hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.

Mennek a doktorok, mennek a szakdolgozók

A közelmúltban éles vita bontakozott ki arról, hogy a különböző intézkedések hatására csökkent-e az orvosok elvándorlása vagy sem. A naprakészen vezetett statisztikák szerint 2007-től folyamatosan emelkedik a külföldön állást vállaló doktorok száma, miközben az ágazatot most már a kényszernyugdíjazás is kezdi padlóra küldeni.

Bár ez utóbbit illetően mintha lenne némi remény. Legalábbis erre utalt a távirati irodának adott interjújában  a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Lázár János szerint a jelenlegi helyzet azt diktálja, hogy az orvosok mentesüljenek a kényszernyugdíjazás alól. Szerinte a mentesítés egyes szakmákban automatikus lesz, jelezte továbbá, hogy megoldásra vár a nyugdíj és a fizetés kérdése, mert „a nyugdíjas korú orvosok nem kereshetnek kevesebbet jelenlegi jövedelmüknél”.

Ami az elvándorlás körüli vitát illeti, az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal – mint az ágazati humánerőforrás-monitoring rendszer működtetője – évről évre közzé teszi statisztikáját az egészségügyben dolgozók létszámának alakulásáról, illetve igyekszik bemutatni azokat a tendenciákat, amelyekkel az egészségpolitikusoknak döntéseik meghozatalakor mindenképp számolniuk kell. A dolgozó orvosokat egyébként 1985-től regisztrálják számítógépes rendszerben, a nyilvántartás feladatát 2000-2007 között – a kötelező kamarai tagság okán – a Magyar Orvosi Kamara vette át, majd innen került az engedélyezési hivatalhoz.

A statisztikákból egyértelműen kiderül, hogy folyamatosan csökken az orvosok száma. A 2004-ben regisztrált 38 887-ből 2011-re – az EEKH-nak egyelőre ez a legutolsó statisztikai összefoglalója – már csak 29 462-en maradtak. Míg azonban a korcsoportos bontás szerint 2009-ben még az 50-54 év közöttiek voltak a legtöbben - 4556-an -, addig 2011-re a korcsoportos dobogó legfelső fokára az 55-59 év közöttiek kerültek, ami egyértelműen azt mutatja, drámain öregszik a hazai orvostársadalom, miközben a fiatalok-középkorúak-idősek megoszlása egyenletes a fogorvosok esetében, a gyógyszerészek között pedig épp az orvosokéval ellentétes trend játszódik le, egyre több közöttük a fiatal szakember.

Ami az ágazat legnépesebb táborát a szakdolgozókat illeti, számuk a 2009-es 88 223-ról 93 961-re emelkedett 2011 végére. Közöttük is nőtt, ugyanezen időszakban, az ápolók száma, 40 510-ről 47 219-re. A szakdolgozók döntő többségének életkora 35-50 közöttire tehető, aggodalomra adhat azonban okot, hogy nagyon alacsony körükben a fiatalok száma. Az ápolók átlagéletkora kedvezőbb, 35 év körül alakul, de az ő esetükben is megfigyelhető a stafétabotot később átvevő huszonévesek hiánya.

A statisztikák tanúsága szerint a legtöbb szakdolgozót és ápolót Borsod-Abaúj-Zemplén megyében foglalkoztatják, a fogorvosok és gyógyszerészek száma viszont Pest megyében a legmagasabb, míg a legtöbb orvosi működési engedély tulajdonos Hajdú-Bihar megyében található. A legkevesebb egészségügyi szakember hosszú évek óta Nógrádban található.

Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta folyamatosan vezetik – két esztendő, 2006 és 2007 kivételével – a migrációs statisztikát, az egészségügyi dolgozóknak kiadott hatósági bizonyítványok száma alapján.

 

Hatósági bizonyítványt kapott egészségügyi dolgozók száma

Év

Összesen (fő)

Orvos

Gyógyszerész

Szakdolgozó

Fogorvos

2004

1240

906

32

165

137

2005

1380

889

33

380

78

2006

1148

721

36

271

120

2007

1119

695

29

281

114

2008

1357

803

59

353

142

2009

1614

887

37

532

158

2010

1777

1111

48

416

202

2011

1901

1200

44

438

219

(Forrás: EEKH)

A számokkal azonban érdemes óvatosan bánni, mivel a hatósági bizonyítványt kérők között évről évre szép számmal akadnak olyan külföldi hallgatók is, akik egyetemi tanulmányaik befejezése után kérnek igazolást a hivataltól.

 

Megoszlás nemzetiség szerint

Év

Magyarországon él

Külföldi

2004

719

521

2005

1008

371

2006

862

289

2007

951

168

2008

1187

170

2009

1420

194

2010

1498

279

2011

1601

300

(Forrás: EEKH)

A célállomást illetően 2011-ben Németország vezette a listát – legalábbis a doktorok esetében. Itt 402-en kívántak munkába állni. Nagy-Britannia a második helyre szorult (360), harmadik Svédország (101), negyedik Írország (87), ötödik a szomszédos Ausztria (56).  A szakdolgozók elsősorban Nagy-Britanniában helyezkednek el, de népszerű a szomszédos Ausztria és Németország is, miközben az egykor fontos munkavállalási célországnak számító Olaszország kezd leszorulni a listáról, feljövőben van viszont Hollandia.

Ami a szakmák szerinti bontást illeti – ilyet is készít az EEKH – a külföldi munkát tervezők-szervezők élén a belgyógyászok állnak, őket a háziorvosok  valamint aneszteziológusok követik, negyedik helyen a sebészek állnak, akik mögött az ortopéd szakorvosok, a szülész-nőgyógyászok és radiológusok sorakoznak.

Ami a távozás okait illeti, a helyzet nem sokat változott Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnökének 2005-ös tanulmányában megfogalmazottak óta, amit egyébként egy úgynevezett „Az egészségügyi humánerőforrás problémafája” címet viselő ábrában plasztikusan foglalt össze, az akkoriban ágazati miniszteri tisztséget viselő szakember.

Rácz Jenő fája
Az egészségügyi humánerőforrás problémafája (Rácz Jenőtől) - katt a képre a nagyításért

A 2012-es esztendőt illetően egyelőre még csak az első féléves adatok állnak hivatalosan rendelkezésre. Június végéig 984-en kértek hatósági bizonyítványt, köztük 542 orvos, s a legtöbben – akárcsak tavaly – Németországban dolgoznának, de van aki az Arab Emirséget, Katart, Izlandot, Ausztráliát, Új-Zélandot vagy épp az Egyesült Államokat jelölte meg, számos európai országról már nem is szólva. 

Horváth Judit
a szerző cikkei

hirdetés

Könyveink