hirdetés
2019. január. 20., vasárnap - Fábián, Sebestyén.
hirdetés

Milliók életét mentette meg

A világ legnagyobb koponyáira jellemző, hogy a társadalom vagy a szakma ellenállását legyőzve végigvitték a korszakalkotó ötleteiket: ez a helyzet Petr Widimský-vel is, akinek a szívinfarktus ma ismert legkorszerűbb kezelését, annak mindenki számára elérhetővé tételét köszönhetjük. A 24. hu cikke.

hirdetés

Ha valaki húsz évvel ezelőtt szívinfarktust kapott, sokkal kisebb túlélési eséllyel vitték be a kórházba, mint napjainkban. Az akkor használatos vérrögoldó infúziós kezelés ugyanis nem működött mindenkinél, és komoly esély volt arra, hogy a beteg nem éli túl a vérrög okozta szívrohamot. Ma már sokkal jobb a helyzet, ami egy cseh orvosnak, Petr Widimský-nek köszönhető: ő volt ugyanis az, aki mindenféle támogatás nélkül, a szakma rosszallása mellett bebizonyította, hogy a korábban más területeken sikerrel alkalmazott katéteres értágítást a heveny szívinfarktusok esetében is minél szélesebb körben kell alkalmazni.

A minimálisan invazív módszer a korábbi, vérrögoldó gyógyszeres kezeléssel ellentétben mechanikus, ami azt jelenti, hogy egy vékony katétert vezetnek le a szív vérellátását biztosító koszorúérbe, majd, megkeresve az elzáródást, egy apró ballon segítségével újra megnyitják és kitágítják, ezzel helyreállítva a véráramlást. Az esetek döntő többségében fémből készült koszorúér implantátumot, úgynevezett stentet is beültetnek az érbe, amely hosszú távon nyitva tartja a kezelt érszakaszt.

Widimský azóta a világ egyik legismertebb klinikai kutató kardiológus professzorává vált, ma már a prágai Károly Egyetem és Egyetemi Kórház munkatársa, a Szívcentrum vezetője és az egyetem orvoskari dékánja. 2005 és 2015 között a Cseh Egészségügyi Minisztérium Kardiológiai Akkreditációs Bizottságának az elnöke volt, most pedig Magyarországon járt, hogy átvehesse a Semmelweis Egyetem legnagyobb presztízsű nemzetközi tudományos elismerését, a Semmelweis Budapest Awardot.

„A most használt katéteres eljárást Andreas Grüntzig dolgozta ki Svájcban, az első angioplasztikát 1977-ben végezték el, ekkor még orvostanhallgató voltam” – mondta a 24.hu-nak Widimský. „Ekkor az angina pectoris esetében alkalmazták inkább, ami egy kicsit más, mint a heveny szívroham, hiszen stabil szívprobléma, hónapokig, akár évekig is fennállhat.

Widimský két és fél évet töltött az angioplasztikát alkalmazó zwollei kórházban Felix Zijlstra, Harry Suryapranata, Menko-Jen De Boer, és Jan Hoorntje mellett, így volt ideje részletesen megfigyelni, mennyivel jobb megoldás ez a heveny szívroham gyógyítására, mint a vérrögoldó kezelés. 2002-ben Csehország lett az első a világon, ahol hivatalosan is a szívkatéteres tágítás lett az első számú kezelési javaslat ilyen esetekben – ezt követte 2003-ban az európai, majd 2004-ben az amerikai kardiológiai társaságok hasonló lépése. Magyarországon ezen eljárás széleskörű, 2003-as bevezetése óta becslések szerint százezer beteg életét mentette meg, ami egyértelműen bebizonyította, hogy akkor is jobb módszer ez a kezelés, ha nagyobb távolságra kell szállítani a beteget.

A teljes cikk

(forrás: 24.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés