hirdetés
2022. május. 16., hétfő - Mózes, Botond.
hirdetés

Csató Gábor: Kiszámíthatóság és bizalom – ezt tudom ígérni

Szép feladat elé nézünk – így fogalmazott a MedicalOnline-nak adott interjújában dr. Csató Gábor, akit január 16-ától három évre nevezett ki Balog Zoltán humánerőforrás-miniszter az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) élére.

A debreceni gyökerű, 34 éves aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos főigazgató azt is mondja, számára az a legfontosabb, hogy megvalósíthassa a terveit, és úgy érzi, az ehhez kapott megfelelő támogatás birtokában szépen tud majd haladni.

– Kitől kapta a támogatást?

– A háttérintézményektől, a fenntartótól, a kormányzattól.

– Szabad kezet mindenhez?

– Bizonyos szempontból igen. Még a hivatalos kinevezésem előtt világossá tettem, csak akkor tudom elfoglalni a posztot, ha hitelesen tudom képviselni azt az irányt, amit én gondolok az OMSZ megújításáról. Azt a választ kaptam, hogy éppen azért esett rám a választás, mert elképeléseim egybevágnak azzal, amit az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) képvisel.

– A kinevezése után is megtarthatta az érdekeltségét abban a debreceni kft-ben, amely betegszállítással foglalkozik?

– Éppen ellenkezőleg. Részesedésemet még a kinevezésem előtt, piaci körülmények között értékesítettem. Ez a vállalkozás soha nem vett részt közfinanszírozott ellátásban, főként rendezvények biztosításával foglalkozott. Az ott megszerzett tapasztalatok a jövőben az OMSZ-t segíthetik abban, hogy a rendezvények egészségügyi biztosításánál is megmutathassa beteg- és szolgáltatás-központúságát.

– Hajdú-Bihar megyében már belekóstolt a mentésbe, volt mentőápoló, mentőtiszt és kivonuló orvos. Hozott olyan rossz tapasztalatokat, amelyeken az új pozíciójában változtatni tud?

– A külső és belső megbecsülés hiányát huszonéves orvostanhallgatóként is észleltem, de nem láttam olyan komplexen a működésbeli sokszínűséget, mint most. Ennek összehangolásán egy új menedzsmentszemlélettel, átláthatóbb struktúrával, hatékonyság és hatásosság-növeléssel változtatni tudunk.

– Gyorsan elérkeztünk az anyagi kérdésekhez, mert mindehhez pénz is kellene…

– Egy részéhez igen, de van, amihez inkább koncepcióváltásra van szükség. Ilyen a külső és belső kommunikáció, a számonkérés, az alá- és fölérendeltségi viszonyok rendbetétele, ami bár most is megvan, csak összemosódott, emiatt pedig nem hatékony. Most látom azt is, hogy a mai napig fenntartunk párhuzamosan futó papíralapú rendszereket; miközben elindult egy informatikai fejlesztés, ez a napi gyakorlatban nem hozott érdemi változást.

– Begyöpösödött az OMSZ?

– Másképp fogalmaznék. Az OMSZ nagyon régi, kőbe vésett, de nagyon erős értékeken alapuló szervezet, amely nem minden területen követte azt a fejlődést, ami az egészségügyben az elmúlt évtizedekben bekövetkezett. A digitális rendszereket minden területen használni kell.

– Minden kőbe vésett értéket átfaragna?

– Egyáltalán nem. A bajtársiasság, az egységesség, az országos gondolkodás és infrastruktúra olyan erős szervezeti értékek, amelyeket meg kell őriznünk, hiszen az OMSZ mégiscsak Magyarország legnagyobb egészségügyi intézménye, 253 mentőállomással, közel 8000 dolgozóval.

– Egy ilyen mamutszervezetnek nem árt a túl gyakori vezetőváltás? Ön ebben a három évben meg tudja valósítani mindazt, amit tervez?

– Egy-két év alatt nehéz olyan középtávú döntéseket hozni, amelyeknek folyamatos és jövőbe mutató hatása van. Ám hosszú idő óta én vagyok az első főigazgató, aki nem megbízással látja el a feladatot, és ez meglehetősen nagy legitimációt ad. Természetesen három év rövidnek tűnhet a szolgálat 130 éves történetéhez viszonyítva, de bízom abban, hogy agilitásommal, dinamizmusommal és eltökéltségemmel el lehet indítani olyan intézkedéseket, amelyek közép- és hosszútávon is jó pályára állítják a mentőszolgálatot. Kiszámíthatóság és bizalom – ezt tudom ígérni.

– Azt mondta, nagy hangsúlyt fektetnek a külső és belső kommunikációra. Javítanák a mentők társadalmi megítélését?

