hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.

Összerúgta a port Éger a sürgősségisekkel

Eszközként használta fel a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság Közhasznú Egyesületet (MSOTKE) Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke arra, hogy elmondhassa: nem úgy képzeli el az ellátórendszer átstrukturálását, ahogyan a mostani döntéshozók. Legalábbis így véli dr. Berényi Tamás, a társaság elnöke.

Nem sértődtünk meg – szögezi le Berényi Tamás a MedicalOnline kérdésére válaszolva, amikor a MSOTKE honlapjára szerdán felkerült, a kamara elnökének címzett levélről – amelyet a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke is aláírt –, és a szintén ott elérhető állásfoglalásról kérdeztük. Az ügy előzménye, hogy Éger István keddi sajtótájékoztatóján kritizálta a MKSZ és a MSOTKE decemberben kiadott közös állásfoglalását, amelyben a szervezetek a javaslatokat fogalmaztak meg a sürgősségi ellátórendszer átszervezésére. A MOK elnöke szorgalmazta az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) megerősítését, a háziorvosi ügyeletek fenntartását, mint mondta, a kijáró háziorvosi ügyelet nem „luxusszolgáltatás”.
Úgy vélte, átgondolatlanul vezették be hazánkban az SBO-k angolszász mintájú rendszerét, ezek többsége szakképzett személyzet híján – különösen a kisebb kórházakban – kifejezetten törvénysértő módon működik. Elengedhetetlennek tartotta a lakosság edukációját is, mert a legtöbben nem ismerik a sürgősség fogalmát, és elektív ellátásokért is a sürgősségi betegellátó osztályokon (SBO) jelentkeznek, ami hosszú várakozási időt eredményez. Minderről a MOK állásfoglalást is közzé tett a honlapján és a kamara hivatalos lapjában is.

A MOK elnökének címzett levél mellett már másnap felkerült a MSOTKE oldalára egy „beszélgető anyag” is, amelyben tételesen és részletesen válaszolják meg a kamara elnökének kifogásait. Kérdésünkre, hogy nem lett volna-e egyszerűbb valóban beszélgetésre hívni a kamara elnökét üzengetés helyett, Berényi Tamás azt mondja, próbálkoztak ezzel is, de az elnök nem ért rá. A keddi megszólalás egyébként nem volt minden előzmény nélkül. Ugyanis alig egy hete Éger István elküldte az érintett elnökségeknek azt az anyagot, amely a témával kapcsolatosan a kamara hivatalos lapjának e havi számában jelent meg, a MKSZ és az MSOTKE decemberi állásfoglalásával együtt. A korábbi években egyébként volt már párbeszéd a köztestület és az egyesület között, akkor a kamara vezetője nem kifogásolta a szakmai társaság álláspontját, ami akkor sem tért el a mostanitól. A kamarai bejelentés nem a sürgősségi ellátásról, sokkal inkább arról szólt, hogy elhangozzék, a MOK nem ért egyet a folyamatban lévő struktúraátalakítással – véli az MSOTKE elnöke.

Egyetértenek Éger Istvánnal, amikor az orvostársadalom szörnyű helyzetéről, a szakorvoshiányról, az edukáció szükségességéről, az ellátórendszer alulfinanszírozottságáról beszél – szögezi le Berényi Tamás, hiszen hordoz részigazságokat az Égeri álláspont. Azonban úgy érzi, mindezt nem a MSOTKE szakmai véleményével takarózva és azt kritizálva kellett volna tennie, amely megoldást javasol az ezer sebből vérző ágazat egy részének rendbetételére. Az elnök úgy véli, a most folyamatban lévő struktúraátalakítás lehetőséget ad erre, hiszen sürgősségi ellátó képesség szerint rangsorolja a kórházakat, és multidiszciplináris, integrált centrumok felállításában gondolkodik, ez pedig korrelál a sürgősségi szakma elképzeléseivel. Mivel a teljes ágazat azonnali és együttes rendbetételére nincs sem lehetőség, sem pénz, így logikus elképzelésnek tűnik, hogy rangsorolva az egyes területeket bizonyos ellátások – alap, sürgősségi – átszervezése hamarabb történjen meg.

