hirdetés
2020. december. 05., szombat - Vilma.
hirdetés

Lendületben az alapellátók

Határozott elképzelésekkel, pontokba szedett „kívánságlistával” várják Szócska Miklóst a FAKOOSZ tagjai a jövő hét végén tartandó kongresszusukra. Ha megváltást nem is várnak tőle, azt azért mindenképpen szeretnék elérni, hogy a költségvetés jövő évi tervezésekor az általuk felvetett problémákat vegye figyelembe az egészségügyért felelős államtitkárt. Az egy főre fordított egészségügyi kiadások jelentős emelését, a praxis működtetéséhez elegendő forrást, új, egyezségen alapuló finanszírozási szerződést, a jelenlegi 3 hónapos csúsztatott támogatási rendszer megszüntetését, és a tevékenységüket szabályzó joganyag felülvizsgálatát szorgalmazza a szervezet.

A FAKOOSZ szerkesztőségünkbe eljutatott közleménye szerint a szervezet vezetői úgy vélik, radikális és azonnali változásra van szüksége az országnak, ugyanis „egészséges társadalom nélkül minden más gazdaság- és oktatásfejlesztési program halálra van ítélve” Ezért a válságkezelésben az egészségügynek valós, nem csak retorikai szinten megvalósuló prioritást követelnek az alapellátók, és nem más társadalmi területek rovására, hanem épp ellenkezőleg: hanem éppen azok érdekében.

Ennek elmaradása esetén pár éven belül azzal szembesülhetünk, hogy az ország egyes területein a háziorvosok magas átlagos életkora, az évek óta elmaradó utánpótlás és a mindezekkel párhuzamosan gyorsuló orvos-elvándorlás miatt egyszerűen nem lesz aki gyógyítson. Ez pedig nemzettragédiához vezet – áll a közleményben. A szövetség elismeri az egészségügyért felelős államtitkárság eddigi, tűzoltásként értékelhető tevékenységét, ám ezek az egyébként előremutató döntések sajnos még nem elégségesek a helyzet normalizálásához, az időzített bomba tovább ketyeg.

Ezért a szervezet 15 pontból álló listát állított össze, melyet a MedicalOnline eredeti formában (változtatás nélkül) közöl. 

A FAKOOSZ szeretné elérni:

 1.Az egy főre fordított egészségügyi kiadások jelentős emelését. A nemzeti jövedelemből a jelenleginél jóval nagyobb részarányt kérünk az egészségügy finanszírozására – ezen belül is elsősorban a természetbeni ellátásokra - bocsátani. Az Egészségbiztosítási Alap költségvetéséből minden nem oda tartozó tételt (pl. GYED, szociális jellegű tételek, útiköltség-térítés, stb.) törölni kell. Az alap- és szakellátás finanszírozásának jelentős mértékű emelése alatt a jelenlegi szint legalább kétszeresére történő emelését értjük, a tényleges, szinte minden esetben államilag determinált költségek figyelembe vételével. (pl. tevékenységre jellemző kereset, mint kötelező adó- és járulékalap, kötelező eszközjegyzék, stb.) Ezt követően 2015-ig elérendő célnak tekintjük az EU-átlag elérését. Az előkészítés alatt álló ún. „életpálya modell” többletforrások nélkül öncélú papírgyártás.Mindenképpen szükségesnek tartjuk évente az OEP és az alapellátók között az ártárgyalások lefolytatását az érintett érdekképviseletek bevonásával.

2. Elkerülhetetlennek tartjuk az önkormányzatok érdemi részvételét a duális finanszírozásban. Ez ne abban valósuljon meg, hogy a háziorvosi praxisok finanszírozzák az iparűzési adón keresztül az önkormányzatokat, hanem az önkormányzatok teljesítik az alapellátás felé törvényes kötelezettségeiket. Ezért kezdeményezzük a helyi iparűzési adó vonatkozásában a többi közszolgáltatóval (pl. posta, szennyvíz, stb.)  azonos módon történő kezelésünket, azaz amennyiben az alapellátásból (OEP szerződés + ügyeleti díjak) származó bevételeink az adott vállalkozásban meghaladják a 75 %-os szintet, legyen alanyi jogon iparűzési adómentes a praxis.

3. Mindaddig, amíg a finanszírozási rendszer „felülről zárt” kassza, addig a teljesítményelvű finanszírozás bármi nemű erőltetése nem más, mint az alapellátók arra kényszerítése, hogy adminisztratív eszközökkel egymás zsebéből „lopják ki” a pénzt. Ezért az ún. indikátor rendszer működtetését csak abban az esetben tartjuk elfogadhatónak, ha egyértelmű szakmai és pénzügyi szabályozás mellett, érdemi külső forrás bevonásával valósul meg.

4  Az ellátás színvonalának emelése, a preventív tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében a jelenlegi finanszírozás további 50 %-os emelése szükséges ahhoz, hogy minden praxisban a háziorvos mellett legalább 2 fő egészségügyi szakdolgozó alkalmazása váljon lehetővé, ez mint szakmai minimumfeltétel, kapjon jogszabályi és finanszírozási megerősítést is. Így mintegy 3000 új munkahely teremtése – összhangban a kormányprogram célkitűzéseivel - válna lehetővé, elsősorban az amúgy is hátrányos helyzetű térségekben. A létszámemelés a szakmai színvonal növelésén túl azért is szükséges, hogy a dolgozók számára a törvényes szabadidő is biztosítható legyen.

