Hiába a Központi Pertámogatási Rendszer, a műhibák árát jórészt a kórházak fizetik
Nincs szándék a peres előirányzat bővítésére, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) intézményenként egyezteti, hogy a műhibaperek költségeit miként tudják kifizetni a kórházak – mondta Szőke Irma, a főigazgatóság gazdasági vezetője.
Már most több mint 100 millió forinttal haladja meg a kórházak – biztosításon felüli – műhibaperköltsége a peres előirányzatot, amely az egészségügyi államtitkárságnál van, és amelyet az OKFŐ kezel – hangzott el az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) székesfehérvári kongresszusán. A XXXI. Magyarországi Egészségügyi Napok (MEN) egészségpolitikai fórumán elhangzó kérdésekből kiderült, hogy az OKFŐ szervezetén belül idén májusban felállított Központi Pertámogatási Rendszer (KPTR) arra a reményre is okot adott az intézmények gazdasági vezetőinek, hogy a perköltségek kifizetésében is több támogatást kapnak.
Mindeközben az egyes kórházak adósságállományra sem jelentéktelen hatással bíró kártérítési összegek már tavaly is a duplájára emelkedtek – szúrta ki az Mfor a 2024. évi zárszámadási törvényjavaslat Belügyminisztériumra vonatkozó fejezetében. Ebből kiderült az is, hogy 2023-ban az egészségügyi kártérítésekre 814,7 millió forintot kellett költenie az államnak. A 2024. évi eredeti előirányzat 1 milliárd 66,6 millió forint volt, amelyet később megemeltek 677,6 millió forinttal – így jött ki összesen az 1 milliárd 744,2 millió forintos kiadás.
Az államtitkárság peres előirányzata éppen azt a célt szolgálja, hogy a kórház biztosítási keretösszegét meghaladó kártérítésekre fedezetet biztosítson, az igényeket az OKFŐ-höz kell benyújtani – mondta az EGVE konferenciáján Lengyel László, a Belügyminisztérium egészségügy finanszírozásáért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkára.
Küldhetitek a kérelmeket, de a peres előirányzat már most nagyságrendileg 100 millió forintos elmaradásban van a beérkezett igényhez képest, és nincs szándék az előirányzat bővítésére – reflektált Szőke Irma, az OKFŐ gazdasági igazgatója a pertartozások egyedi kezelését ígérve, amiről az év hátralévő részében intézményenként egyeztetnek majd.
Az összes, állami fenntartású intézményben folyó peres ügyre szeretnének rálátni a KPTR-ben, de az adatbázisba már a megelőző, a szolgáltatóknál kárigénnyel bejelentett hibák is bekerülnének, ahogyan azok az ellátási események is, amelyekből probléma lehet – mondta Bori-Tolnai Krisztina főosztályvezető, hozzátéve, hogy személyes adatokat nem kezel a rendszer. A tervek szerint ez év végére működőképes lesz a jelentéseket kezelő informatikai rendszer. A KPTR elsődleges feladata a szolgáltatók orvosszakmai és jogi támogatása.
A kórházakban szeptember 1-jével felállított jogi irodák feladata lesz, hogy az intézményhez érkező igénybejelentések azonnal eljussanak a KPTR-be, amely jogi szupervisori tevékenységet folytat ezekben az ügyekben, első körben a peren kívüli egyezségre törekedve, felhasználva ehhez a rendszerben összegyűjtött jó gyakorlatok tapasztalatait, illetve ismerve az egyes bíróságok eljárásai gyakorlatát.
A KPTR hosszú távú célja az általánosan hasznosítható következtetések levonása, visszacsatolási pályák kialakítása annak érdekében, hogy a kollégák tanulhassanak a hibákból, ezzel javítva a betegellátás minőségét – mondta a főosztályvezető az EGVE konferenciáján.
