Pintér Sándor szíve szerint büntetne, de sokan óvják tőle

Társakat keresek az egészségügyi rendszer modernizálásához – ismételte meg szinte szó szerint tavalyi „szűzbeszédében” elhangzó mondatát az egészségügyért felelős nyugállományú rendőr vezérezredes, akinek második előadása nem sokban tért el az előzőtől. Azt is hozzátette, csupán vezetői döntésekkel nem, csak tehetséges, motivált és elhivatott társakkal valósíthatóak meg az egészségpolitikai célok, amelyek a következők:

• az Európai Unió legjobb egészségügyi rendszerének felépítése, amihez az alapok megvannak, de az egészségben töltött életévek számát növelni kell;
• az állampolgárok egészségügyi életútjának nyomon követése születéstől a halálig;
• a minőségi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása.

Megvan az erőnk és eszközrendszerünk ahhoz, hogy mindezt megvalósítsuk – jelentette ki a miniszter, aki szerint a korszerű, minőségi, a digitális eszközöket és a mesterséges intelligenciát egyaránt alkalmazó irányítási rendszer kiépítésére van szükség.

Nagy tudású magyar orvoskar tevékenykedik idehaza és a Mayo Klinikától Dubajig, ami azt mutatja, kiváló az orvosképzés, egyetemeinkre a világ minden tájáról érkeznek a hallgatók – vázolta az erőforrások helyzetét Pintér Sándor.

„Adjunk esélyt az informatikának!”

Az egységes társadalombiztosítási rendszer informatikai hátterét adja az EESZT, amelyben 2017. november 1-je óta a 430 millió járó- és 16 millió fekvőbeteg-ellátási esemény mellett 60 millió laboradatot rögzítettek, és 1600 millió e-receptet írtak fel. A transzparenciát biztosítja az EESZT lakossági portálja, amelyet 130 millió esetben kerestek fel az állampolgárok – sorolta az adatokat a tárcavezető. Megemlítette az EgészségAblak alkalmazást is, amelyet 4 millió 320 ezren töltöttek le. – Az applikáció növeli a transzparenciát és lehetőséget biztosít arra, hogy kapcsolatot tartsunk az állampolgárokkal, aminek a kihasználása jelentős eredményekre vezethet – vélte.

Törekedjünk arra, hogy 100 százalék körül legyen az e-beutalások aránya – fogalmazta meg a kérést a miniszter, aki elmondta, a labor beutalók 85 százaléka már e-beutaló. Problémaként említette, hogy bár a kórházi ellátások során is magas az e-beutalások száma, de ezeknek mindössze 20 százalékát zárják csak le az ellátást követően.

Tíz megyében már megvalósult, négyben részlegesen megtörtént, további öt megyében és Budapesten bevezetés alatt áll az e-MedSol – jelezte a miniszter, aki azt kérte az intézményvezetőktől, segítsenek az egységes kórházi informatikai rendszer modernizálásában és fejlesztésében. A digitális fejlesztések sorában megemlítette az Ápolástámogató Rendszer (ÁTR) bevezetését, amelyet már 82 intézményben használnak 801 ápolási tevékenység rögzítésére.

A Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) bevezetése a ciklus legsikeresebb lépése volt, 26 millió publikált, és 14 millió lefoglalt időponttal, amelyekből 140 ezret a háziorvosok rögzítettek. A JIR-hez 179 szolgáltató csatlakozott a 183-ból.

Rendőrésszel büntetne, de…

Ez egy erkölcsi kérdés, amit rendezni kell! – jelentette ki Pintér Sándor, amikor arról beszélt, hogy az ellenőrzések során sok esetben tapasztalták, hogy a betegnek akkor is várakoznia kell, ha időpontra érkezik, vagy éppen a páciens nem jelenik meg a rendelésen a lefoglalt időpontban. – Ha a beteg lefoglalta a helyet, kötelessége megjelenni ott – szögezte le a miniszter. – Lehet, hogy ez „túl rendőrös” gondolkodás, de miért ne lehetne szankcionálni azt, aki feltartja a rendelést? – tette fel a kérdést, majd úgy folytatta: – A lelkemhez ez a megoldás közel állna, de a kollégáim óvnak tőle – mondta, de azért hozzátette azt is, „ha odahívjuk a beteget, igyekezzünk szűk határidőn belül ellátni”.

Beszámolt arról is, hogy 1964 rendelő ellenőrzése során a rendelések 53 százalékában nem volt betegellátás az első, 719 esetben az utolsó fél órában, ami 37 százalékos arány. Sem az első, sem az utolsó fél órában nem fogadtak beteget a rendelések 16 százalékában.

Hasonlóan rossz eredményeket hoztak az orvosi jelenlét ellenőrzések, amelyet tíz megye 92 intézményének 54 osztályán végeztek. A vizsgálat során a 710 orvos 47 százalékát nem találták a munkahelyén, és hasonló arányokkal szembesültek a szakrendelőkben is. A miniszter szerint ezeken az arányokon javítani kell, ezért „a szervezés keretében átnyújtom a beléptető rendszert a vezetőknek”.

