A magyar lakosság negyven százaléka kimondottan gyógyszerellenes, ennek ellenére, ha az embereknek panaszaik vannak, mégis a tablettákhoz nyúlnak először. Pedig ez nem veszélytelen – Magyarországon évente átlagosan húszezren a gyógyszerek okozta gyomorvérzés miatt kerülnek kórházba.

Bár a vezetékes víz az egész országban iható, a fertőtlenítésére használt klór mellékíze és a vízminőség-romlástól való félelmek miatt nemcsak az ásványvíz-fogyasztás nőtt jelentősen, de egyre többen vásárolnak otthonukba víztisztítót. Mennyit javítanak a víz minőségén e berendezések? Milyen veszélyei lehetnek az ezekkel kezelt víz fogyasztásának? A hvg.hu felkérésére az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) nyolc különböző típusú víztisztító-berendezéssel kezelt vizet vizsgált és hasonlított össze az ugyanabban a háztartásban folyó csapvízzel.

Március második csütörtökén – idén március 12-én – tartják a vese világnapját a Nemzetközi Vesetársaság és a Vesealapítványok Nemzetközi Szervezete kezdeményezésére. E napon a krónikus vesebetegségek nagyszámú előfordulására és veszélyére, a vesebetegségek megelőzésére és korai felismerésére kívánják felhívni a szélesebb közvélemény figyelmét. Az idei eseményt "Tartsa alacsonyan a vérnyomását" mottóval rendezik, az emelkedett vérnyomásértékek ugyanis növelik a vesebetegség kialakulásának kockázatát.

Január elsejétől hatályos a 52/2006. (XII. 28.) EüM rendelet, amely tételesen felsorolja, mely kórállapotok, illetve tünetek tartoznak a sürgős szükség körébe tartozó egyes egészségügyi szolgáltatások körébe. Ez alapján kell döntenie a kezelést végző orvosnak arról, hogy betege mentesül-e a vizitdíj fizetése alól. A jogszabály harmincegy kórképet, állapotot jelöl meg. Ezek a következők: az életet veszélyeztető vagy maradandó egészségkárosodás veszélyével járó (külső vagy belső) vérzés; az átmeneti keringés- és/vagy légzésleállással járó állapotok (pl. embolia, Adams– Stokes–Morgagni-szindróma, syncope, fulladások, életet veszélyeztető ritmuszavarok, klinikai halál állapota); az életveszélyes endokrin- és anyagcsere-állapotok, a folyadék- és ionháztartás életveszélyes zavarai; a központi idegrendszeri kompresszió veszélyével járó kórképek (pl. agyödéma, fejfájás, szédülés, tumor, gyulladás, fejlődési rendellenesség, trauma); az eszméletlen állapotok, a status epilepticus és tüneti görcsrohamok; a hirtelen fellépő látászavar, látásvesztés, a „vörös szem”, szemsérülés; a szepszis, a magas halálozású vagy súlyos szövődmények kialakulásának veszélyével járó hirtelen fellépő vagy progrediáló, nem sebészeti betegségek és érkatasztrófák ellátása; a szülés, koraszülés, lepényleválás, súlyos terhességi toxémia, eclampsia, újszülöttellátás, akut nőgyógyászati vérzés; a sokkmegelőző és sokkos állapotok, életveszélyes allergiás és anaphylaxiás állapotok, szisztémás és poliszisztémás autoimmun betegségek krízisállapotai; az immunrendszer fokozott vagy kóros működésén, illetve a csontvelői vérsejtképzés elégtelenségén alapuló heveny vérsejthiány-állapot; a veleszületett vagy szerzett véralvadási zavar alapján létrejövő heveny életveszély; az akut légzési elégtelenség, légúti szűkület (pl. gégeödéma, asztmás roham, idegentest, fulladás); a mérgezések; az akut hasi katasztrófák és azok képében jelentkező, nagy fájdalommal, görcsökkel járó kórképek (pl. bélelzáródás, appendicitis, perforatio, méhen kívüli terhesség, petefészekciszta megrepedése, tuboovarialis tályog, kocsánycsavarodott ciszta, kizárt sérv, epegörcs, vesegörcs, vérvizelés); az égés-fagyás (III–IV. fokú és nagy kiterjedésű I–II. fokú, és/vagy az életminőség szempontjából különösen veszélyeztetett testtájat vagy a légutakat érintő); az elsődleges sebellátás; a testüregek (koponya, mellkas, has) és parenchymás szervek (szív, tüdő, lép, máj, vese) sérülése; a Compartement-szindrómák; a nyílt törések és decollement sérülések; az amputációk (replantációs lehetőségekkel vagy azok nélkül); a súlyos medencegyűrű-törések; a politraumatizáció, többszörös sérülések; a búvárbalesetek, magassági betegség, keszonbetegség, barotrauma; az áramütés, elektrotrauma; a hő- és hidegártalom, kihűlés, hypothermia, hyperthermia, napszúrás, hőguta; a súlyos akut sugárártalom és sugárbetegség; az öngyilkossági kísérlet és szándék, mentális állapottal összefüggő közvetlen veszélyeztető állapot; a heveny pszichés zavarok, pszichózisok; azon infektológiai kórképek, amelyek önmagukban vagy szövődményeik révén az életet veszélyeztető állapotot idéznek elő.