– Javaslom, nézze meg az OMSZ Facebook-oldalát, amelynek közel 50 ezer követője van. Aki olvassa a bejegyzéseinkhez fűzött hozzászólásokat, látja: negatív kép biztosan nem él a társadalomban szolgálatunkról. Egy-egy poszthoz sok olyan komment érkezik, amely komoly önbizalomfröccsöt jelent a munkánk során. Sokkal fontosabb, hogy mi higgyük el magunkról: vannak tradícióink és innovációink, amelyekre büszkék lehetünk. Korszerű eszközöket használunk, követjük a technológiai fejlődést, folyamatosan képezzük a dolgozóinkat, megújul a gépjárműparkunk.

A legújabb gépkocsi beszerzés már valóban a megújulást jelenti, vagy még mindig csak az amortizációt fedezi?

– A megrendelési és utánpótlás-stratégiánkban az szerepel, hogy nem csak az amortizálódó, mentésben már nem tartható gépkocsiállományt cseréljük le, hanem plusz kapacitással készülünk arra, hogy 3 éven belül elérjük: futó autóink mindegyike egységes és nyolc év alatti legyen.

– Lesz kit ráültetni az új mentőautókra?

– A humánerőforrás stratégiánkban megfogalmazottaknak köszönhetően képzésekkel, bérrendezéssel és a megbecsülés növelésével fogjuk elérni, hogy az egészségügyben ne az utolsó, hanem az első opciók között álljon a mentős hivatás, hogy még nagyobb büszkeség legyen itt dolgozni.

– Biztosan több fizetést kell ígérnie ehhez.

– Természetesen. Azt a dolgozót, aki mélyebben ássa bele magát a mentéstechnikába, plusz végzettséget, kompetenciát szerez, külön honorálnánk a mindenkinek járó béremelésen felül. De csak a bérek rendezése nem elég ahhoz, hogy vonzóvá tegyük a hivatást – a lokális körülményeken is javítanunk kell.

– Például a mentőállomás-hálózat átszervezésével?

– Nem lesz infrastrukturális és lokális átszervezés, hiszen a jelenlegi egy jól átgondolt rendszer. A kapacitásokat viszont biztosan át kell szerveznünk, ami áthelyezésekkel és racionalizálással járhat, de semmiképpen nem leépítéssel. Az átszervezés szükségességét mutatja az a számokkal alátámasztott felmérésünk, amelyből kiderül, hol szükséges kapacitásbővítés ahhoz, hogy mindenhova a legmegfelelőbb mentőegység érkezzen a megfelelő időben.

15 percen belül?

– Természetesen. Bár valóban fel kell állítani prioritásokat a mentésirányításban, de általánosságban kijelenteni, hogy el kell engedni a 15 percet, nem lehet. Egyrészt, ennek elérésére uniós fejlesztések is történtek, de a társadalomnak is jogos igénye, hogy az ország minden területén ugyanahhoz az ellátáshoz juthasson hozzá.

– Ígéri a klinikai és mentési protokollok összefésülését is. Erre miért van szükség?

– Annak az ellátásnak, amelyet mi a beteg lakásán, az utcán, a közterületeken nyújtunk, összhangban kell lennie azzal, amit a sürgősségi, majd a kórházi osztályokon végeznek. Gondolok itt például arra, hogy a folyadékterápiát úgy kell megkezdenünk a helyszínen, hogy az összhangban legyen a klinikai szakmák kollégiumainak ajánlásaival, amiben a kórházak is egységesek. Az országosan egységes gondolkodás és protokoll a betegbiztonságot is növeli.

– Sokak szerint az egykapus beléptető-rendszer kialakítására is ezt szolgálná, amire szintén évek óta készülődnek az OMSZ-nál.

– Ez a rendszer előremutató lehetne, de a közeljövőben nem valószínű, hogy megvalósul, mert ez egy sokkal összetettebb kérdés annál, hogy három év alatt érdemben meg lehessen változtatni. Valóban szerepel a koncepciómban, hogy az OMSZ – ha már az ország minden pontján jelen vagyunk – ebben nagyobb szerepet vállaljon.

Zombor Gábor korábbi egészségügyért felelős államtitkár két évvel ezelőtt arról beszélt, hogy az elemzések azt mutatják, jelenleg Budapesten az OMSZ kapacitásainak 80 százalékát köti le az intézmények közötti betegszállítás. Már akkor ennek a terhelésnek a csökkentésére törekedtek volna. Tudnak ezen változtatni?

– Bár a 80 százalék túlzó adat, az igaz, hogy a kapacitásokban szemmel látható részt képvisel a közepesen súlyos, vagy súlyos állapotú betegek szállítása a kórházak között a fővárosban. Azonban a jelenlegi jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy az azonos telephelyek közötti szállításokat a kórháznak, a nem azonos telephelyek közöttieket pedig az OMSZ-nak kell biztosítania. Jó irányban indult el az Egészséges Budapestért Program erre vonatkozó része, amiben konstruktívan együttműködünk. Nevünkből és az alaptevékenységünkből fakadóan mi a mentésre vagyunk hivatottak, számunkra az a legfontosabb, hogy minden vegyértékünket, erőnket és mentőegységünket erre tudjuk koncentrálni.

