hirdetés
2022. június. 27., hétfő - László.
hirdetés

Hajléktalanszálló lesz a Szabolcs utcai kórházban

Hajléktalanok egészségügyi ellátását végző centrum és hajléktalanok átmeneti szállása költözik az egykor nagyhírű orvostovábbképző intézet Szabolcs utcai ingatlanának egyik legnagyobb épületébe. Ezzel az egyik legértékesebb ingatlan látszik elveszni az értékesítésből bevételt remélő egészségügyi szakállamtitkárság portfóliójából.

Az évek óta üresen álló komplexumról az elmúlt években nem sok szó esett, hacsak nem számítjuk azt a kormányzati ígéretet, amely szerint az egykor egészségügyi intézményeknek helyt adó üres ingatlanok értékesítéséből származó bevétel kizárólag az egészségügyben használható fel. A Szabolcs utca azonban – amely egyébként jó megközelíthetősége, nagy zöld területe, a városközponthoz való közelsége okán a legértékesebb ilyen ingatlan a főváros pesti oldalán – úgy tűnik kivétel. Sorsáról a Belügyminisztériummal karöltve a fővárosi önkormányzat döntött.

Képben az angyalföldi kórház

A főváros egyik legfontosabb feladata a hajléktalanokról való gondoskodás, amelynek egyik eleme az úgynevezett „Fűtött utca” program, amelyről számtalan szó esett az elmúlt fél évben az önkormányzat különböző fórumain. Nem volt ez másként a 2011. július 14-i rendkívüli közgyűlésén sem, ahol számos egyéb téma mellett felbukkant az az egyébként igen részletes és korrekt, a hajléktalanokért évtizedek óta munkálkodó Máltai Szeretetszolgálat és a Menhely Alapítvány vezetői által összeállított terjedelmes szakanyag, amely a hajléktalanellátás jelenét és jövőjét elemezte, illetve vázolta. Itt bukkan fel először – sok egyéb javaslat mellett – a következő kitétel:

„/…/ végül hangsúlyosan indokoltnak tartjuk, hogy a jövőben Budapesten minden egyes kórházi kapacitás-csökkentés (ágyszám-csökkentés, egészségügyi részleg bezárása) esetén készüljön rövid távú cselekvési terv az ingatlan hasznosításra – akár szociális otthoni, akár (átmenetileg) hajléktalan-ellátási, akár egyéb hasonló célból. Jelenleg bezárva, üresen áll és amortizálódik – csak példaképpen – a Csengery utcai kórházi részleg, a Szabolcs utcai kórház, a volt BM Kórház, az OPNI („Lipót”), vagy éppen a Szabadság hegyi gyermekszanatórium, melyek mind alkalmasak lennének fedél nélküli emberek, akár ápolásra szoruló betegek befogadására.”

E néhány sorra az önkormányzati képviselők közül csupán a Szent János Kórház egykori orvosigazgatója, Havas Szófia figyelt fel, aki felszólalásában kifejtette: a kórházi elhelyezés az egyik legdrágább ellátási formája a hajléktalanoknak. Az egészségügy és a hajléktalan-ellátás szoros szimbiózisa nem tartozik feltétlenül a járható utak közé, tette hozzá. Válaszában az anyagot előterjesztő főpolgármester helyettes, rögtön közölte is, hogy az előterjesztett koncepciónak nem célja az egészségügyi intézmények hasznosítása. Megvalósítani – tette hozzá Szentes Tamás –, a hajléktalanok egészségügyi ellátását kell.

Az egyébként igen gyéren csordogáló vitát végül azzal a közgyűlési határozattal zárták le, hogy a főpolgármester vizsgáltassa meg, vajon a fővárosi önkormányzat egészségügyi intézményei közül hol lenne alkalmas hely 50-50 férőhelyes, fedél nélküli, beteg emberek ellátására, hosszabb ápolására, lábadozására megfelelő pavilonok kialakítása. Ezzel úgy tűnt, a nagyértékű egészségügyi ingatlanok kikerülnek ebből a körből, hiszen ezek egyike sem kerületi, hanem állami tulajdonban van.

Kerületről kerületre

A folytatásból egy darabig úgy látszott, más irányban keresik a megoldást, s azt – mint a 2011. augusztusi közgyűlés egyik előterjesztéséből megtudható – sikerült is megtalálni. A Tarlós István főpolgármester és Bagdy Gábor főpolgármester helyettes által jegyzett előterjesztés a IV. kerületi Váci úton, az I. kerületi Feszty Árpád úton (az itt már működő hajléktalanszálló bővítésével), valamint a VIII. kerületi Salgótarjáni úton vélte megtalálni azokat az elhagyott ingatlanokat, amelyeket tulajdonosaik – a Fővárosi Vízművek illetve a MÁV – hosszú távra bérbe is adnának, hogy ott hajléktalanszállókat üzemeltessen a főváros.

Az, hogy a hajléktalanügy mennyire nehéz kérdés, már a következő, szeptemberi közgyűlésen kiderült, mivel a harmadik helyként kijelölt Salgótarjáni utat nehezményezte Józsefváros. Nyíltan kimondani nem merték, csupán egy értelmezhetetlen mondattal írták körül – „/…/ egy más típusú, Józsefvárosban működő hajléktalanellátó szolgáltatás kiváltásra kerüljön /…/” -, hogy ne a VIII. kerület adjon otthont a harmadik szállónak.

A következő, októberi rendkívüli közgyűlésen aztán kiderült: jól lobbiztak a józsefvárosiak: sikerült egy kerülettel odább „tolniuk” a hajléktalanszállót. Így az egy másik MÁV ingatlanba, a IX. kerületi Aszódi utcába kerülhet. Az új helyszín előterjesztése során ki is fakadt Tarlós István főpolgármester, mondván: a kerületek labdáznak a hajléktalan üggyel. Ezzel együtt azonban lényegében megoldódni látszott az alapvető probléma: a három szállón sikerül elhelyezni – mint az az eredeti tervekben szerepelt – 250-300 hajléktalant.

Bár sem a közgyűlési előterjesztésekben, sem a hosszas helyszíni vita során nem esett szó a Szabolcs utcáról, mégis elfogadtak egy határozatot, amelyben felhatalmazták a főpolgármestert, vizsgálja meg, vajon nettó 200 millió forintból bővíthető-e a Fűtött utca program a Szabolcs utcai Kórház 3-as számú épületének bevonásával. Tarlós István erre 180 napot, azaz fél évet kapott.

Gyors munkához idő sem kell

Ám ehhez alig egy hónap is elegendő volt. A december 14-i közgyűlésen lényegében már tényként kezelték a Szabolcs utca részvételét a programban. Olyannyira, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól a hajléktalanügy megoldására átadott 500 millió forintból az előterjesztők bruttó 81 milliót már elkülöníteni szándékoztak az átalakítási munkálatokra. Az előterjesztés mellékleteként felsorakoztatták többek között a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel köttendő bérleti szerződés tervezetét, a tulajdoni lapok másolatát, s az átalakítási programot, illetve tervdokumentációt.

Csupán ez utóbbi készítőiben merült fel: „Felvetődik a kérdés, hogy az épület előéletét és elhelyezkedését tekintve mennyire megfelelő a hajléktalan szállás kialakítására. Az esetleges kapcsolódó épületek és a területen meglévő többi hasznosítatlan épület további sorsának és azok később funkciójuknak alakulása. Valamint mérlegelendő, a 10 évvel ezelőtti, az új funkcióhoz képest jóval magasabb igényszinten átalakított épület ezen funkcióra történő (nem kis mértékű) átalakítása.”

A hajléktalanszállónak szánt 3-as számú, volt belgyógyászati pavilont ugyanis alig egy évtizede újították fel, s most épp az okoz gondot – derül ki a dokumentumokból  –,  hogy mit csináljanak a kórtermek mellé épített fürdőszobákkal. Túl sok van belőlük, s félő, hogy a gondatlan hajléktalanok nyitva felejtik a csapokat. A gondnokok pedig mégsem figyelhetnek mindenre…

Az előterjesztés, mint kés a vajban, ment át a közgyűlésen.

Nem tudja a jobb kéz?...

Időközben kiderült, hogy a 81 millió mellett további 116 millióra is szükség van az átalakítások elvégzéséhez, miközben gőz erővel zajlik az immár végleges bérleti szerződés megfogalmazása. Ennek értelmében a fővárosi önkormányzat 8 évre szóló, határozatlan idejű bérleti szerződést köt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-vel, amelyet nyolc évig nem lehet rendes felmondással felmondani.

Miközben élénk levelezés zajlik a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális államtitkársága és az önkormányzat között arról a támogatási szerződésről, amelynek keretében a tárca 500 millió forintot ad át a hajléktalanügy rendezésére, december végéig egy hangot sem hallani arról, hogy mit szól a Szabolcs utcai tervekhez az ugyancsak a NEFMI-n belül működő egészségügyért felelős államtitkárság. Mint ahogy nem neszeltek fel – az egyetlen júliusi észrevételt leszámítva – a közgyűlési tagként szereplő orvosok sem. Nem így a Belügyminisztérium, amelyhez az önkormányzatok tartoznak.

Az előterjesztésekből az derül ki, hogy a hajléktalanügyben folyamatosan konzultáltak a minisztériumiakkal, velük egyetértésben tették, amit tettek. Nem tétlenkedtek az biztos. Az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága – annak érdekében, hogy a hajléktalanszállók minél előbb elkészülhessenek, az ehhez szükséges beszerzéseket „/…/ a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX tv. 29. § (1) bekezdése a). pontjában foglaltak alapján a Magyar Köztársaság alapvető biztonsági érdekeit érintő beszerzéssé nyilvánította és ezen beszerzések tekintetében a BFVK Zrt.-t mentesítette a közbeszerzési törvény alkalmazása alól”. Igaz, ez csak az eredeti három ingatlanra – Feszty Árpád és Váci út, valamint Aszódi utca – vonatkozik, de a közgyűlésen már jelzik, hogy hasonló mentesség szükséges a Szabolcs utcának is.

Hajlóktalanszállók rég voltak ennyire fontosak…

Újabb fordulat

A nagy kapkodásban azonban nem néztek alaposan körbe az előterjesztők. Idén januárra derült ki, hogy egy kihajításnyira a Szabolcs utcától, az ugyancsak XIII. kerületi Lóportár utcában az Új Jeruzsálom Katolikus Közösség egy 150 fős éjjeli menedékhelyet és nappali melegedőt hozott létre. Az persze rejtély, vajon e tény miként kerülhette el az előterjesztők figyelmét, miközben a Lőportár utcaiak már 2011. december 1-én tiltakoztak a fővárosnál az éjjeli menedékhely ellen.

A Szabolcs utca azonban marad, csak a feladat változik. Az idei januári közgyűlés elé egy részben új tartalmú előterjesztést vitt Szentes Tamás. Eszerint a Szabolcs volt belgyógyászati (3-as számú) épületbe telepítik át a Dózsa György út 152. szám alatti 50 ágyas krónikus belgyógyászatot, a 23 ágyas ápolási osztályt, valamint a 20 ágyas lábadozót. De ugyanitt kap majd helyet az a 64 ember, akik jelenleg Kőbánya egyik hajléktalan átmeneti szállásának lakói.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
hirdetés

Könyveink