hirdetés
2019. augusztus. 17., szombat - Jácint.
hirdetés

Tornáztak is az egészségügyi közgazdászok a META XIII. konferenciáján

Fókuszban a népegészségügy és a prevenció

Miközben a szakpolitikai prioritásokról reméltek előadást a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság XIII. konferenciáján a szakemberek az egészségügyért felelős államtitkártól, a jövőről keveset, a múltról – kicsit rózsaszínre festve – annál többet hallhattak.

hirdetés

A múlt hét szerdai kormányülésen történtek tükrében, ahol a kabinet meghallgatta, és elviekben támogatta Kásler Miklós erőforrás miniszter egészségügyi programját anélkül, hogy hozzárendelte volna a végrehajtáshoz szükséges forrásokat, meglepő lett volna, ha annak részleteiről beszélt volna Horváth Ildikó, a tárca egészségügyért felelős államtitkára a szakmai szervezet szerdai rendezvényén.

Új egészségkultúrára, a prevenció alapú egészségügy, benne életmód-coachként dolgozó orvosok, akik elsősorban nem gyógyszerrel, hanem a megfelelő szemlélet kialakításával segítik pácienseiket egészségük megtartásában – foglalta össze Horváth Ildikó mindazt, amivel elmondása szerint az elmúlt hetekben „leggyakrabban foglalkozott az egészségpolitika”.

Bár felvetette, hogy paradigmaváltást várnak a népegészségügyi jelentőségű, nem fertőző betegségek megelőzésében, nem erről, hanem a szeptemberben a kötelezőek sorába illesztett bárányhimlő elleni védőoltás fontosságáról beszélt, remélve, hogy ezzel is elérhető a 90 százalékot megközelítő, a nyájimmunitást biztosító átoltottság, hiszen a hazai oltási rendnek köszönhető, hogy a fertőző betegségek tekintetében hazánk a biztonság szigete Európában, határainkon meg tudjuk állítani a járványokat.

Sikeres primer prevenciós programnak nevezte a 2014 óta kötelezően felajánlandó, ingyenes, HPV elleni védőoltás bevezetését, amely a méhnyakszűréssel megfelelően kombinálva szinte nullára redukálhatja a méhnyakrákkal összefüggő halálozást. Míg 2017-ig 75 százalékos volt az átoltottság az iskolás lányok körében, tavaly ez már elérte a 82 százalékot, és bár a várható egészségnyereség a fiúk esetében kisebb, „belátható időn belül” rájuk is kiterjesztik a programot.

Terítéken a múlt, ködben a jövő

Az Egészséges Magyarország 2014-2020 ágazati stratégiai tervben lefektetett célok számos pontján előreléptünk, a program átfogó célkitűzéseinek továbbgondolása ebben az évben időszerű – jelentette ki Horváth Ildikó. A Zombor Gábor korábbi egészségügyért felelős államtitkár nevével jelzett stratégia felemlegetése egyébként azért is érdekes, mert Kásler Miklós régóta ígérget egy új, népegészségügyi fókuszú egészségprogramot, ráadásul az egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Kórházszövetség „titkosított” egészségpolitikai fórumán még arról beszélt, az új népegészségügyi stratégia alapját az Ádány Róza vezetésével összeállított népegészségügyi program adja.

Stagnál a magyar gyerekek elhízása, többet mozognak a tinédzserek, mint a korábbi években – említette a népegészségügyi termékadó, a transzzsírsav-rendelet, a cukros üdítőket háttérbe szorító HAPPY program, a közétkeztetési reform, és a mindennapos testnevelés bevezetésének pozitív hozadékait a szakpolitikus.

A szervezett népegészségügyi szűrésekről szólva azt mondta, a világban megfigyelhető tendenciákkal egyezően hazánkban is csökken a daganatos megbetegedések előfordulása, „bár nem vagyunk elégedettek a csökkenés mértékével” – jegyezte meg Horváth Ildikó, amiben minden bizonnyal igaza van, hiszen a magyar férfiak 65 éves koruk előtt 2,5-szer nagyobb arányban halnak meg tüdőrákban, a magyar nők méhnyakrák okozta korai halálozása pedig 3,5-szer magasabb az EU átlagnál. Igaz, mindezek az adatok nem szerepeltek a konferencián elhangzott szakpolitikai összefoglalásban.

Szűrésekről torna közben

Tízezer magyar hal meg évente tüdőrákban, ezért indokolt az alacsony dózisú CT vizsgálatok szűrőcélú pilotjának kiterjesztése – jegyezte meg Horváth Ildikó, hozzátéve azt is, a mobil szűrőállomások rendszerbeállításával a nehéz sorsú kistelepülések lakosai számára is elérhetővé teszik a mammográfiát és a méhnyakszűrést. Bár korábban – a vastagbélszűréshez hasonlóan uniós forrásból – a kistelepülésen élők hozzáférésének javítására általánosan tervezték bevezetni a védőnői méhnyakszűrést, erről a szakpolitikai beszámolóban nem esett szó, bár a védőnők elmondása szerint a korábban szervezetten zajló projektben – főleg a meghívók kiküldésében – van némi fennakadás.

