hirdetés
2020. augusztus. 08., szombat - László.
hirdetés

A MOTESZ jelene és jövője

Nem stratégiát alkotnak, szakmai hátteret adnak

Oroszlánrészt vállalt az új szakmai kollégiumi rendszer létrehozásában a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ). Többek között a jelölés folyamatáról, valamint arról is faggattuk Ertl Tibor professzort, a MOTESZ elnökét, hogy milyen együttműködés várható az új szakmai kollégium és a MOTESZ között; de arra is kíváncsiak voltunk, mit tart a hazai egészségügy legégetőbb gondjának.

hirdetés

– Az utóbbi időben a MOTESZ egyik legfőbb feladata az új szakmai kollégiumi rendszer jelölési procedúrájának levezénylése volt. Új rendszer, új szisztéma – zökkenőmentes volt a váltás?

– A szakmai kollégiumról szóló rendelet egyetlen, 60 tagozatot – összesen 180 szakembert – tömörítő struktúrában határozta meg a testület szervezeti rendjét. Az egyes tagozatok 3–3 taggal működnek, akiknek személyére a régi szakmai kollégiumok, az egyetemek, a szakmai kamarák, illetve az országos intézetek vezetői tehettek javaslatot. Az ily módon összeállt névsorból a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára választotta ki azt a három ismert és elismert orvost, akik az adott szakmát tagozati szinten képviselik. Lényegében így állt össze a 180-as létszámú kollégium, amelynek élén egy elnök, két alelnök, s ugyancsak két titkár áll. Az új kollégiumi rendszer felállításának ebben a szakaszában nem volt szerepe a MOTESZ-nek. Az egyes tagozatok mögött álló, 5–10–15 tagú kollégiumi tanácsok tagjainak delegálásában viszont jelentős feladat hárult a szövetségre. E munka első lépéseként Sótonyi Péter professzor vezetésével felállítottunk egy bizottságot, s a szaktárcával egyeztetve kidolgoztuk azt az eljárásrendet, amelyben meghatároztuk a tennivalók mikéntjét és sorrendjét. Ekkor született az a döntésünk, hogy nemcsak a MOTESZ tagtársaságait szólaltatjuk meg, hanem a cégbíróságon kikeressük az ott bejegyzett országos társaságokat, nekik is lehetőséget biztosítva a delegálásra. Levélben kértük tőlük, jelezzék: melyik kollégiumi tanács munkájában szeretnének részt venni. Az egyes tanácsokba értelemszerűen jónéhány szakmai társaság bejelentkezett, szakértői helyet igényelve, az ezzel kapcsolatos megállapodások a már említett bizottság egyeztető tárgyalásain születtek meg.

Ertl Tibor professzor, a MOTESZ elnöke– Ha jól értem, ebben a fordulóban kizárólag a rendeletben pontosan meghatározott létszámú kollégiumi tanácsok helyeinek szétosztása történt meg a szakmai szervezetek között.

– Így igaz. A legtöbb esetben sikerült is konszenzusra jutni, bár természetesen nem jelent meg mindenki személyesen ezeken a tárgyalásokon. A hiányzó szervezeteket – annak érdekében, hogy az ő érdekeik se sérüljenek – az egyeztetés során a bizottság elnöke képviselte. A helyek szétosztásával lezárult munkánk első része, most ott tartunk, hogy kérjük azoknak a szakembereknek a nevét, akik részt vesznek a tanácsok munkájában. A rendelet egyébként azt is tartalmazza, hogy a MOTESZ idei részvétele a szakmai kollégium felállításában egyszeri alkalom, a következő választásnál már a szakmai kamarák feladata lesz a delegálások lebonyolítása.

– Az új rendszer a szerepek és feladatok újraosztását is jelenti a MOTESZ, illetve a kollégium között?

– A MOTESZ 45 éve alakult. Létrejötténél a Magyar Tudományos Akadémia és az Egészségügyi Minisztérium bábáskodott, lényegében ez a két szervezet hozta létre. A miénk úgynevezett ernyőszervezet, amely tagtársaságain keresztül szakmai kérdésekben nyilvánul meg, míg a kollégiumi tagozatok, s a mögöttük álló tanácsok elsősorban a mindenkori egészségügyi vezetés véleményalkotó, döntéselőkészítő munkájában vesznek részt. A MOTESZ nem stratégiaformáló intézmény; a szövetség tagtársaságainak megszólaltatásával keresztmetszeti képet tud adni bizonyos szakmák állapotáról, illetve véleményezi az egészségügyet érintő rendeleteket, törvényeket, majd minden erejével azon munkálkodik, hogy ezeket a lehető legbővebb szakmai tartalommal töltse meg. Ez utóbbi korábban sokszor félreértésekhez vezetett, hiszen egy adott rendelet megjelenése után felelős szakmai szervezetnek nem az a dolga, hogy azt kritizálja és bírálja, hanem az, hogy a szakmaiságot helyezze előtérbe. A MOTESZ és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) viszonyában is kedvező változásokat akarunk elérni. A törekvés kölcsönös, a MOK elnökével, Éger Istvánnal már tárgyaltunk ennek lehetséges módozatairól.

