Új módszer az emlőrákműtétet követő limfödéma korai felismerésére
A New York-Presbiterian Kórház és a Columbia Egyetem orvoskarának emlőrák specialistái új lehetőséget nyújtanak betegeiknek a limfödéma korai jeleinek felismerésére. A limfödéma, a kar megduzzadása gyakori következménye az emlőrákműtétnek, és fájdalmas, torzító funkciózavart okoz, ami a nyirokcsomók eltávolításának következménye.
Az mellműtét után a nők nem kevesebb, mint 30 százalékában alakul ki limfödéma, és a sugárkezelés 50 százalékra növeli ezt az arányt. Bár fizikoterápiával és szorítókötéssel megakadályozható a limfödéma előrehaladása, gyógyítani nem lehet.
Dr. Sheldon Feldman, aki az említett intézményekben az emlőráksebészet vezetője, valamint munkatársai egy bioimpedancia spektroszkópiának nevezett új módszert használnak a limfödéma egészen korai kimutatására. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) által engedélyezett, L-DEX-nek nevezett eszközzel, amelyet az ImpediMed Inc. gyárt, gyenge elektromos áramot bocsátanak át a kar szövetein, ami lehetővé teszi, hogy észleljék az extracelluláris folyadék összetételének már minimális megváltozását is, jóval azelőtt, hogy a legkisebb mértékű duzzanat kialakult volna. „Ha korán felfigyelünk rá, meg tudjuk akadályozni a folyamat előrehaladását, és megelőzhetjük a szükségtelen fájdalmat, funkciózavart és a fertőzésveszélyt” – mondta dr. Feldman.
Klinikai felhasználása mellett a bioimpedancia módszerét a kutatásban is felhasználják azért, hogy jobban megértsék, hogy mely betegeket fenyegeti leginkább a limfödéma, és hogy megtudják, hogy mindig progresszíven rosszabbodik-e az állapot, vagy képes-e magától korrigálódni az idő múlásával.
A limfödéma veszélyének elkerülésére egy másik módszer a „kar visszafelé való térképezése”. Azokat a hónalji nyirokcsomókat, amelyek felé a karból jövő nyirokerek haladnak, azért távolítják el gyakran a műtét során, mert ugyanott, a hónaljban helyezkednek el, mint az emlő „őrszem” nyirokcsomói. A visszafelé térképezéskor festéket adnak be a beteg karjába, hogy a hónaljban levő kétféle nyirokcsomót el tudják különíteni, és csak az őrszem nyirokcsomókat távolítsák el. Így jelentősen csökkenthető a limfödéma veszélye.
Ide tartozik az a tendencia is, hogy ma már sokkal ritkábban távolítják el a hónalji nyirokcsomókat, mint korábban. Az újabb kutatások kimutatták, hogy még akkor sem mindig szükséges kimetszeni az őrszem nyirokcsomókat, ha azokban rákos sejtek vannak – ha a betegnek korai stádiumú emlőrákja van, és lumpektómiával (csomó eltávolítással), kemoterápiával és besugárzással kezelik, nem jelent plusz kockázatot, ha a nyirokcsomók a helyükön maradnak.
