Hozhat-e áttörést a betegelégedettségi platform, a magán- és állami szektor összehangolása, vagy az alapellátás gyökeres reformja egy olyan rendszerben, ahol még a kocsmának sincs valódi alternatívája?

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A magán- és a közellátás közötti betegutak buktatói, az orvosi etika határai is szóba kerültek a Népszava Szike című podcastjének adásában.

Nem kórházi toplista készül – derült ki azon a szerdai háttérbeszélgetésen, ahol az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések nyilvános adatközlésének módszertanába adtak betekintést a szakemberek.

Szakmai kerekasztalokon, az ágazati szereplőkkel egyeztetve újítaná meg az egészségügyet az Egészségügyi Minisztérium. A tárca célja valódi párbeszédet építeni az ágazati szereplőkkel, és együtt kialakítani azokat a prioritásokat, amelyek mentén hatékonyabb, gyorsabb és kiszámíthatóbb működés valósulhat meg az egészségügy kulcsterületein, írta vasárnap a Facebookon Hegedűs Zsolt.

A Semmelweis Egyetem az elmúlt években a magyar egészségügy egyik legfontosabb szereplőjévé vált. Országos intézetek kerültek az egyetemhez, jelentősen nőtt a betegellátási teljesítmény, miközben a Merkely Béla rektor által megfogalmazott cél továbbra is az, hogy a Semmelweis a világ vezető orvos-egészségtudományi egyetemei közé kerüljön.

Az egészségügyről, a magán- és köfinanszírozott ellátás viszonyának rendezéséről is szó esett hétfőn a T. Házban.

Tóth Zsolt anyajegyének története eljutott már az egészségügyi miniszterhez is, aki a hvg360-nak megerősítette: az egyetemi magánszolgáltatók működését is felül fogja vizsgálni.

Végre érdemes lenne eljutni egy őszinte társadalmi közmegegyezésig arról, mit várunk a köz által finanszírozott egészségügytől, írja Czeglédi Tamás, a MozgásKlinika stratégiai vezetője a Portfolión.

Az új kormány felállásával az egészségügyben is adott a lehetőség egy új, építkezőbb szemléletre. Lancz Róbert  cikke a Portfolio-n.