Ahhoz, hogy működőképes legyen az egységes sürgősségi betegellátási modell, az akut jellegű ellátás rendszerét sürgősségi szemléletűvé kell tenni – folytatja Berényi Tamás. A modell izoláltan, egységek, szokványos osztályok szintjén nem működőképes, ezért is volt hiba ad hoc alapon kialakítani az országban a SBO-kat. Ezek elhelyezése amúgy sem a környéken élő populáció egészségi állapota, az elérhetőség, vagy más epidemiológiai mutatók alapján történt. A sürgősségi egység magában nem, csak a teljes ellátórendszer, lokálisan pedig az egyes kórház ellátói készsége tükrében értelmezhető. Ha rendszer szinten nem változnak az ellátási folyamatok, az SBO-kon csapódik le a pre- és ahospitális rendszer rossz működése. Emiatt is hosszú a várakozási idő, mert például sok esetben az orvos maga is azt tanácsolja a betegének, hogy a sürgősségi osztályra menjen, mert ott hamarabb jut ellátáshoz, kivizsgáláshoz. Berényi Tamás szerint a sürgősségi ellátás alapelvei – beteghez rendelt, integrált, idődependens és szakmai allokáció – alkalmasak az akut jellegű ellátórendszer szabályozására és strukturálására. Az SBO-kon a beteg állapotának megfelelő teameknek kellene összejönniük, a fiatal orvosoknak pedig itt nyílik igazán lehetősége arra, hogy megismerjék a saját választott szakterületük  akut ellátását, megtanulják a kapcsolódó differenciál diagnosztikát. Ezért is lenne ajánlatos minél több rezidenst foglalkoztatni az SBO-kon, akik a kötelező sürgősségi gyakorlat után licencet szerezve tovább dolgozhatnának ezeken az osztályokon. Minél több szakma jelenik meg itt, annál komplexebb lehet a betegellátás, ami azonban nem jelenti a kórházban dolgozó orvosok SBO-ra vezénylését  – szemben azzal, ahogyan azt Éger István jelezte.

Az alapellátási ügyelet átszervezése nem maradhat el az MSOTKE elnöke szerint. Továbbra is úgy véli, az alapellátási ügyeleti tevékenység klasszikus sürgősségi feladat és  luxuskiadást jelent, ha a beteg lakásán egyszerre jelenik meg a mentő, a háziorvos, és az ügyelet, vagy ha szociális okokból hívnak segítséget. Nem csak a párhuzamosságokat kell felszámolni, de időt is kell nyerni, hiszen súlyosabb esetben akár a beteg életébe is kerülhet, ha csak a háziorvos kiérkezése után hívják a mentőket. A telefonos triázzsal nagy biztonsággal megoldható a betegirányítás, a megfelelő protokollok alapján 95-96 százalékos biztonsággal megállapítható, hogy mire van szükség: mentőre, orvosra, vagy a beteg maga is fel tudja keresni az illetékes ellátót azonnal, vagy  másnap. Az OMSZ kényszerűen olyan feladatokat is végez – irányítás, képzés,  rendezvények egészségügyi biztosítása –,  amelyekre nincs kapacitása. Néhány éve Budapesten még 80 esetkocsi volt, mára a számuk alig haladja meg a hatvanat, ezek 15-20 százalékára nem jut folyamatosan személyzet és az a rohamkocsi, amelyen nem megfelelő orvos dolgozik, az nem rohamkocsi.  Berényi Tamás azt mondja, egyelőre nekik sincsenek adataik arra vonatkozóan, mennyibe kerülne az egységes sürgősségi betegellátási modell országos kialakítása. Úgy érzi azonban, mintha a szakpolitika kezdene megvilágosodni, mennyire fontos lenne ennek rendszerszintű bevezetése.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

cimkék

SBO
hirdetés

Könyveink