A népesség öregedésével egyre inkább előtérbe kerülnek a váz-izomrendszeri és kardiovaszkuláris komorbiditások. Az életkor előrehaladtával az osteoporosis növeli a csontritkuláshoz társuló törések kockázatát, illetve az ezzel összefüggő halálozást és rokkantságot az idősebb korosztályban. Ennek fényében a stroke-prevenció céljából kezdett alvadásgátló kezelés során is figyelembe kell venni az egyes orális antikoagulánsok szedéséhez társuló csonttörési kockázatot. A metaanalízis tanúsága szerint az apixaban szedése jár a legkisebb csonttörések kockázattal az összes DOAC közül.

Kevésbé ijesztőnek tűnhet az AUGUSTUS vizsgálat eredményei alapján a nem valvularis pitvarfibrillációban alkalmazott véralvadásgátlás és egyidejűleg valamilyen okból szükségessé váló kettős thrombocytaaggregáció-gátlás okozta kockázat-előny dilemma.

Bár az új típusú (nem K-vitamin-antagonista) orális antikoagulánsok alkalmazása nem igényel gyakori laboratóriumi ellenőrzést, a dózismódosítást indokló klinikai jellemzők – elsősorban a beszűkült veseműködés, az életkor vagy a párhuzamosan szedett egyéb gyógyszerek – figyelmen kívül hagyása komoly kockázatokat hordoz.

A cardioversióra kerülő betegek antikoagulációját felmérő tervezett, randomizált vizsgálata eddig azonban még váratott magára. Idén, 2014 szeptemberében, Barcelonában az ESC kongresszusán ismertették az X-VeRT tanulmány eredményeit. 

Régóta intenzív kutatás irányul olyan, szájon át folyamatosan adagolható, biztonságos, lehetőleg fix dózisú antikoagulánsra, amely nem igényel rendszeres laboratóriumi ellenőrzést. Több mint 60 év után jelenleg három olyan új készítménnyel (dabigatran, rivaroxaban és apixaban) rendelkezünk, amelyeket fázis III. vizsgálatokban (RELY, ROCKET AF, ARISTOTLE) hasonlítottak össze warfarinnal, és bizonyították hatékonyságukat a stroke prevenciós kezelésében nem valvuláris pitvarfibrillációban.  

Úgy tűnik, megtört a jég – tíz új innovatív készítmény befogadásának lehetőségét tartalmazza az a jogszabály tervezet, mely megjelent a kormány honlapján.

Az indirekt hatású kumarinok már több mint fél évszázada az orális alvadásgátló kezelés elsődleges szerei, ismert nehézségeik miatt természetes az igény olyan új alvadásgátló alkalmazására, mellyel „nyugdíjazhatók” lennének.

Hamarosan stroke-krízis következhet be Európában, a lakosság mégis keveset tud e betegségről, felvilágosító kampányokra nincs pénz, a gyógyszergyárak pedig kevés közvetlen hasznot remélhetnek a lakossági kommunikációtól.

Nemrég a Teva és a Richter is bejelentette, a második negyedévben bevételeik mérlege veszteségeket mutatnak. Más originális gyógyszereket gyártó gyógyszercég is nyilvánosságra hozta második negyedéves (Q2) pénzügyi eredményeit, és az általános kép azért okot ad a derűre. Jellemző, hogy a gyógyszergyárak átcsoportosítják reklám-költségeiket a kutatás és fejlesztéshez, valamint a befektetésekhez, ezzel előmozdítva prosprerálásukat. 

Az Európai Bizottság az Európai Unió 27 országában engedélyezte az Eliquis (apixaban) forgalmazását a vénás tromboembólia prevenciójára olyan felnőtt betegekben, akiken csípő- vagy térdműtétet végeztek.