudomány >> Biostatisztika
2010-09-28

Most a bináris adatok elemzéséről lesz szó. Olyan mérésekről, melyeknek csak két lehetséges kimenetele van: hatott/nem hatott, meggyógyult/nem gyógyult meg.  Ha kétféle kezelést akarunk összehasonlítani, akkor a végeredmény jellemzésére mindössze négy szám elegendő.

#6
Medical Online >> Rovatok >> tudomány >> Biostatisztika
2010-07-30

zabad-e összeadni az almák és a körték számát? Az általános iskolában nem, de a klinikai vizsgálatoknál gyakran rákényszerülünk. Szerencsére vannak olyan változók, amelyekkel mégis összegezhető ez a sokféle eredmény.

#7
Medical Online >> Rovatok >> tudomány >> Biostatisztika
2010-07-10

A megbízhatósági intervallum bizonyos értelemben jóslásra is alkalmas: a populáció valamely jellemzőjének valódi értékére következtethetünk belőle.

#8
Medical Tribune IV. évf.5. szám
Medical Online
2006-03-01
Biostatisztika 18. Most a bináris adatok elemzéséről lesz szó. Olyan mérésekről, melyeknek csak két lehetséges kimenetelük van: hatott/nem hatott, meggyógyult/nem gyógyult meg. Ha kétféle kezelést akarunk összehasonlítani, akkor a végeredmény jellemzésére mindössze négy szám elegendő. Nézzünk például egy régi, Karl Pearson (1857–1936) által közzétett adatsort, melyet az angol katonák tífusz elleni oltása kapcsán gyűjtött össze körülbelül 100 évvel ezelőtt: egy kórházban 87 olyan katona feküdt, akit korábban beoltottak, illetve 47 olyan, akit nem oltottak be. A beoltottak közül 11-en kaptak fertőzést, a be nem oltottak közül 13- an. A kérdés egyszerű: hogyan jellemezhetjük az oltás hatását? Ahhoz képest, hogy összesen négy számról van szó, elég sokféle válasz lehetséges. Először is, kiszámíthatjuk a kockázatokat, azaz a fertőzöttek arányát mindkét csoportban: a beoltottaknál ez 11/87=0,126, míg a be nem oltottaknál ez 13/47=0,277. Majd kiszámítjuk a kettő különbségét, a kockázatcsökkenést (amelyet abszolút kockázatcsökkenésnek is neveznek, hogy megkülönböztessék a relatívtól, a valamelyik kiválasztott csoport kockázatához viszonyított százalékos csökkenéstől). Sőt, rovatunk figyelmes olvasói már tudják, hogy a kép a különbség konfidencia-intervallumának (megbízhatósági tartományának) hozzáadásával tehető teljessé. Ezzel tulajdonképp megoldódott a kérdés, még egy burkolt szignifikanciapróba-eredmény is rendelkezésünkre áll (az oltás hatása akkor szignifikáns, ha a nulla nincs benne a konfidencia- intervallumban).
#9
Medical Tribune IV. évf.6. szám
Medical Online
2006-03-01
Biostatisztika 19. Bevallom, ennek az írásnak az alapötlete nem tőlem származik. De mikor rábukkantam David Salsburg cikkére (The religion of statistics as practiced in medical journals. The American Statistician, 1985;39:220–223), úgy éreztem – orvosi szaklapok lektoraként –, sokat tudok hozzáfűzni ehhez a témakörhöz. A frekventista statisztika olyan vallás, amelynek egyháza van, ahol az igét hirdetik, a szentségeket kiszolgáltatják és azokkal élnek. Ha volna temploma, annak tornyán minden bizonnyal csillag lenne (lehet egy, kettő, de három is – lásd sorozatunk 2. részét). Főistene a szignifikancia, akit hipotézisvizsgálatnak nevezett rítusok során próbálnak megtalálni a hívők, majd közös imák során erőt kérnek. Az erőt rendszerint elemszám formájában kapják meg az arra érdemesek (segítségükre vannak ebben az aprószentek – a validált szofverek). A hívők jutalma a földi életben a publikáció, haláluk után pedig az idézettségi index, amely a túlvilági lét során is növekedhet. Az eretnekek ugyan azt állítják, hogy a szignifikancia korántsem teljhatalmú (lásd sorozatunk 7. és 8. részét a megbízhatósági, valamint tolerancia-intervallumokról), de őket azzal fenyegetik meg, hogy örökre kirekesztetnek a komolyabb szaklapok szerzőgárdáiból.
hirdetés
hirdetés
hirdetés

A My Life Story elnevezésű program abban segít majd a betegeknek és róluk gondoskodóknak, hogy egy helyen összegyűjtve tudják felidézni múltbéli kellemes emlékeiket.

Több különböző országban lezajlott kutatás egybecsengő eredményei szerint a koronavírus-fertőzés szempontjából nem mindegy, hogy milyen a vércsoportunk.