Kétszázezer egységcsomag a háziorvosoknál, 220 ezer meghívó az érintett populációnál, 59 ezer a minta az immunkémiai laboratóriumokban, 4000 nem negatív minta, 1500 előjegyzett kolonoszkópia, 700 műszeres vizsgálat, 16 fő esetében igazolt malignus daganat – sorolta a hosszú előkészületek után lassan-lassan beinduló országos vastagbélszűrés április 12-én összegzett adatait az államtitkár. Nem szólt viszont annak a vizsgálatnak az eredményeiről, amelyet októberben indított Kásler Miklós miniszter a „vastagbélszűrési programmal kapcsolatban a felelősség teljes körének feltárására, különös tekintettel a közbeszerzések revíziójára”.  A MedicalOnline kérdésére, hogy mikorra várható az a tavaly óta ígért rendelet, amely lehetővé teszi az intézmények számára a szűrő célú kolonoszkópia elszámolását, az államtitkár úgy válaszolt: hamarosan.

Előadása végén, hogy hangsúlyozza a prevenció fontosságát, Horváth Ildikó fél percig együtt tornázott a résztvevőkkel.

Milyen szűrést akarnak a betegek?

Nemzeti szintű, automatikus behívásra épülő, szervezett, hatékonyan kommunikált szűréseket szeretnének a betegek – derült ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) felméréséből. A személyes interjúk alapján összeállított kutatás rámutatott arra is, hogy a primer prevencióban a nem a rizikócsoportokba tartozók is részt vennének – számolt be az eredményekről Nagyjánosi László, az AIPM market access menedzsere.

A tünetek megjelenése és a diagnózis között eltelt idő hossza a teljesítményvolumen-korlát és a humánerőforrás szűkössége miatt hosszúra nyúlik, ráadásul, ha mindeközben a beteg intézményt vált, az új kórházban előröl kezdik a diagnózis felállítását, ami további késlekedést okoz, ami a terápiát alapvetően befolyásolja.

A kezeléssel és ellátásszervezéssel kapcsolatban panaszként merült fel az AIPM interjúiban, hogy a betegek nem tudnak időpontot kérni a vizsgálatokra, és kiderült az is, hogy nem mindenki szeretne megjelenni az onkoteam előtt, ahol „tárgyiasítva” érzik magukat. Szívesebben kapnák meg az ott született döntések eredményeit saját kezelőorvosuktól.

Az alapellátás felkészültsége a daganatos betegek ellátásban nem megfelelő, a betegutat nem szervezi, a szakellátókkal nem kommunikál – mutatott még rá az AIPM felmérése, ahogyan arra is, hogy nem sokkal jobbak a tapasztalatok a rehabilitációval és utánkövetéssel kapcsolatban sem, a betegeknek maguknak kell felkutatniuk az ellátást, ennek szervezésével az intézmények nemigen foglalkoznak.

Húsz beteggel több megmenthető (lenne)!

Az országosan jellemző zegzugos onkológiai betegutak, a magukra hagyottan bolyongó betegek, a bizonytalan utánkövetés problémáira adna csattanós választ a kaposvári Kaposi Mór Oktatókórházban alkalmazott OnkoNetwork rendszer, amelynek SELFIE vizsgálatáról számolt be dr. Pitter János, a Syreon Kutató Intézet munkatársa.

A kórházban 2015-ben bevezetett, állami támogatás nélkül működő rendszer egy orvoshoz rendeli a priorizáltan kezelt beteget, akinél a rákdiagnózist követő 30 napon belül megtörténik a teljes kivizsgálás és az onkoteam döntése, majd 14 napon belül megkezdődik a terápia. A betegút-menedzsmentet az OnkoNetwork irodában 4-5 nem orvos végzettségű szakember végzi, akik valamennyi rákbetegnél a programhoz tartozó informatikai rendszer segítségével ütemezik a vizsgálatokat, szervezik a betegutakat, irányítják a rehabilitációt, ügyelnek az utánkövetésre.

Míg a rendszer bevezetése előtt a betegek 45 százaléka került az onkoteam elé 30 napon belül, a rendszer felállítása után ez az arány már 60,7 százalék volt. Az adatok közül Pitter János kiemelte, hogy a bevezetését követően szignifikánsan, 11 százalékponttal javult a tüdődaganatos betegek kétéves túlélése, ami korábban 48 százalékos volt, mára viszont 59 százalékra emelkedett.

A rendszer jelentős előnyt jelent a páciensek számára, hiszen százból húsz daganatos beteggel több megmenthető az ellátás rendezett szervezésével, az időbeliség javításával, a kivizsgálás standardizálásával, a betegek utánkövetésével. Mindennek előnyeit pedig a finanszírozó is megérzi – jegyezte meg az előadó. Arra egyébként, hogy a daganatos betegségek mielőbbi felismerésének fiskális szempontból is jelentősége van, prof. dr. Vokó Zoltán is rámutatott előadásában, amelyből többek között az is kiderült, hogy a méhnyak-, vastagbél- és emlőrák esetében a különböző stádiumok jelentős többletköltséget generálnak az ellátás során.

Betegek ezreit menthetnék meg országszerte

Mint az előadás rámutatott, immár a számok is igazolják professzionális betegút-szervezés hatékonyságát. Az egészségügyért is felelős tárcát vezető Kásler Miklós onkológus, így méltán van remény arra, hogy egy igazoltan is a daganatos betegek javára váló rendszert országosan is bevezessenek – akár több ezer életet mentve meg ezzel.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink