hirdetés
2019. október. 17., csütörtök - Hedvig.
hirdetés

Irányítjuk a beteget, és az egészségügy több életet ment

A daganatos betegek ellátásában a pénz önmagában kevés, a megfelelő infrastruktúra fontos, de nem oldja meg a problémákat, a betegút megszervezésének és az időtényezőnek ugyanis komoly szerepe van, vonja le az általa közelről vizsgált, Kaposváron kifejlesztett rendszer, az OnkoNetwork tanulságait Pitter János, a Syreon kutatója a Portfolio.hu-n.

hirdetés

Hogyan jutott el a kutatóintézet Kaposvárra és értékelte az OnkoNetwork eredményeit?

Pitter János: Az egyik, az Európai Unió Horizon2020 kutatási programja által támogatott kutatási projektünk, a SELFIE keretében az volt a célkitűzés, hogy 8 EU tagállamban azonosítsunk és értékeljünk két-két ígéretes integrált ellátási modellt. Idehaza nem sok ilyet találtunk, de az egyik jól működő rendszer az OnkoNetwork. Ezzel lehetőséget kaptunk arra, hogy elsőként értékeljük ezt a modellt holisztikus szemmel. A holisztikus értékelés azt jelenti, hogy vizsgáltuk a klinikai végpontokat, a betegek tapasztalatait, hogy ők hogyan élik meg az ellátást, és emellett figyeltük az erőforrás felhasználást és a költségeket is.

Miről is szól az OnkoNetwork modell, bemutatná röviden?

Az OnkoNetwork a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház és a Kaposvári Egyetem Egészségügyi Centrumának közös, jobbító szándékú kezdeményezéből született. A korábbi években jelentős fejlesztéseket tudtak végrehajtani a kórház és az ellátás infrastruktúrájában, teljesen megújult a most 173 éves épület, gyönyörű környezetet teremtettek a gyógyításhoz, de a Kórház vezetősége továbbra is aggasztóan magasnak találta a daganatos betegek halálozási mutatóit, ezért további lépéseket látott szükségesnek.

Ezek alapján kijelenthetjük azt, hogy önmagában a pénz nem elég?

A pénz önmagában kevés, azt is látni kell, hogy azt mire fordítják. A megfelelő infrastruktúra fontos és hasznos, de önmagában nem oldja meg a problémákat. Kaposváron Repa Imre professzor és Moizs Mariann főigazgató vezetésével összeült egy nagyon neves emberekből álló tanács, és közösen gondolkoztak azon, hogy mi állhat a nemzetközi összehasonlításban magas daganatos halálozás hátterében idehaza, és mit tudnának ez ellen tenni az általuk vezetett intézmények. Két lehetséges beavatkozási pontot is azonosítottak: az egyik a daganat gyanú gyakran túlságosan elhúzódó kivizsgálása, a másik pedig a kivizsgált betegek terápiakezdésének késlekedése vagy elmaradása. Nagyon sokáig, hónapokig vagy fél éven túl is elhúzódhat a kivizsgálás. Az a döntés született ezért, hogy ha új daganatgyanúval érkezik beteg a kórházba vagy az Egyetem Egészségügyi Centrumába, akkor azt észlelje egy újonnan felállított 4-5 fős iroda, majd a betegutak szervezésével a betegnek 30 napon belül teljes kivizsgáláshoz kell jutnia, valamint el kell jutnia az onkológiai team elé, ahol multidiszciplináris, személyre szabott terápiás javaslat születik. A teljes kivizsgálásba beleértendő a szövettani lelet és a képalkotó vizsgálatok, valamint a releváns társbetegségek stabilizálása is, ha szükséges. Az OnkoNetwork közvetlen klinikai jelentőségén túl a kórház vezetése azt is fontosnak tartotta, hogy az immár 12 000 beteg ellátásával kapcsolatos tapasztalatok később kutatási célra is felhasználhatóak legyenek. (...)

Milyen uniós programok futnak jelenleg?

Hat sikeres uniós pályázatban veszünk részt, beleszámolva az augusztus végén lezárult SELFIE programot is, amely a multimorbid betegek integrált ellátási példáit vizsgálja az európai országokban. Az EU-TOPIA a rákszűrő programok európai harmonizálásra és továbbfejlesztésére irányul, ez egy ötéves projekt. Az európai országokban van szervezett vastagbélrákszűrés, emlőrákszűrés, méhnyakrákszűrés, azonban jelentős különbségek vannak megcélzott korcsoportban, a szűrőmódszerek jellemzőiben, a gyakoriságban, a szűrési programok eredményességében, költség-hatékonyságában.

Az a cél, hogy legyen egy best practice megoldás, amit az országok a szűrési programok megalkotásakor alkalmaznak?

Igen, ez a lényege, optimalizálni szeretnénk, de nem egyetlen, minden országra érvényes optimumot keresünk, hanem külön optimalizálás folyik Észak-, Nyugat-, Dél- és Kelet-Közép Európára. Mindezt számszerűen, modellekkel is alátámasztjuk, melyeket kalibrálunk, validálunk, és az eredményeket, következtetéseket roadmap formájában a döntéshozók elé tárjuk, megmutatva hogy az adott országban ők hogyan tudnák továbbfejleszteni a szűrőprogramjaikat. Emellett további futó projektünk a COMED, amely 6 országban van jelen és 2020 decemberéig tart. Ebben az orvostechnikai eszközöknek az egészséggazdasági elemzését fejlesztjük tovább közösen. Az a különleges az orvostechnikai eszközökben a gyógyszerekhez képest, hogy az eszközök dinamikusan változnak, egyik verzió követi a másikat, ezért nem tekinthetők annyira statikusnak, mint egy tabletta, ami pár év múlva is ugyanolyan marad; valamint az eszközök esetén az alkalmazók tanulási görbéjének jellemzően nagyobb szerepe van a gyakorlati eredményességben. Jelenleg is zajlik a VITAL IMI2 projekt, amely a korai öregkorban történő védőoltásokkal foglalkozik. Azt vették észre, hogy nagyon idős korban a védőoltások nyomán kifejlődő immunválasz és védettség már nem lesz olyan tartós, pedig a legidősebbek fokozottabban ki vannak téve a fertőző betegségeknek. Azt vizsgáljuk, hogy kedvező-e, ha korábban kezdjük őket oltani, illetve ki az, aki magas kockázati csoportba tartozik, és ezért a védőoltása különösen fontos. A HECOPERMED projektben személyre szabott technológiák egészséggazdaságtani elemzésén dolgozunk. Végül a HTX projektet említem, melyben a kutatási konzorcium nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy megalapozza és kifejlessze az egészségügyi technológiaértékelés következő generációját. Ebben szerepet kap a mesterséges intelligencia, valamint az egyéni betegutak különbségeit is figyelembe vevő finanszírozási technikák. (...)

A teljes interjú

(forrás: Portfolio)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink