2025. március 8-án a Kossuth téren több ezer ember nyomatékosította, hogy a magyarok egészsége jóval több figyelmet és forrást érdemel.

Az országgyűlés törvényalkotási bizottsága támogatta azt salátatörvényt, amely életbe lépteti az az arcfelismerő beléptetőrendszert, írja a hvg.hu.

Az egészségügy erős kampánytéma lesz – prognosztizálta Takács Péter egészségügyi államtitkár a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) XXXVII. Kongresszusát záró egészségpolitikai fórumon, ahol dübörgő digitalizációról, tolerálható adósságállományról és fel nem adott harcról is beszélt.

Ha az orvosok kimennek az utcára, az különleges, mert nagyon nehéz őket rávenni, hogy csoportosan képviseljék az érdekeidet – mondta a 24.hu-nak Srádi Péter, a MOSZ elnöke.

A Pozsonyi Egyetemi Kórházban (UNB) hétfőig 341 orvos mondta fel az éjszakai és a hétvégi szolgálatot, írja az Új Szó nyomán a VG.

Idén tavasszal a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ felkérése alapján ismét előtérbe került a minimumfeltételek felülvizsgálata és a progresszivitási szintek újbóli definiálása.

Az Európai Unió Helyreállítási Alapjából (RRF) remélt 70 milliárd forintra vár az alapellátás, hogy végre funkcionálisan is működhessenek a praxisközösségek, ám Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos szerint jelentős forrásbevonás nélkül is lehetne néhány azonnali eredményt produkálni.

Az Economxnek adott interjút Álmos Péter, az orvosi kamara elnöke, az SZTE Pszichiátriai Klinikájának egyetemi docense.

Az 5 fizetési kategórián belül a dolgozót alap vagy kiemelt kategóriába kell besorolni. Az alapellátásban továbbra is szabad bérmegállapodás van.

Ha teljesítményüket anyagilag díjaznák, akkor sem tudnának a mostaninál több beteget ellátni az orvosok, akik most is időszűkében gyógyítanak, és ez sokszor a minőség rovására megy – derült ki a Magyar Orvosi Kamara februári felméréséből.