hirdetés
2020. január. 23., csütörtök - Zelma, Rajmund.
hirdetés

Elégtelen a magyar fiatalok fogászati műveltsége

A középiskolások 46,16 százalékának fogászai egészségműveltsége az elégtelen vagy problémás kategóriába tartozik egy tavalyi kutatás szerint.

hirdetés

Az 550 főt bevonó, a Szegedi MTA Akadémiai Bizottsága és a Tudomány Támogatásáért Dél-Alföldön Alapítvány III. Díját kiérdemelt vizsgálatból meglepő dolgok derültek ki az egyetemisták és a középiskolások fogászati egészségműveltsége tekintetében.

Fogászati Egészségműveltség. Az meg mi?

A fogászati egészségműveltség fejlettségi szintje határozza meg az egyén szájhigiéniáját, általános egészségi állapotát.

Miért fontos a téma nekünk, magyaroknak?

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása alapján a 65 év felett teljes fogatlanságban szenvedők arányának 25% alatt kellene lennie. Magyarországon ez több mint 50%. A problémák már gyermek és ifjúkorban kezdődnek.

Mit gondol erről a szakértő?

Az egyik probléma a kisgyermekkorban, hogy a szülők egy része nincs tisztában azzal, hogy a tejfogak ápolása is fontos. Sokan azt gondolják, hogy minek ápolni, hisz úgyis kiesik és jönnek az újak. A rossz állapotban lévő tejfog elhalhat, körülötte gyulladás alakulhat ki az állcsontban és a maradó fogcsíra is megsérülhet. Nem beszélve arról, hogy ebben a korban lehet igazán beépíteni a fogmosás szokását a napi rutinba. Csak kevesen tudják, hogy a fogszuvasodás kialakulásának legfőbb oka a baktériumok által termelt szerves savak hatása, a fogkő pedig elmeszesedett lepedék. Ezeket el kell távolítani, hogy a fogazat hosszú távon egészséges maradjon.

Az egyén személyes adottságai mellett a fogászati egészségműveltség lesz meghatározó a későbbi fogatlanság megelőzésének szempontjából, hogy ne kelljen idő előtt protézist, műfogsort viselni.

Dr. Szabó László (Fixfogsor Rendelő)

Mi a gond az oktatással?

A kutatások azt mutatják, hogy az egészségműveltség fejlettségét az oktatás közvetlenül befolyásolja. Viszont az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által kiadott kerettanterveket, tankönyveket és érettségi követelményeket megvizsgálva azt tapasztaltuk, hogy hiányosan jelennek meg bennük a fogászati ismeretek, illetve nem helyeznek kellő hangsúlyt a fogászati problémák megelőzésére.

A kutatási eredményekből az látható, hogy mind az egyetemisták, mind a középiskolások nem, vagy maximum egy-két alkalommal vettek részt olyan tanórán, amit szakember (pl. fogorvos) tartott. Ennek az lehet az oka, hogy mind az iskolának, mind a fogorvosoknak komoly szervezést igényel egy ilyen óra megtartása, illetve a prevenció nem része a tananyagnak.

Nők vagy Férfiak: ki a jobb a témában?

A nők fogászati egészségműveltségi szintje magasabb, mint a férfiaké. Az iskolai végzettség tekintetében elmondható, hogy azoknak, akik magasabb végzettséggel rendelkeznek, fejlettebb a fogászati egészségműveltsége.

Dohányzás, alkohol és kábítószer hatása a fogazatra

A dohányzás káros hatásaival többségében tisztában vannak a fiatalok, viszont arányaiban kevesebben tudták, hogy az alkohol és a kábítószerek negatívan befolyásolják a megfelelő szájhigiénia kialakulását.

Hányszor egy nap?

Az egyetemisták kb. kétharmada (68,66 %) mos naponta kétszer fogat. A középiskolásoknál ez az arány magasabb (83,78 %).

Nem használjuk kellően az fogköztisztító eszközöket!

A fogmosási szokások ismeretében elmondható, hogy mindkét mintában alacsony azoknak az aránya, akik használnak valamilyen interdentális eszközt fogmosáskor. A középiskolásokat tekintve az ilyen eszközöket használók aránya fele akkora, mint az egyetemistáké.

Az egyetemisták csupán 31 %-a használ valamilyen fogköztisztító eszközt fogmosáskor (fogselyem, fogköztisztító kefe). 75,12 % mos minimum két percig fogat és 67,16 % minimum három havonta cserél fogkefét.

A középiskolások 17,57 %-a használ fogselymet. Ez nagyon alacsony arány, mivel a szájban található lepedéknek csak 70%-át lehet fogkefével eltávolítani, a maradék 30% a fogközökben található.

A válaszadók 77,03 %-a minimum két percig mos fogat, és alig több mint a fele cseréli ki minimum három-havonta fogkeféjét.

Csak akkor megyek fogorvoshoz, ha fáj!

Az egyetemisták kb. negyede, a középiskolások mintegy 10%-a csak akkor keresi fel fogorvosát, ha fáj a foga. Az eltérés oka abban kereshető, hogy a középiskolások évente kötelező fogászati szűrésen vesz részt. A fogorvoshoz járás gyakoriságából és az alacsony prevenciós órák számából arra következtethetünk, hogy a fogorvosok pácienseik egy jelentős hányadával nem, vagy csak nagyon ritkán találkoznak, így nehezebben tudják végezni prevenciós, megelőzést segítő tevékenységüket.

Fogászati ismeretekből: elégtelen!

A fogászati ismeretek tekintetében elmondható, hogy az egyetemisták fogászati ismereteinek szintje megfelelő, csak 11,2 %-nak hiányosak a fogászati ismeretei. Ezzel szemben a középiskolásoknál jóval magasabb azok aránya, akiknek elégtelen vagy problémás a fogászati ismereteinek szintje (46,16%).

Honnak kaphatnak a fiatalok hiteles információkat?

Míg az egyetemisták fő információforrása az internet, addig a középiskolásoknál ez a személy a fogorvos és a család. Ennek okát a kötelező iskolafogászati szűrésekben és a család közelségében (közös háztartás) kereshetjük.

A fogászati információk alkalmazásáról elmondható, hogy a vizsgált csoportok közül egyik sem tudja felhasználni fogászati ismereteit a mindennapi életben, szituációkban. A válaszadók nagy részének problémát jelent megítélnie a médiából szerzett fogászati információk hitelességét illetve a különféle fogászati kezelési lehetőségek előnyeit és hátrányait.

Egészségnevelés útja:

A megfelelő háttértényezők ismeretében lehetővé válik, hogy mind a fogorvosok, mind az egészségnevelés egyéb szereplői (biológiatanárok, dentálhigiénikusok stb.) hatékonyabban tudják végezni prevenciós tevékenységüket. A kutatások azt bizonyították, hogy a fogászati egészségműveltség fejlettsége hatással van a megfelelő szájhigiénia kialakulására.

A fogászati egészségműveltség fejlesztésének egyik lehetséges színtere az iskola. A tantárgyak közül a környezet-, a természetismeret és a biológia alkalmas a tanórai fejlesztés lebonyolítására. Az eredmények tükrében látható, hogy az egyik legproblémásabb terület a médiából szerzett fogászati információk hitelességének megítélése. Ezért a fogászati egészségműveltség fejlesztése során fejleszteni kell a kritikai gondolkodást is.

A cikk alapjául szolgáló tanulmány: Középiskolások és egyetemisták fogászati egészségműveltségi szintjének összehasonlítása 2018; a tanulmány szerzője: Szivós Ádám.

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés