EBP: Lesz orvos Budapesten 2022-ben?

Felfokozott politikai figyelem és kommunikáció övezi az Egészséges Budapestért Programot (EBP), de talán éppen ez az, ami biztosíthatja, hogy 2022-re valóban felépüljenek a fővárosban a 21. század high-tech kórházai – fogalmazott az IME egészségügyi szaklap konferenciáján Cserháti Péter, az Egészséges Budapestért Program (EBP) miniszteri biztosa.

Mint ismert, a fővárosi betegellátó rendszer évtizedek óta halogatott átalakítását már a Semmelweis Tervben is célul tűzték ki, az EBP első javaslata, amelyet 2016-ban ismertetett a miniszteri biztos, még az abban kifejtett koncepcióra épült. Miközben a politikusok „szuperkórházakról” vizionáltak, a Miniszterelnökséget vezető Lázár János pedig 2017-re már az első kapavágásokat ígérte, Cserháti és csapata gőzerővel dolgozott a szakmai koncepción. A megalapozottságot és szakmaiságot az is alátámasztja, hogy a fővárosban működő intézmények menedzsmentjei sem háborogtak a terveken, amelynek többszöri módosítását így nem is az generálta, hogy az erre kijelölt intézmények ódzkodtak volna a társkórházi szerepkörtől, mint inkább a nagypolitika kívánalmai.

Egyetemi csiki-csuki

Ez állhatott a háttérben akkor is, amikor az eredeti koncepcióval ellentétben kiszorulni látszott az ellátók palettájáról az addig hangsúlyos szereppel felruházott Semmelweis Egyetem, aminek később odaígérték a dél-budai centrumot. Mint azt Cserháti Péter a konferencián elmondta, az EBP-t legutóbb az SE fejlesztési projektjével kellett összehangolniuk, amely az orvos- és szakdolgozó képzés és utánpótlás, valamint a gyakorlati oktatási háttér biztosítása miatt fontos.

A politikai akarat döntött akkor is, amikor a szakmai javaslattal ellentétben a kormány nem támogatta, hogy a Szent Imre Kórház fejlesztésével jöjjön létre a dél-budai centrum; a helykijelölés nehézségei ellenére a kormány ragaszkodott a zöldmezős beruházáshoz. Míg az EBP-n belül a dél-budai centrum projektigazgatója egy rövid ideig az a Noll Tamás volt, akit kormányhatározatban jelöltek ki az új intézmény megtervezésére, a feladatot 2016-ban Jákó Kinga, az Országos Vérellátó Szolgálat távozó főigazgatója vette át. Hiába azonban a kijelölt szakmai felelős, nemrégiben Orbán Viktor felkérésére miniszterelnöki megbízott került a dobogói beruházás felügyeletére a Szent Imre Kórház főigazgatói feladatait is ellátó Bedros J. Róbert személyében.

Ki fogja működtetni?

Miközben az erős felhatalmazással bíró megbízott kinevezése számos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) tartozó, a beruházást előkészítő ügyben gyorsabb eljárást eredményezhet, ez indokolja a dél-budai centrum orvosszakmai programjának átgyúrását is, hogy az megfeleljen a miniszterelnöki megbízott elképzeléseinek is. Erről már Jákó Kinga beszélt az IME konferenciáján, aki azt is elmondta, a képzőhelyek ontják az egészségügyi diplomával rendelkező szakdolgozókat, ezért „abban a kórházban, amiről ő álmodik” ezek a szakemberek ugyanolyan ranggal tudják saját kompetenciáiknak megfelelően ellátni a betegeket, mint az orvosok.

Ilyen irányú gondolkodásra minden bizonnyal szükség is van, ugyanis az EBP legkritikusabb pontja a humánerőforrás – derült ki dr. Stubnya Gusztáv előadásából, aki a program egészségügyi szolgáltatásfejlesztési igazgatója. Szerinte a budapesti ellátás átszervezését és megújítását a leromlott épületállomány mellett a kórházépítési trend és az orvoslás változása, valamint a populáció elöregedése is indokolja.

A centrumokban talán biztosított lesz a szakembergárda, mire az új infrastruktúra elkészül, de a társkórházakba szinte biztosan nem jutnak szakorvosok, ha nem fordul külön figyelem arra, hogy főként olyan kis szakmákban, mint a mellkas-, vagy érsebészet – mondta a szakember. Munkaerő-beáramlással nem lehet számolni, hiszen 1000-1200 medikus végez az egyetemeken, ezt pedig ijesztő mértékben haladja meg a nyugdíjba vonuló és külföldön munkát vállaló gyógyítók száma. Míg jelenleg 31500 orvos szerepel a működési nyilvántartásban, 2026-ra a számuk – ha semmi nem változik – 27 ezerre csökken. De az már ma is előfordul, hogy III. progresszivitási szintű érsebészeten szakorvoshiány miatt nem tudnak ellátást biztosítani. A krízis megelőzésére az EBP-ben megfogalmazott javaslataik között szerepel a képzés támogatása, versenyképes jövedelemi csomag kialakítása, az ápolói karrier menedzselése.