5. Méltányolható elvárásunk, hogy az APEH által az egészségügyi járulékok ellenőrzése során feltárt jogkövetkezmények alapján behajtott bírságokat, késedelmi pótlékokat az egészségügy finanszírozására fordítsák. Fontosnak tartjuk, hogy a TAJ-szám ellenőrzésnek érdemi következményei legyenek, az egészségügyi ellátó rendszer „potyautasainak” általunk elvégzett kiszűrése ne csak az íróasztalnak történjen.

6. Továbbra is szorgalmazzuk az OEP finanszírozási szerződései diktátum jellegének felülvizsgálatát. Az ellátottak érdekeit szolgáló hosszú távú kapcsolatunk csak kölcsönös korrektség mentén valósítható meg. Ezért alapvetően stabil és kiszámítható, a valós költségeket figyelembe finanszírozást várunk el. Államilag elrendelt többlet- vagy kampányfeladatot – katasztrófahelyzet kivételével - csak a szakmával történt előzetes egyeztetés és az ahhoz kapcsolódó forrás előzetes rendelkezésre állása esetén vagyunk hajlandók a jövőben ellátni. Az OEP párhuzamos, a hatályos adó- és számviteli jogszabályoknak, a jóhiszemű szerződéses partneri viszonynak ellentmondó, ellenőrzéseit haladéktalanul be kell szüntetni. Pénzügyi, gazdasági szabálytalanságok feltárására és szankcionálására az APEH elegendő eszközzel rendelkezik.

7. A jelenlegi 3 hónapos átfutási időt az OEP kifizetések tekintetében az üzleti életben szokásos 8-10 napra kell leszorítani. Ne a háziorvosi vállalkozások kényszer-hitelezzenek az állami költségvetésnek. Legyen vége a kifizetések tényleges időpontjának variálásával a költségvetési trükközésnek. Ez ugyanis jelentős, előre ki nem számítható adózási hatást gyakorolhat az alapellátó vállalkozásokra.

8. Mindenképpen elkerülhetetlen a háziorvosi praxisokra vonatkozó jogi szabályozás felülvizsgálata (dereguláció!) – még ebben az évben - különös tekintettel arra, hogy adott tevékenységet ki és milyen forrásból finanszíroz, az adott feladat ellátására ki jogosult és köteles értékalapú szerződést kötni a praxissal. (lásd: pl. önkéntes és kötelező védőoltások.) Évek óta rendezetlen kérdés pl. hogy az OEP „támogatást ad” a praxisnak, vagy „szolgáltatást vásárol” a biztosítottak javára, melynek súlyos adójogi konzekvenciái lehetnek.

9. Az infrastrukturális fejlesztések megvalósítása mellett legalább ugyanakkora súllyal szerepeljenek a humánerőforrás megtartására, fejlesztésre irányuló, fenntartható működést biztosító uniós és hazai pályázati források. Ennek keretében javasoljuk, hogy az Új Széchényi-terv keretében legyen pályázati lehetőség az 5000 fő alatti kistelepüléseken háziorvosi szolgálati lakások, rendelők építésére, felújítására, az e falvakban, kisvárosokban élők köréből történő kiválasztáson alapuló egészségügyi szakszemélyzet képzésére.

10. Továbbra is kiemelt célnak tartjuk a fenyegető társadalmi katasztrófa elkerülése érdekében az orvos és egészségügyi szakszemélyzet utánpótlásának biztosítását, ennek érdekében többek között a praxis-jog tényleges piaci forgalmának megteremtését, majd ezt követően a mobilitást elősegítő állami  Praxis-alap létrehozását. Ennek érdekében javasoljuk a praxis-jog értékesítéséből származó esetleges jövedelem adómentessé, illetve a praxisjog vásárlás illetékmentessé tételét (legalább 5 év folyamatos működés után).

11. A pácienseink színvonalas és hatékony ellátása, az indokolatlan költségek csökkentése, a betegutak rövidítése érdekében – adatvédelmi garanciák mellett - szükségesnek tartjuk az OEP, az ÁNTSZ, a kórházak és a háziorvosok  információs rendszereinek összekapcsolását.

 12. Elkerülhetetlen továbbra is a betegjogok és kötelezettségek tisztázása – kinek, mi jár, egészségbiztosítási alapcsomag, betegkötelezettségek, működőképes ösztönző és szankciórendszer kialakítása.

13. A kötelező kamarai tagság visszaállítását csak abban az esetben tartjuk elfogadhatónak, ha a Kamara érdemi jogosítványokkal, kompetenciákkal kerül felruházásra, működése állami beavatkozástól mentes lesz.

14. Továbbra is sürgetjük a jogszabály-előkészítés során a szakmai civil és érdekvédelmi szervezetek érdemi bevonását.

15. A biztosítottak és a gazdaság érdekeinek megvalósítása érdekében született javaslatainkról ismételten tárgyalási készségünket és akaratunkat fejezzük az új kormányzattal, Országgyűléssel a részletekről. Ezért javasoljuk – az egyedi tárgyalások mielőbbi megkezdése és állandósítása mellett - az OÉT mintájára egy Egészségügyi Érdekegyeztető Tanács létrehozását, az érintett kormányzati, érdekvédelmi, betegjogi, önkormányzati, valamint munkaadói, önkormányzati szervezetek bevonásával, az egészségügyi érdekegyeztetés intézményesítését.

Tinnyei Mária
a szerző cikkei

(forrás: FAKOOSZ)

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Könyveink