Stratégiák és taktikák az egészségiparban
Nem tervezik levágni az aranytojást tojó tyúko(ka)t
E-patológiai konzultációs hálózat kialakítását tervezi a szaktárca egészségügyért felelős államtitkársága a norvég alap jóvoltából 2014 és 2020 között; a pilothoz várhatóan a jövő év első negyedévében jelenik meg a nyílt pályázati felhívás – derült ki a többi közt a Medical Tribune Stratégia és taktika az egészségiparban című pénteki konferenciáján. A rendezvényen az államtitkár hűteni igyekezett a klinikai vizsgálatok központosításával kapcsolatos félelmeket.
Mint előadásából és a gondolatmenetre reflektáló külföldi vendégek szavaiból kiderült: Magyarország egészségügyére kiemelt figyelmet fordítanak Európában, úgy látják ugyanis, hogy a világválság közepette meghozott hatékonyságnövelő intézkedések másutt is jó például szolgálhatnak. Richard Bergström, az European Federation of Pharmaceutical Industries and Associations (EFPIA) igazgatója egyenesen „le volt nyűgözve”, hogy „sikerül az egészségügyi szolgáltatásokat fenntartani úgy, hogy közben hihetetlen hatékonyság-javulás látszik”. Mint mondta, el tudja képzelni, hogy van ellenállás, de a jövőképpel rendelkező államtitkár mindezekért „bókot érdemel” – fogalmazott.
Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár előadásában a síugrás közbeni repülö célpontra lövéshez hasonlította a mostanság történteket és tervezetteket. Úgy vélekedett: mindent megváltoztathat hazánkban az, ahogyan átalakul a stratégia és a taktika az egészségügyben, melyben ma „pavlovi reflexek működnek”, és a direkt befolyásolási taktikák elfedik a stratégiai irányt. A nagy változásban nagy szerep juthat a Big Data-nak– mondta Szócska Miklós, aki visszautasította, hogy a kórházigazgatók döntési terepe szűkülne; mint mondta, inkább a menedzsment-kontroll lehetőségei nőnek. Mindez szerinte nem hatásköri szűkülést, hanem az intézményi felelősség növekedését hozhatja el a kórházaknál, ugyanis a jövőben visszacsatolhatóvá válnak a betegút-adatok, ami új típusú gyógyítói felelősséggel is együtt kell hogy járjon. Mindez a gyógyszerpiacon is új gazdasági modelleket hozhat, például olyan nemzetközi ügynökségek felállását, amelyek megvásárolják a drága terápiát a gyártóktól annak érdekében, hogy az széles körben elérhetővé váljon.
Valami hasonlóra utalt Richard Bergström is, amikor jelezte: Európában már mintegy 15 állammal kötöttek stratégiai megállapodást, és a többi közt erre törekednek a magyar kormánnyal is. Ezek nyomán elképzelhető, hogy a „svédeknek például le kell nyelniük, hogy egyes országoknak Európában olcsóbban kell adni az innovatív, hatékony terápiát”. Mint a konferencián kiderült, középtávú megállapodás készül a gyógyszeripar és a magyar kormány között is, melynek lényeges eleme, hogy az innovatív terápiákat befogadják, s ezzel párhuzamosan a nem eléggé hatékony eljárások, terápiák kikerüljenek a rendszerből annak érdekében, hogy az össz-költés ne változzon.
Indul az e-patológia
Szócska szerint változás várható a gyógyszerbiztonság javítása, a sebezhetőség csökkentése érdekében is, ami komoly nemzetközi összefogás lehetőségét sejteti. A beteg-együttműködés javítására vonatkozóan konkrét példát hozva az államtitkár kiemelte: bár az ösztönző vitatott volt, és többször módosították is a cukorbetegeknek adandó terápiára vonatkozó rendelkezéseket, nyilvánvaló, hogy míg „korábban a szakmai szerint a betegek mintegy fele nem volt jól beállítva, a szigorodó rendelkezéseket követően csak a betegek 15 százaléka állt át humán inzulinra”. Azaz, valószínűleg a betegek 35 százalékánál javult az elvárt anyagcsere-paraméter, közölte az államtitkár. Szócska szerint egyébként „megérett a helyzet a mobil eszközök területén”; olyan áttörés előtt állunk, amelyek következményei még nem beláthatók. Jelenleg sokan tesznek közzé nagy kockázatokat vállalva személyes adatokat a neten, ám „nemzeti szinten fő cél az értékes adatvagyon kiaknázása”, amelyek populáció-szintű összevetése ugyancsak új lehetőségeket teremthet – ismertette az államtitkár, aki szerint „most jött el a stratégiaalkotás és tervezés ideje”.
