Az intersticiális tüdőbetegségek (ILD) pontos prevalenciája nem ismert, becslések szerint 7–34 ezrelék között mozog, vagyis Magyarországon 700–3400 embert érinthet. A pontos diagnózis felállításához szoros együttműködésre van szükség a multidiszciplináris ILD-team és a betegek között.
A hazai pulmonológiai rehabilitációval foglalkozó központokban született közleményekből tallózva röviden bemutatjuk, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), intersticiális tüdőbetegségek (ILD), idiopátiás tüdőfibrózis (IPF), illetve tüdőtranszplantáció esetén milyen eredmények érhetők el pulmonológiai rehabilitációval.
Az innovatív, célzott terápiák kétharmadát finanszírozottan, harmadát pedig egyedi méltányossági alapon érik el idehaza a tüdőrákos betegek, ám a korai felismerést és a kezelést alapvetően meghatározó diagnosztikai eszközpark bővítésre szorulna Magyarországon.
A 2024-es GINA (Global Initiative for Asthma) ajánlások számos fontos újítást vezettek be a diagnosztika és a kezelés terén. Cél a személyre szabott, fenotípusalapú megközelítés előtérbe helyezése.
A nemzetközi szakértői testület felhívja a figyelmet a prevencióra és az időben történő, megfelelően felállított diagnózis jelentőségére, illetve kijelöli a kezelési stratégia új szempontjait.
A HUNCHEST-2 során a kiemelt tüdőrákok mintegy 70 százaléka korai, műthető stádiumú volt – nyilatkozta lapunknak Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója.
Dr. Muszbek Katalin januárban betöltötte a 75. életévét, átadja a Magyar Hospice Alapítvány orvos-igazgatói operatív feladatait, közli a hospicehaz.hu.
Az onkoteamek mintájára hazánkban is alakultak ILD-teamek, melyek a különböző eredetű tüdőfibrózis/alveolitis gyors és pontos differenciáldiagnosztikáját és kezelését irányítják.
A tüdőrák területén forradalmi újdonságok érkeztek és várhatók is. Alapvetően változott meg a gondolkodásunk – mondja Pápai-Székely Zsolt, a Fejér Megyei Szent György Kórház tüdőosztályának vezetője, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke.