hirdetés
2019. október. 22., kedd - Előd.

Streptococcus-pharyngitis

Szövődménymentes Streptococcus-fertőzésben általában nem szükséges ismételt tenyésztést végezni a kezelést követően. Megfelelő terápia után a pozitív tenyésztési eredmény jelentősége bizonytalan, amennyiben a pharyngitis tünetei megszűntek. Ez az eredmény azonban a kezelés eredménytelenségét is jelezheti arra utalva, hogy az adott személy Streptococcus-hordozó, akinél más kórokozó által előidézett interkurrens pharyngitis alakult ki.

hirdetés

A torokfájás gyakori klinikai tünet, melyért felnőtteknél az esetek 5−15%-ában, gyermekeknél 20−30%-ban A csoportú Streptococcus-fertőzés (Streptococcus pyogenes) a felelős. A Streptococcus-pharyngitis nemcsak akut betegséget okoz, hanem posztinfekciós szindrómák forrása is lehet, mint amilyen például a poststreptoccoccalis glomerulonephritis és akut reumás láz (ARL). A reumás láz a fejlett országokban ma már nem gyakori, a Föld szegényebb vidékein (pl. szub-szaharai Afrika, India) továbbra is a szerzett szívbetegségek vezető oka gyermekkorban.

 

Kivizsgálás

A Streptococcus-pharyngitis klinikai tünetek alapján történő kórismézése nem megbízható. Tekintettel arra, hogy a klinikai kép nem specifikus, a specifikus diagnózisnak a kórokozó kimutatásán kell nyugodnia, ez lehet torokváladékból végzett tenyésztés vagy a torokból vattapálcával nyert minta gyors antigén kimutatási tesztje. A streptolizin O-val vagy a DNáz B-vel szembeni antitestek szérumból történő kimutatása − mely megerősítésként szolgál a poststreptococcalis glomerulonephritis vagy ARL fennállására − nem nyújt segítséget a phraryngitis kezeléséhez, mivel a titerek csak a fertőzés felléptét követő 7−14 kezdenek emelkedni, legmagasabb értéküket 3-4 hét alatt érik el. Mivel a torokváladék tenyészési eredménye sem érkezik meg 1-2 napnál korábban, gyors antigén detektálási teszteket dolgoztak ki a S. pyogenes jelenlétének igazolására torokból vett vattapálcás mintából. A gyors antigén-kimutatási tesztek specificitása eléri, vagy meghaladja a 95%-ot, így a pozitív eredmény definitívnek tekinthető, és megkérdőjelezi a tenyésztés szükségességét. A gyors antigén detekciós teszt szenzitivitását tekintve elmarad a tenyésztés mögött, ezért az irányelvek többsége torokváladékból végzett tenyésztést javasolt, amennyiben a gyors antigén kimutatási teszt negatív eredményt ad.

 

Az antibiotikum kezelés javallatai

A Streptococcus-pharyngitis az esetek többségében kezelés nélkül is meggyógyul, ezért felmerül a kérdés, szükség van-e egyáltalán diagnosztikai eljárások és antibiotikumok alkalmazására a gyanított vagy igazolt esetekben. Bár a poststreptococcalis glomerulonephritis kialakulása nem előzhető meg a Streptococcus-pharyngitis antibiotikummal való kezelésével, a kezelésnek több potenciális haszna is lehet. Az eddigi adatok alapján egyértelműnek látszik, hogy antibiotikumok adásával csökkenthető az ARL előfordulásának esélye. Az összesített adatok alapján a különféle terápiás sémák szerint alkalmazott im. penicillin 80%-kal csökkenti az ARL kockázatát. Az antibiotikum kezelés másik haszna, hogy csökken a Streptococcus-fertőzések gennyes szövődményeinek (pl. akut otitis media, peritonsillaris tályogok) előfordulási esélye is.

Kezelés nélkül a pozitív tenyésztési eredmények az esetek 50%-ában akár 6 héten át perzisztálhatnak. Aktív antibiotikum kezelés mellett viszont a betegek több mint 80%-ának tenyésztési eredménye 24 óra alatt negatívvá válik. Az antibiotikumok ugyanakkor megrövidítik a Streptococcus-infekció tüneteinek időtartamát is.