– Említette, hogy a MOTESZ keresztmetszetet ad az egyes orvosi szakmákról, segítve ezzel az egészségpolitikai döntéshozókat. Milyennek látják az ágazat „egészségi” állapotát?

– Gyakorló orvosként – szakmám a neonatológia – rálátásom van a szülészetre. Így tudom, hogy pályázó hiányában még a korábban igencsak vonzó megyei szülész-főorvosi állásokat sem tudják betölteni – erre korábban nem volt precedens. A régen irigyelt és nagy nehézségek árán elnyert szülészi státusz mint életpályamodell már nem vonzó a fiataloknak, így a megyei kórházakban szülész rezidensi állások is betöltetlenek maradnak. Sőt, tovább megyek: egyetemi szinten sebészeti állásokat sem tudunk betölteni. A rezidensek száma tavaly drasztikusan csökkent, s még nem tudni, hogy az idén ősszel a régi rendszerből – a törzsképzésből – kikerülő hatszáz fiatal merre tájékozódik, mint ahogy azt sem látni, vajon az idén diplomázó fiatal orvosok belépnek-e egyáltalán a szakképzési rendszerbe. A hangulat pedig olyan, hogy az 5–10 éve végzett, már két szakvizsgával rendelkező volt tanítványaim közül is jó páran azt fontolgatják, megpróbálják külföldön. De említhetem a tatabányai kórház napokban hírré lett esetét, ahol bizonyos osztályokon – az orvosok hiánya miatt – nem tudnak ügyeletet adni. A pécsi egyetemen mi 40 állást hirdettünk meg rezidenseknek, ami azt jelenti, hogy a 160 fős évfolyam negyedének tudunk állást kínálni, de nem tudtunk minden státuszt betölteni. Ennek a helyzetnek egyik oldala a jövedelem, a másik pedig azok a körülmények, amelyek közt az orvosok dolgoznak. Hihetetlenül frusztráló lelkiismereti kérdés, hogy vajon mindent meg tudnak-e tenni a betegek ellátása érdekében, vagy a finanszírozás és a TVK időlegesen gátat emel ez elé.

– A felvételiknél mit tapasztalnak, csökken vagy stagnál az orvosegyetemre jelentkezők száma?

– Az előzetes országos adatok azt mutatják, visszaeséssel egyelőre nem kell számolnunk.

– Ebben nyilván szerepet játszik az, hogy olyan szaktudást adnak, ami eladható a nemzetközi piacon.

– Igen, de ez nem titok, hiszen a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központja már 2003-ban felhívta a figyelmet arra, hogy a migráció – illetve a mögötte meghúzódó okok – miatt igen komoly problémák várhatók. Az előrejelzésük sajnos beigazolódott.

– Sokan például azt is kivándorlási okként fogalmazzák meg, hogy az egészségügyben elmaradott a csapatmunka kultúrája, változatlanul merevek az alá-fölérendeltségi viszonyok, poroszos a hierarchia. Milyen rendszerszerű változás kellene ahhoz, hogy vonzó legyen itthon maradni?

– Én inkább abból a vizsgálatból indulnék ki, amelynek során a 2009-ben végzett egyetemisták helyzetét térképezték föl. Kimutatták, hogy az orvosegyetemeken diplomázók mindegyike végzettségének megfelelően tud elhelyezkedni. Ez érthető is. Az viszont már nem, hogy a kezdő fizetések ranglistáján az orvosok az utolsó helyeken szerepelnek mind a bruttó, mind a nettó bevételek tekintetében, miközben más egyetemi karokon végzett pályakezdők bére egyharmaddal, esetenként 50 százalékkal is magasabb, mint az orvosoké.

– Mennyire játszik ebben szerepet az, hogy erősen változóban van a társadalom viszonya az orvosokhoz, akikben egyre inkább szolgáltatót, s nem szolgálatot teljesítő szakembert látnak?

