Hypothyreosis esetén egyes betegekkel a kommunikáció talán kicsit lassabb lehet, de a betegség hosszú távú sikeres kézben tartásának hatékonyságát nagyon megnövelik a strukturált kommunikációs módszerek.

 Az asztma gyógyítása nem megoldott, de a kielégítő tüneti kontroll az esetek döntő többségében elérhető. A kezelés sarokkövét az inhalált szteroid (ICS) képezi, önmagában vagy más asztma kontrollt célzó készítményekkel, leggyakrabban hosszú hatású béta2 agonistával (LABA) kombinálva.

A krónikus obstruktív légzőszervi betegségek jelentős népegészségügyi problémát jelentenek. Az asztma-COPD overlap szindróma (ACO) esetében a nem teljesen reverzibilis légúti obstrukció mellett mind asztmára, mind COPD-re jellemző eltérések állnak fenn. Ezen betegeket asztma protokoll szerint javasolt kezelni, így a kezelés alappillére az inhalációs szteroid (ICS), általában hosszú hatású béta-2-agonistával (LABA) kombinálva.

A Reviflut® Axahaler® (Sager Pharma) hazánkban új inhalációs kortikoszteroid készítmény, amely a már ismert flutikazon-propionát hatóanyagot tartalmazza új inhalációs eszközben. A kontrollált vizsgálatok eredményei alapján az Axahaler-ből adott flutikazon-propionát feleakkora dózisban eredményez azonos hatást, mint az eddigiekben elérhető inhalációs eszközökből adott azonos hatóanyag. Ismert, hogy az eltérő eszközből adagolt azonos hatóanyagok hatékonysága eltérő lehet. A jelen 12 hetes adatgyűjtés célja a Reviflut® Axahaler® használhatóságának és hatékonyságának felmérése volt asztmában szenvedő felnőtt járóbetegeken a való élet klinikai gyakorlatában.

A jelenlegi hazai gyakorlatban a „megfelelő beavatkozás a megfelelő betegnek” elv máig nem valósult meg a szükséges mértékben.

A nem-valvuláris pitvarfibrillációban szenvedő betegeknél történő apixabán-alkalmazás magas perzisztenciával társul, és a gyógyszeres kezelés hatásossága és biztonságossága az egyéb vizsgálatokban meghatározottakkal összemérhető - derül ki egy Németországban, nem szelektált betegpopuláción végzett prospektív vizsgálatból.

Az öngondoskodás és a tudatos életmód nagyon lényeges szerepet játszik a krónikus szívelégtelenség mindennapi kézben tartásában.

A dohányzás az általa okozott betegségek és szövődmények révén legalább tíz évvel megrövidítheti a várható élettartamot. Ugyanakkor a dohányzásról való leszokás bármely életkorban kedvező egészségi következményekkel jár.

Egyelőre nem tisztázott, hogy a dohányzás miként befolyásolja a COVID-19-fertőzés előfordulását és kimeneteleit.

A dohányzás- és nikotinfüggőség nem szűnő közegészségügyi és klinikai probléma. Az Egyesült államok tisztifőorvosi hivatala még 1988-ban úgy foglalt állást, hogy a dohánytermékek használata a nikotinaddikció legfontosabb jelének tekinthető.