hirdetés
2019. szeptember. 20., péntek - Friderika.
hirdetés

A sürgősségi ellátás a centrumkórház magja

Az Egészséges Budapest Program részeként átalakul a főváros ellátási lánca, amelynek egyik központi eleme az észak-pesti régiót ellátó Honvédkórház lesz. Tamás Róbert dandártábornok, orvosigazgató a Magyar Hírlapnak elmondta, az infrastrukturális elemek mellett a legkomolyabb feladat lesz biztosítani az orvosok és a szakdolgozók megfelelő létszámát.

hirdetés

Az Egészséges Budapest Program alapján az észak-pesti régió centrumkórháza a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Honvédkórház lesz. Milyen változásokat hoz ez az ellátásszervezésben?

– A fővárosban jelenleg a mi intézményünk a legnagyobb, van több olyan ellátás, amelyet csak a Honvédkórházban kaphatnak meg a betegek. Ezen a centrumkórházzá válás nem sokat változtat. Csak nálunk működik olyan sürgősségi központ, amely a harminchét szakmára lebontva – a gyermekellátás kivételével – gyakorlatilag minden szakterületet ellát az év háromszázhatvanöt napján. A feladatunk jelenleg kettős: a sürgősségi beavatkozások mellett a területi ellátási kötelezettség alapján az észak-budapesti és észak-közép–magyarországi lakosság ellátását is mi végezzük. Több feladat azonban bőven túlnyúlik a regionális ellátási körzeten, például a plasztikai sebészetben vagy a kardiológiában. De hozzánk tartoznak a katonák, a rendőrök, egyéb rendvédelmi szervezetek állományának tagjai, és már a kéményseprők is. Át kellett vennünk az egykori MÁV Kórház feladatait is, ami a cég nyolcvanezer dolgozójának ellátását is jelenti.

Melyek azok a hiányzó szakterületek, amelyeket újonnan kell megszervezni a majdani centrumkórház felállásához?

– Óriási feladatot vállaltak a döntéshozók az Egészséges Budapest Programmal, vagyis az EBP-vel, az átszervezés lényege ugyanis éppen az, hogy a centrumkórházak mindegyikében mind a harminchét orvosi szakma helyet kapjon. Ehhez először is át kellett tekinteni a jelenlegi állapotokat. A Honvédkórházban ahhoz, hogy az ellátási palettánk teljes legyen, még ki kell alakítanunk az onkológiai és a sugárterápiás részleget, de szükségünk van PET CT berendezésre is, mert elengedhetetlen, hogy egy ekkora intézetben legyen ilyen. Le kell fednünk a kardiológia és a szívsebészet teljes repertoárját, az idegsebészetet és a neurointervenciót, vagyis a stroke ellátásának egész spektrumát. Ezek mellett pedig a legnagyobb kérdéskör a transzplantáció, ami azért érdekes, mert az európai átlag szerint minden tizenötmillió emberre kellene egy ilyen specifikus centrumot működtetni. Ez tehát Magyarországon bőven teljesül. De a hematológiában is vannak olyan képességeink, amelyek máshol az országban nem érhetők el. Ezekhez kell majd csatlakoznia a transzplantációs részlegnek.

Nem elhanyagolható szempont a dolgozók kérdése, a Dobogóra tervezett vadonatúj centrumot például úgy, ahogy van, orvosokkal, szakdolgozókkal kell megtölteni, ám ez érvényes az osztályokkal bővülő Honvédkórházra is. A humánerőforrás-állomány az egészségügyben jelenleg is hiányos. Hogyan fogják ezt megoldani?

– Az lesz az egyik legkomolyabb feladat, hogy az egyes területeken biztosítsuk az orvosok és a szakdolgozók megfelelő létszámát. Amikor megterveztük az EBP orvosszakmai részét, a szakemberállomány kérdését is folyamatosan napirenden tartottuk. Így tehát kiszámoltuk, hogy az egyes szakterületre és a megfelelő ágyszámra hány kollégára van szükség feladatarányosan. Az erről szóló elképzelés már az EBP vezető testülete előtt van. Nálunk minimum tízszázalékos bővítésre lenne szükség, jelenleg csaknem négyezer dolgozónk van.

Milyen logika mentén alakítják ki az új rendszert?

– Az átszervezés alapja a sürgősségi ellátás újragondolása. Jóformán minden ezt szolgálja majd.

A teljes interjú

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink