Míg korábban a paraszolvencia reményében az állami intézményekbe igyekeztek minél több beteget bevinni az orvosok, a hálapénz betiltása nyomán kiesett jövedelmeiket most a kórház falain kívül igyekeznek legálisan pótolni.

Az egészségügyi ellátórendszer hiányosságai miatt állította a szőnyeg szélére Magyarországot az Európai Bizottság az országjelentésben, írja az Economx.

Az egészségpénztárak 2022 óta a taglétszám dinamikus növekedését tapasztalják, és a lendület 2025-ben sem tört meg, írja a Piac & Profit.

A Népszava szerint nincs szó sem dedikált egészségügyi bérkorrekcióról, sem a kórházak felújításáról a 2026-os büdzsé tervezetében.

A Növekedés.hu összeállításában a magyar és az amerikai egészségügyi ellátórendszert vetették össze egymással.

Vannak olyan szolgáltatások, amik vidéken 15-20%-kal olcsóbban megvásárolhatók, mint a fővárosban, de CT és MR vizsgálatokhoz magasabb áron jutnak a vidéki nagyvárosokban.

Nem csak a betegútszervezésre és a hozzáférés javítására kellene nagyobb figyelmet fordítani a jelenben, a prevenciónak azért kellene fókuszba kerülnie most, hogy húsz év múlva egészségesebb legyen a lakosság, amelynek ellátására így majd kevesebbet kell költeni.

Az orvosok és egészségügyi szakdolgozók egészségi állapota még az átlagpopulációénál is rosszabb. Ezen változtatnának annak a szakmai fórumnak a szervezői, amelynek első rendezvényén párbeszédet kezdeményeztek az ágazat szereplői között.

A magyar egészségügy helyzete már nem fenntartható. Dr. Kóka János orvos, egészségügyi vállalkozó, volt gazdasági és közlekedési miniszter vitairatát a Weborvos közli.

Március 8-án demonstrációt szervez a Magyar Orvosi Kamara, a február 1-jével „A magyarok egészsége többet érdemel” címmel indított országos kampányának részeként. A figyelemfelhívó akció az online térben és a közterületeken is zajlik országszerte.