Szócska azt is elmondta: a norvég alap jóvoltából 10-12 vidéki, periférián lévő patológia eszközellátottságán javítanának; a pilotban kialakítandó e-patológiai konzultációs hálózat a szakemberhiányt is orvosolná. A projektre mintegy egymilliárd juthat, s mindezt a többi közt az indokolja, hogy a hazai 68 patológiai osztály-részleg súlyos létszámgondokkal küzd. A 242 patológus szakorvos átlagéletkora 57 év, s mintegy 40 százalékuk 60 év feletti. Nem ritka az egyszemélyes patológia sem, amelyen sokat segíthet a 2014-2020 között megvalósuló fejlesztés, s amelyre a jövő év első negyedévében tervezik közzé tenni a nyílt pályázati felhívást.
Valami ehhez hasonló várható a laboratóriumi diagnosztika területén is – derült ki az államtitkár szavaiból, aki a konferencia plenáris előadásán hűteni igyekezett a kedélyeket azzal a minap kiderült új tervvel kapcsolatban, mely szerint központosítani fogják a klinikai gyógyszerkísérleteket. Szócska szerint a bevételi forrás ott maradna az intézményeknél. Ám mivel az ellátórendszerben „stratégiai és működésfejlesztési akut beavatkozás zajlik”, melynek a kiadások csökkentése mellett a bevételek növelése is célja, ennek érdekében a gyógyturisztika mellett a klinikai kutatásokat szeretnék „felfuttatni”.
Mindez a helyi bevételeket nem érinti – ígérte az államtitkár, a többi közt kijelentve: nem vágják le az aranytojást tojó tyúkot; szerinte inkább szerződésekkel szeretnék támogatni a munkát, s elérni, hogy minél több kolléga legyen képes bekapcsolódni ebbe a munkába.
Később a K+F és iparpolitika szekcióban Klinikai vizsgálatok a kórházak fenntartójának szemszögéből című előadásában Dorkó Adrián, a GYEMSZI projektvezetője beszélt bővebben az egészségügyi kormányzat klinikai vizsgálatokhoz kapcsolódó célkitűzéseiről. Próbálta megnyugtatni a konferencia résztvevőit, hogy az eddigi modell megmarad, nem lesznek jogszabályi változások, a közreműködőknek járó díjazás megosztását a fenntartó nem kívánja szabályozni, amit szeretnének megvalósítani, az az egységes elveken alapuló intézményi szabályrendszer megalkotása az immár GYEMSZI-fenntartásba tartozó 104 intézmény számára. Az egészségügyi kormányzat további témába vágó célkitűzései, folytatta Dorkó Adrián, az intézményrendszer humánerőforrás-megtartó képességének javítása, az adminisztráció hatékonyságának, valamint a betegek hozzáférésének növelése. Mint hozzátette, már tavaly létrejött egy nonprofit szervezet a fejlesztési folyamat felgyorsítása érdekében (Transcelerate), amelyhez az első évben 10, az idén pedig 8 gyógyszergyár is csatlakozott. A fenntartó célja tehát a klinikai vizsgálatokhoz kapcsolódóan a folyamatok gyorsítása, a szélesebb körű hozzáférés biztosítása és a minőségbiztosítás, képzés fejlesztése, hangsúlyozta a projektvezető.
Mintákkal segítenek
A GYEMSZI már a vizsgálat indításában is segíteni tud, folytatta Dorkó Adrián, mivel egyszerűsítés és gyorsítás révén segíteni tudja a fenntartásában lévő intézmény és a klinikai vizsgálatot megrendelő megbízó közötti szerződés megkötését - ennek érdekében keretmegállapodásokat készít elő és szerződésmintákat dolgoz ki. Itt az elérendő cél az, hogy a hatósági engedély (OGYI, ETT) kiállításának napjára aláírt intézményi szerződések legyenek. Fontos szempont, hangsúlyozta a projektvezető, hogy az átalakulás révén az intézményeket ne érje semmilyen kár, így az eddigi modell megmarad, továbbá az is alapvető, hogy a közreműködők motivációja megmaradjon.
