Drosophila melanogaster modellen bizonyították, hogy kauzális összefüggés áll fenn a magas cukortartalmú étrend és a neurodegeneratív betegségek kialakulása között.

Sérülések, neurodegeneratív betegségek, stroke vagy fertőzések után szükségessé váló lebontó folyamatok új formáját fedezték fel szegedi kutatók.

Ünnepi köszöntőkkel, díjátadással kezdődött meg a 2020-as Magyar Tudomány Ünnepe. Az idei programsorozat mottója: Jövőformáló tudomány.

Az intesztinális mikrobiom a veleszületett immunrendszeren keresztül befolyásolja metabolizmusunkat, egy tanulmány azokat az útvonalakat is bemutatja, amelyek révén a metabolizmusszabályozó szerep érvényesül.

Egyre mélyebben megismerjük a génszerkesztő eszközként is használt CRISPR/Cas rendszerek működését és felhasználhatóságát: a Nature Microbiology tanulmánya arról számol be, hogy a gazdasejt endonukleázai is részt vesznek a baktériumok immunrendszerének érésében, míg az eLife közleménye a génszabályozó régiók részletes megismerésének lehetőségét demonstrálja.

Gének folyójában élünk: nemcsak baktériumok tudnak genetikai anyagot csereberélni egymással, de gombák és rovarok, vagy algák és csigák is. Az ember is sokféle gént tud kihalászni a közös tárból, illetve egyesek ráerőszakolják magukat.

Az eddig ismeretlen funkciójú, ezért szemét DNS-nek tartott genetikai anyag jelentős részét ugráló gének, más néven transzpozonok teszik ki. A helyüket változtató genetikai elemek szerepével kapcsolatban napjainkban számos kutatás folyik, és elképzelhető, hogy nekik köszönhetjük az egyéniségünket, mások az öregedés folyamatáért teszik őket felelőssé.

Sokáig evolúciós rejtély volt, hogyan alakulhatott ki az állatvilág legextrémebb szexuális attribútuma, egy gyümölcslégyfajta spermiuma, ami ezerszer hosszabb, mint a hím teste. A Nature egy tanulmánya most megnyugtatja az evolúcióval kapcsolatban aggódókat: van tudományos magyarázat.

A genetikai rendellenességek jobb megértéséhez járulnak hozzá azok az egyedülálló kutatások, amelyeket Juhász Gábor, az ELTE tudományos főmunkatársa és nemzetközi partnerei végeznek.

Az ember fájdalom- és lázcsillapításra, trombózis- és tumorgátlásra használja a növényekből származó szalicilsavat; a Science cikkéből választ kapunk arra, miért termeli ezt az anyagot maga a növény.