Lefaragják a várakozási időt

Szürke hályog műtétek számában jól állunk, a dobogó harmadik fokán az Európai Unióban, már csak két lépés kell, hogy elsők legyünk – tért át a várólista csökkentési programra a tárcavezető, aki szerint röntgenre sem várnak többen Magyarországon, mint más tagországokban. Az ultrahangvizsgálatokra való, átlagosan 30-38 napos várakozási időt 31 új berendezés vásárlásával, a finanszírozás emelésével és a háziorvosi kompetenciák ez irányú bővítésével mérsékelnék. A képalkotó-diagnosztika államosítása és a géppark megújítása is folyik, a 12 éven felüli gépeket kiváltották, két helyszínen befejezték a CT berendezés telepítését, a 8 MRI mellett további 11 CT vár még a munkába állásra. A géppark kezelésére 221 főt képeztek ki, ennek nyomán a várakozási idő mérséklődésével számolnak.

Kedvcsináló kötelező háziorvosi gyakorlat

A kompetencialista bővítése nyomán képzéseket kell biztosítani a háziorvosok számára, a következő lépés pedig a beutalási szabálykönyv áttekintése – tért át az alapellátás ügyeire a belügyminiszter, aki szerint a kedvezménnyel kiírható gyógyszerek körét is felül kell vizsgálni: azok engedélyezését egyszerűsíteni kell, vagy megtiltani. Elismerve, hogy nincs elég háziorvos, sok a betöltetlen körzet és a helyettesítés, tervbe vették a kötelező, három hónapos háziorvosi gyakorlat bevezetését, „hátha valaki közben kedvet kap” a praxisban való munkára.

A háziorvosi rendszer modernizálását a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mobil Egészségügyi Programjának mintájára alapoznák, ami jobb színvonalú és gyorsabb ellátást biztosítana, különösen a hátrányos helyzetű régiókban kiüresedő praxisokban. Mint a miniszter elmondta, a programban két háziorvos irányításával 2500 beteg ellátása történt meg eddig.  

Lesznek, akik kiesnek az NB 1-ből

A kivételes orvosi tudást a betegek javára kell kamatoztatni, és nem az ezt kiszolgáló gazdasági háttérterület irányítására – vélte a miniszter, aki szerint olyan szakmai műhelyeket kell egyes intézményeken belül létrehozni, mint például a Semmelweis Egyetem tüdőtranszplantációs központja.

Sokan kiesnek majd az NB 1-ből, lehet valaki kiváló orvos igazgató, de főigazgatóként leveri a lécet – magyarázta Pintér a komplex kompetenciaalapú vezető-kiválasztási eljárásról szólva. – Mindent mérni kell, ami mérhető, ami pedig nem, azt azzá kell tenni, ide értve az egyes főigazgatók és kórházak teljesítményét is – mondta, és elárulta, a vezetői területen nagy különbségeket tapasztaltak a tavalyi és 2025 I. félévében végzett felmérések során. Jelezte, hogy a kórházvezetői minősítés 30-nál több indikátorból álló értékelésen alapul, amelyek a vezetői és orvosi képességek mellett a kutatási kvalitásokra is vonatkoznak.

Minden kórházban legyen működő ellenőrzési rendszer, mert ha nem tudjuk, hogy a kiadott feladatot hogyan hajtják végre, akkor „álmaink kórháza más lesz, mint a valóság” – fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve, hogy a háttérintézményeknek is el kell látniuk az ellenőrzési feladataikat saját területükön.

A fetisizált ágyszám helyett a betegellátási számhoz kötött állománytábla alapján kell optimalizálni a kapacitásokat az intézményekben annak érdekében, hogy minden beteg azonos ellátási színvonalon jusson a számára megfelelő ellátáshoz – vélte a miniszter.

Beszélni kell a finanszírozás változásáról – jelentette ki végül Pintér Sándor, aki egységes gazdálkodási, raktározási és eszköz felhasználási rendszer bevezetésére törekszik „a jövő kórházaiban”, mert „a szervezet egyes tagjai nem rendelkezhetnek külön-külön gazdálkodással” – szögezte le, és emlékeztetett, hogy az üzemeltetési költségek már nem terhelik az intézményeket. –  Jövőre újabb 80 milliárd forint jelenik meg a rendszerben, az idei, 150 milliárdos dologi kiadásokra szánt összeghez hasonlóan – mondta, de hozzátette azt is, ellenőrizni fogják, hogy a finanszírozásba beépülő kiadások között valóban a betegek étkeztetésére fordítják-e naponta 4 ezer forintot fejenként. Megemlítette, hogy az egyszer használatos eszközök elosztása már a pátyi központi raktárból folyik.

Nem tudok és nem is akarok gyógyítani, én szervezni szeretnék, ehhez kérem az önök segítségét – zárta az MKSZ konferenciáján Pintér Sándor.