A felnőtt lakosság pandémia során észlelt alkoholfogyasztása és szerhasználata számos tényezővel összefüggésben mutat romló tendenciát. Kiemelkedő szempont a megküzdési stratégiák közül az alkohollal történő öngyógyítás. Ezt tovább erősítheti fel a komorbid depresszió, vagy szociális és élethelyzeti krízis. Bizonyos társadalmi rétegek kiemelt rizikócsoportnak számítanak: a hajléktalanság, valamint az alkohollal párhuzamosan történő drogfogyasztás.
Az ausztrál Curtin Egyetem kutatói a PLOS ONE folyóiratban megjelent cikkükben egy olyan új gyógyszerformuláról számoltak be, mely jelentősen megkönnyíti a neurológiai betegségekben alkalmazható kannabidiol kezelhetőségét, és javítja felszívódását.
Az új, 2020-as Globális kábítószer-felmérés (GDS) sokat elárul arról, hogy miként hatott a pandémia a droghasználatra – írja az IFLScience alapján a 24.
„Sajnos a függőségről fenyegetéssel nem lehet leszoktatni a beteget. Az ideális az lenne, ha senki nem kezdene el dohányozni” – mondta lapunknak dr. Toldy-Schedel Emil kardiológus, a Szent Ferenc Kórház főigazgatója.
A legújabb tudományos trend szerint a biomérnökök génmódosított baktériumokkal vagy gombákkal termeltetnek bioszintetikus molekulákat, írja a GyártásTrend.
A Memorial Sloan Kettering Rákkutató Központ kutatása szerint drámaian megemeli a hererák kialakulásának kockázatát az, ha valaki sok füves cigit szív, írja a 24.hu.
A még lektorálatlan tanulmányokat közzétévő Medrxiv portálon megjelent egy japán tanulmány, amely szerint az omikron után jóval ritkább a poszt-COVID szindróma előfordulása, mint a korábbi variánsok esetében.
Svédországban is radikálisan megnőtt a jodidtabletták vásárlása a csernobili harcok nyomán megemelkedett sugárzás miatt, de a nukleáris biztonságért felelős hatóság nem ajánlja a jodid szedését, mert nincs értelme.