Egészségügyileg hátrányos helyzetű régió

Kétezer számítógépet helyeznek ki a fővárosi kórházakba, amire Stubnya Gusztáv szerint azért van szükség, mert az intézmények infotechnológiában is jelentős lemaradásban vannak a vidéki szolgáltatókkal szemben. Optimista terveik szerint talán már az idén megköthetik a szerződéseket, ám a szakember hozzátette azt is, hogy az első időszakban az eszköz- és szolgáltatásfejlesztések csupán az eddigi amortizációt fogják pótolni.

Szintén a vidéki intézményekkel állította szembe a fővárosi fejlesztéseket Cserháti Péter, amikor az EBP ez évi „bevételeit” sorolta. Az uniós és hazai forrásmátrixból származnak, összesen 151 milliárd forintot sikerült összeszedniük ezzel a technikával, ám ez még mindig messze elmarad a konvergencia régiókban lévő kórházakra az előző uniós ciklusban elköltött 440 milliárdtól, amihez a 2014-ben nyitott újabb hét évben még 200 milliárd forint hozzájön, kórházfejlesztési projektekre a Modern Városok Program is kínál forrásokat.

A megyékben olajozottan működő, tiszta betegutakat igyekeznek kialakítani a fővárosban is a három centrumkórházhoz csatlakozó társkórházak rendszerével abban a térségben, ahol 4,3 millió lakos ellátásáért felelnek, és évente több mint 612 ezer fekvőbeteg-ellátást nyújtanak. A helyzet nem csak a budapesti agglomerációból érkező ellátottak, hanem az országos intézmények jelenléte miatt speciális, és az egyházi kórházak helyét is meg kellett találni a kialakítandó új struktúrában.

Míg eleinte az EBP a budapesti fekvőbeteg-ellátás megújítására koncentrált, hamar kiderült, hogy a kórházakhoz csatolt rendelőintézetek és az önálló járóbeteg-szakellátók sem hagyhatóak ki a programból, ahogyan a Pest megyei intézmények kapacitásai is árnyalják a képet. Azt már Mayer Ákos, az EBP szakrendelő-fejlesztésért felelős igazgatója mondta el, hogy az előző ciklusban a konvergencia régiók járóbeteg-ellátóinak jutott az uniós források 90,7 százaléka, most egy 20+3 milliárd forintos fejlesztési csomag felosztásán dolgoznak közigazgatási egyeztetés keretében. Az önkormányzati rendelők – esetenként több éve tervezett – beruházási tervei mellett az átszervezést Pest megye területi fejlesztési tervével is összehangolva végzik, ugyanis az ide allokált forrásokból szintén jelentős rész fordítható a rendelők megújítására.

Céldátum: 2022

Az EBP kritikus elemei közé sorolta Cserháti Péter az építőipari kapacitások allokálását 2020 után, amikor elindulnak a nagyberuházások, ezért a beruházási stratégiát nagyon átgondoltan kell kidolgozni. Lehoczky Péter, a dél-pesti centrum bázisát adó Honvéd Kórház Gyógyító és Betegellátó Intézetének igazgatója azt mondta, holisztikusan tervezték a rendszert, ezért azt remélte, hogy sehol nem csípnek le a programból és végigviszik azt. Prof. Vályi-Nagy István, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház főigazgatója arról beszélt, a jelenlegi, évente 27 milliárd forintos költségvetésükkel szemben dél-pesti centrumként 35-40 milliárd forintba fog kerülni a működtetés, amit az egészségügy finanszírozásának is le kell követnie.  

Az EBP életképtelen lesz a finanszírozás átalakítására és a humánerőforrás változása nélkül – szögezte le Cserháti Péter, aki szerint globálisan hozzá kell nyúlni az egészségügy finanszírozásához a fenntarthatóság érdekében. Bár az EBP-nek a kapacitások bővítésére nincs felhatalmazása, azok átrendezése szükséges lesz, mindezt igyekeznek összehangolni az érintett területeken a felújításokkal és beruházásokkal. A konferencia kerekasztala mellett ülő szakemberek egyébként egyöntetűen azt gondolták, hogy 2022-ben már az új rend szerint, megújult kórházakban láthatják el a budapesti betegeket.