 

Betegkövetés a kezelés után

Szövődménymentes Streptococcus-fertőzésben általában nem szükséges ismételt tenyésztést végezni a kezelést követően. Megfelelő terápia után a pozitív tenyésztési eredmény jelentősége bizonytalan, amennyiben a pharyngitis tünetei megszűntek. Ez az eredmény azonban a kezelés eredménytelenségét is jelezheti arra utalva, hogy az adott személy Streptococcus-hordozó, akinél más kórokozó által előidézett interkurrens pharyngitis alakult ki.

Gyors antigén kimutatási teszt és/vagy tenyésztéses vizsgálat végzendő, ha a terápiát követően a szimptómás pharyngitis visszatér. Pozitív vizsgálati eredmények birtokában ismételt kezelés szükséges. Bár a hordozó státusz a legtöbb esetben nem képezi a terápia javallatát, sok szakember az egy háztartásban élőknél a torokból vattapálcával vett minta tenyésztését és az összes hordozó kezelését javasolja, amennyiben felmerül a reinfekció gyanúja.

 

Irányelvek

Több szakmai szervezet is kidolgozott irányelveket a Streptococcus-pharyngitis diagnosztikájára és kezelésére [pl. American College of Physicians (ACP), American Academy of Family Physicians (AAFP) és Centers for Disease Control and Prevention (CDC); Infectious Diseases Society of America (IDSA); valamint American Heart Association–American Academy of Pediatrics (AHA)]. A felsorolt útmutatók mindegyike úgy foglal állást, hogy nincs értelme torokváladék-tenyésztést vagy gyors antigéndetekciós tesztet végezni azokban az esetekben, amikor a klinikai tünetek nem utalnak Streptocococcus-infekcióra. Az ACP, AAFP és CDC irányelvei három alternatív stratégiát ajánlanak azon felnőttkorú betegek számára, akiknél a klinikai kritériumok (láz, nyomás érzékeny nyaki nyirokcsomók, tonsillaris vagy pharyngealis duzzanat vagy exsudatum) közül legalább kettő fennáll: 1) azon betegek kezelése, akiknél a rapid antigén detekciós teszt pozitív eredményt adott; 2) mindenfajta további kivizsgálás nélkül azon betegek kezelése, akiknél mind a négy klinikai kritérium teljesül, vagy 2-3 kritérium teljesülése mellett a gyors antigén kimutatási teszt eredménye pozitív; és 3) vizsgálatok végzése nélkül az összes olyan beteg kezelése, aki 3 vagy 4 kritériumot teljesít. Az IDSA és az AHA nem támogatja az ACP második és harmadik stratégiáját, az AAFP és a CDC arra hivatkozik, hogy e szemlélet folytán növekszik a felesleges antibiotikum rendelések száma.

Az összes útmutató megegyezik abban, hogy a Streptococcus-pharyngitis első vonalbeli kezeléseként orális vagy intramuszkuláris penicillin adását tartja szükségesnek.

 

Következtetések és ajánlások

Streptococcus-pharyngitisre utaló tünetek és klinikai jelek esetén a végső diagnózis a torokváladék tenyésztésén vagy gyors antigén kimutatási teszteken alapul; utóbbi negatív eredménye esetén tenyésztés is szükséges (legalább gyermekeknél). A betegség első vonalbeli kezelése penicillin adását jelenti, melynek elfogadható alternatívái az első generációs cefalosporinok, amennyiben a kórelőzményben béta-laktám antibiotikum által kiváltott azonnali túlérzékenységi reakció szerepel. Emellett tüneti kezelésként jó hatású lehet ibuprofen vagy paracetamol adása; az orális penicillinkezelésnek 10 napig kell tartania. Amennyiben a rapid antigén detekciós teszt pozitív eredménnyel zárul, a diagnózis felállításához nem szükséges a torokváladék tenyésztéses vizsgálata. Ugyancsak felesleges tenyésztést végezni akkor, ha a tünetek a kezelést követően megszűnnek.

 

Forrás: Wessels MR. Streptococcal pharyngitis. N Engl J Med 2011;364:648-55.

Dr. Simonfalvi Ildikó
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

A háziorvostan rovat szerkesztői

Háziorvos rovat szerkesztői

Aktuális rovatszerkesztő


 

 

 

Dr. Patócs Attila

egyetemi docens

Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet

Szakmai önléletrajz

Az alant vázolt gondolatmenettel nem szeretném támadni az orvosi ügyeletben dolgozó kollégákat.

Rendkívül rosszul szervezett a mentőellátás Budapesten, hiszen maga a mentésirányító is elismeri a videó végén, hogy nem tud egy órán belül mentőt küldeni Budapest belterületére.