Hogyan képzeli a GYEMSZI a szélesebb körű hozzáférés biztosítását? Egyrészt több olyan intézményt is szeretnének bevonni a klinikai vizsgálatokba, amelyek eddig azokban nem vettek részt, aminek eszköze a képzés lesz, illetve következménye az, hogy több vizsgálat fog beáramlani az országba, másrészt a GYEMSZI egy tájékoztató honlap felépítésével a betegek számára szeretné biztosítani az információ elérhetőségét. A képzés fejlesztésére több szinten fog sor kerülni, az újonnan bevonandó intézmények dolgozói számára alapképzést kell nyújtani, másrészt fejleszteni kell a szakorvosi képzésbe integrált, akkreditált, pontszerző gyakorlati képzést, harmadrészt szükség van a vizsgálóhelyi koordinátorok minőségbiztosítási fókuszú továbbképzésére is.
A célok elérése érdekében a GYEMSZI már létrehozta a Klinikai Kutatási Koordinációs Központot, amelynek nincsenek hatósági jogkörei (az az OGYI feladata), és a fázisII-IV vizsgálatok koordinálására vállalkozik. Mint a projektvezető hangsúlyozta: most következik a konzultációs fázis – ebben a GYEMSZI kéri a gyors és aktív részvételt -, és 2014 áprilisától már az új rendszer fog működni.
Dr. Pozsgay Csilla az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének nevében arról beszélt, hogy melyek a nemzetközi klinikai kutatások lehetőségei és előnyei Magyarországon. Hangsúlyozta, valóban szükséges a terület fejlesztése, de fontos az érdekelt felek közötti szoros együttműködés is, mert „az ördög a részletekben lakik”. A fontosabb statisztikákat idézve elmondta: az Európai Unióban évente 4400 klinikai vizsgálati kérelem kerül beadásra, aminek 60 százaléka a gyógyszeripar, 40 százaléka az akadémia kérelmeit jelenti. A vizsgálatok 24 százaléka zajlik több országban, és ezek a multinacionális vizsgálatok a vizsgálatokban részt vevő betegek 67 százalékát érintik, azaz a legtöbb beteg multinacionális vizsgálatban vesz részt. Mint Pozsgay Csilla elmondta, a gazdasági válság ideje alatt, 2007 és 2011 között a beadványok száma 25 százalékkal csökkent az EU-ban, viszont ez idő alatt Magyarországon nem csökkent a klinikai vizsgálatok száma, sőt 2012-ben még nőtt is. Azonban az idén szignifikáns a csökkenés ezen a téren hazánkban. Az EU is érzékeli a klinikai vizsgálatok számának csökkenését, ezért 2014-ben új reguláció lép életbe, aminek célja a vizsgálatok számának növelése. Pozsgay Csilla a magyar környezet klinikai vizsgálatok szempontjából kedvező feltételei között említette, hogy a hazai orvosok tudományos, szakmai és pénzügyi téren egyaránt érdekeltek az azokban való részvételben, a jól képzett munkaerő pedig jó minőségű adatokat szolgáltat. Sajnálatosan az is előnyös a klinikai vizsgálatok szempontjából, hogy a magyar lakosság egészségi állapota meglehetősen rossz, sokféle betegségben szenved, így „jó beteganyag”-ot jelent.
Jó anyag a magyar beteg
Pozsgay Csilla hangsúlyozta, hogy Magyarország a közvetlen anyagi bevételeken túl is sokat profitál a klinikai vizsgálatokból: eddig 90.000 beteg jutott hozzá ingyen a legmodernebb gyógyszerekhez, és jelentős adóbevétel, valamint OEP-megtakarítás is köszönhető ezeknek, valamint az egészségügyi dolgozók elvándorlásának csökkenése. Igen fontos hozadék, hogy a személyzet tudásának növekedése a klinikai vizsgálatok kapcsán a mindennapi betegellátást is segíti. Azonban, mint az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének képviselője hangsúlyozta, sok területen van még javítani való, így pl. elengedhetetlen a kórházi honlapok fejlesztése, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy látszódjon, érdemes az adott kórházat választani a klinikai vizsgálatokhoz, illetve alapvető a kórházak számára jogi felkészítést tartani a könnyebb szerződéskötés érdekében.
(Részletes konferencia-beszámolónkat a Medical Tribune decemberi számában olvashatja.)
