Megint tovább nő a kórházak adóssága
Június végére 35,2 milliárd forinttal tartoztak a magyar kórházak a beszállítóknak, az adósság átlagosan 5,8 milliárd forinttal nőtt, írja a Napi.hu.
Júniusban újabb 2,6 milliárd forinttal nőtt a magyar kórházak tartozásállománya, elérve az első félév végére a 35,2 milliárd forintot. Havonta átlagosan 5,8 milliárd forint a növekedés szemben a tavalyi 4,4 milliárd forinttal – írja a Napi.hu a Magyar Államkincstár adataira hivatkozva.
Az idei évet 67 milliárdnyi tartozással indították a kórházak a tavaly elmaradt konszolidáció miatt. A 100 millió forint alatti tartozásokat februárban kifizette a kormány, erre 19 milliárdot szántak. Márciusban a fennmaradó 48 milliárdot is átutalták az adósságrendezésre, csakhogy közben annak ellenére indult újra növekedésnek a tartozásállomány, hogy Orbán Viktor az év elején azt mondta, idén a kórházak nem termelhetnek adósságot, ráadásul márciusban az elektív ellátásokkal le is álltak az intézmények.
Ahhoz képest, hogy májusig jellemzően 4-8 milliárddal nőtt havonta az adósság, egészen alacsonynak tűnhet a júniusi 2,6 milliárd forintnyi növekedés, aminek főként az lehet az oka, hogy az ellátórendszer újraindulásától függetlenül a rendelések ha nem is álltak le, de jelentősen visszaestek. Erre pedig a szerződéskötési moratórium mellett az a magyarázat, hogy a márciusi beszerzésekre való hivatkozással lényegében nem engedik rendelni az intézményeket. Így viszont kérdés, hogy a várólisták ledolgozása közepette vajon nem futnak-e ki az eszközökből a kórházak – kommentálta a friss adatokat a lap kérdésére a beszállítók jelentős részét képviselő Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára.
Rásky László szerint az adósság alakulása az első félévi kilengésekkel is jól mutatja az egészségügy strukturális problémáit, a növekedés nem állt le a miniszterelnök utasítására, s minden valószínűség szerint év végén ugyanott fogunk tartani, mint 2019 végén. Ezért az OSZ álláspontja szerint minden érintettnek – kórháznak, beszállítóknak, költségvetésnek – az lenne a kényelmesebb megoldás, ha a kormány két részletben rendezné az adósságot, s most kifizetnék a 30 milliárdot. Ez nem jár különösebb költségvetési teherrel, különösen a 600 milliárdos eszközbeszerzéshez viszonyítva, a beszállítók és a kórházak számára is megnyugvást jelenthet, és nem kellene év végén a 60 milliárdról vitatkozni – jegyezte meg az OSZ főtitkára.
Népszava: vissza kell térni a teljesítményfinanszírozáshoz!
Van olyan kórházi vezető, aki szerint az ellátók döntő többségének különösen a nyári hónapokban, amikor egyébként is kevés a beteg, kifejezetten előnyös gazdálkodási eszköz, az átlagos finanszírozás – részletezi az eladósodás okait írásában a Népszava is.
Egyes kisebb szakkórházak viszont más okból is konganak az ürességtől, az ágyaik alig 30-40 százalékára jut csak beteg. Ide az alapellátás, illetve a szakrendelők nem küldenek pácienseket. A kórházak egy másik csoportja ha csak teheti, egyszerűen tovább küldi a pácienseit. Ezért a megyei kórházak és az egyetemi klinikák kénytelenek jóval a 100 százalék felett teljesíteni. Az említett intézményeknek már nincs hová tovább küldeni a kezelésre szorulókat.
Ez a helyzet tarthatatlan – mondta a lapnak Sinkó Eszter közgazdász, rendszerelemző, aki szerint mielőbb vissza kell térni a teljesítményarányos finanszírozáshoz. A mostani helyzet rossz stratégia, mert nem ösztönzi az intézményeket, hogy mielőbb megoperálják a várólistákon lévő betegeket, sőt megnyújtja az átlagos várakozási időt. Az ellátás folyamatossága számos ponton sérül – figyelmeztet. Hozzátette: tud olyan esetről, amikor egy csípőprotézis műtét után a beteget három héttel később jegyeztek elő rehabilitációra, mikor azt az operáció után azonnal el kellene kezdeni.