– Hadd mondjak egy hasonlatot. Nagyon sok ember kedveli a háziállatokat, s mindent megtesz azért, hogy megőrizze házi kedvence egészségét, s föl sem merül benne, hogy adott esetben ez mennyi pénzébe kerül. Nincs nekem ezzel semmi bajom, csak azt kérem, hogy mindenki próbálja meg ezt a viszonyt humán vonatkozásban is újraértelmezni.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink

  • learn more Az antimicrobás kezelés alapelvei 2008

    Tisztelt Olvasó! Infektológusnak lenni jó. A kórképek túlnyomó többsége tisztázott: megismerhető a kórokozó, az okozott...

  • learn more Recept nélkül kapható gyógyszerek

    Ez a könyv gyógyszerekhez nyújt segítséget, a recept nélkül kapható gyógyszerek a témája. A gyógyszerész ismeri a hatóanyagokat,...

  • learn more A placebo-válasz

    „A placebo-jelenségről sok mindent gondolnak az emberek, még a szakemberek is, ami lehet ugyan igaz is, de nem úgy, nem azért és nem akkor! Ebből a könyvből...

  • learn more A spiritualitás pszichológiája

    Az elmúlt években a „spiritualitás” fogalma elképesztő karriert futott be mind elterjedését, mind jelentésének bővülését tekintve...

  • learn more Radioaktív izotóppal jelzett gyógyszerek az élő szervezetben

      A nukleáris medicina az orvostudomány dinamikusan fejlődő ága. Az elmúlt évtizedekben a...

  • learn more Onkológiai kézikönyv

    Ez a könyv szakvizsgára készülő fiatal orvosok ötleteként született meg, akik azt kérdezgették maguktól: hogyan is tudhatnánk a választ az...

  • learn more Szemészet

    Napjainkban új kihívások várnak a szemésztársadalomra. A népesség elöregedésével nő az időskorban előforduló szembetegségek száma. A 80 éven felüli lakosság...

  • learn more Kötözzük sebeinket

    A mindennapokban rengeteg alkalommal kerülünk kapcsolatba sebekkel. Akár háztartási balesetek kapcsán, akár orvosi beavatkozás eredményeként. A...

  • learn more Pszichiátriai Lexikon

    Részlet Janka Zoltán Prof. előszavából  “A szerkesztő és szakavatott munkatársai a magyar pszichiátriai fogalomtár nagyméretű birodalmát...

  • learn more A szociális agy kultúrtörténete

    E kultúrtörténeti kötet a kezdetektől egészen máig feltárja az emberi agy fejlődését, bemutatva azt is, hogyan alakított ki...

  • learn more A Rorschach-próba

    A szerző, a teszt nemzetközileg elismert szakértője, a klinikai gyakorlatban leginkább elterjedt pszichodiagnosztikai módszer átfogó ismertetése mellett...

  • learn more A hasnyálmirigy daganatai

    A hasnyálmirigy daganatai az elmúlt négy évtizedben gyakoribbá váltak, és a hasnyálmirigyrák ma már a vastagbél- és a gyomorrák után az...

  • learn more Felépülés a betegségből - A pszichiátriai rehabilitáció kézikönyve

    A mentális zavarok kezelése kapcsán napjainkban furcsán elszomorító helyzet állt elő:...

  • learn more Gyermeked a személyi edződ - Fitt mama, egészséges baba

    Moccanj gyermekeddel! – Legyen Ő a te személyi edződ! Ha már nap mint nap „rákényszerít” a...

  • learn more Utazás- orvostani ismeretek gyógyszerészeknek

    A magyar utazók több mint 92%-a Európán belül utazik, ahol nincs fertőző megbetegedési veszély, civilizáltak a...

  • learn more A csontritkulásról - Patika Magazin könyvek

    Hogyan működik a csontszövet? Mik a csontritkulás rizikófaktorai? Mennyire meghatározó a gyermekkor, és mire kell...

  • learn more Tic-taktika

    „A Tourette-szindrómás gyermekek napi gondozása/nevelése nem sokban különbözik más gyermekekétől, azonban a Tourette-szindróma és az esetlegesen ezzel együtt...

  • learn more Hogyan éljük túl a kórházi kezelést?

    Az egészségügyi nyelv megértése, a kórházi vizsgálatok és kezelések megismerése  A szerzőnő gyakorlattal rendelkező,...

  • learn more Tanúnak jelentkezem

    A szerző önéletrajzi témájú könyve egy eseményekben gazdag életutat idéz fel a századelőtől a századvégig. A Kolozsváron született és a világ...

  • learn more S. O. S. Cukor! – Párbeszéd a diabéteszről

    Hiánypótló kötet betegeknek, hozzátartozóknak és orvosoknak a Magyar Diabetes Társaság ajánlásával  Hogyan fogadja el...