Kormánydöntésre várva

Balog Zoltán erőforrás miniszter fél évvel ezelőtt Mártai Istvánt, az OMSZ korábbi vezetőjét is felkérte, hogy készítsen tervet a mentőszolgálat szervezeti megújítására. A MedicalOnline információi szerint Csató Gábor koncepciójának kidolgozásában az egészségügyért felelős államtitkárság is részt vett. A koncepciót az Emmi így egységes, mindenre kiterjedő tervezetként terjesztheti a kormány elé. Ekkor dőlhet el az is, milyen anyagi keretet biztosít a kabinet a mentősök régóta ígért életpályamodelljéhez, amelyről még augusztusban egy Kormányinfón beszélt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Akkor azt mondta, új programot hirdettek az OMSZ-nak; a mentős életpályamodell kidolgozásának része a mentős bajtársak munkájának méltó anyagi elismerése is. Csató Máté Gábort váltotta az OMSZ főigazgatói székében, aki egy éven át megbízottként vezette a szolgálatot. Elődjét, Burány Bélát még Szócska Miklós, akkori ágazati államtitkár bízta meg a vezetői teendőkkel 2013 áprilisában; két és fél éves regnálása kisebb-nagyobb szakmai viharokat is kavart a szolgálatnál.
Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
hirdetés

Könyveink

  • learn more Gyakorlati fájdalomcsillapítás

    A fájdalomcsillapítás minden gyakorló orvosnak feladata és kötelessége úgy, mint az elsősegélynyújtás vagy a reszuszcitáció. A...

  • learn more Orvoslás pénzért és hivatástudatból

    „Különös sorsa van minden olyan tevékenységnek, a­mely a hivatás nevet kiérdemelte.” Olvashatjuk a könyv előszavában. S...

  • learn more A lélek rejtett ösvényein. A pszichoanalízis aktualitása a klinikumon innen és túl

    Eljárt-e az idő a pszichoanalízis felett? A szerző határozott válasza...

  • learn more Májsebészet

    A könyv elsődleges célja olyan májsebészeti munka létrehozása, amely segítséget nyújthat ügyeleti éjszakán a fiatal szakorvosnak, ha többek között rupturált...

  • learn more Aszklépiosztól a betegjogokig

    Tizenkét év telt el azóta, hogy a nagy fehérköpenyes varázslóra felnéző „ketteske”, a gyógyítás tárgyaként kezelt beteg az orvos...

  • learn more Az agy érzelmi élete

    Vajon miért van az, hogy egyes emberek nagyon gyorsan helyrerázódnak egy-egy kudarc után, míg másokat sokáig emészt a kétségbeesés? Miért van az,...

  • learn more Kórtani alapismeretek

    A tankönyv a kórtani alapok ismertetése után részletesen foglalkozik az egyes szervek, szervrendszerek kórtani alapismereteivel. Ez az...

  • learn more Új tápanyagtáblázat

    A könyv a bevezetés és a táplálkozási alapfogalmak tisztázása után 12 fejezetben foglalja össze témája tudnivalóit. A bemutatás a...

  • learn more Az oszcilláló világegyetem

    A könyv a képzelet és a tudomány határán mozogva a világegyetem belső harmóniájának egészen új megközelítését tartalmazza. Feloldja a...

  • learn more Fukushima [3.11] Maradjunk vagy menjünk? (memoár) - Személyes történet a 2011-es tohokui földrengésről, tsunamiról és a fukushimai atomkatasztrófáról

    Popovics Péter a családjával együtt 10 évet élt Japánban, és Yokohamában (Fukushimától 180 km-re) élte át a 2011 márciusi történelmi földrengést, melynek következményei gyökeresen megváltoztatták mindannyiuk életét. Az emlékirat egyrészt a szerző gyerekeinek nyújt magyarázatot a család gyökereire, másrészt pedig feldolgozza családjuk azon megpróbáltatásait, melyekre a fukushimai atomerőműbaleset következtében az események sodrása nem adott lehetőséget. A könyv központi része a földrengés napjától számítva napi bontásban mutatja be a katasztrófa kibontakozásával párhuzamosan a velük történteket mindaddig, amíg el nem hagyták Japánt. Nyelv: magyar...

  • learn more Fül-orr-gégészet fej-nyak-sebészet

    A tankönyv összefoglalja a fül-orr-gégészetben és a szakma határterületein az utóbbi évtizedekben lezajlott diagnosztikus és...

  • learn more DSM-5 referencia kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz

    Az új DSM-5 újításokat hozott a mentális zavarok klasszifikációjában, kódolásában és...

  • learn more Művészek és pszichopatológia

    A könyv huszonhárom híres emberről szól, akik pszichés tüneteik ellenére vagy éppen ezek hatására alkottak maradandót. „Nem elég, ha...

  • learn more A pancreas betegségei

    Az internetről áradó legfrissebb tudományos információk birtokában jogos lehet a kérdés, hogy szükség van-e még magyar nyelvű, magyar szerzők...

  • learn more A születés traumája

    A születés traumája néhány év híján százéves mű – romantikusan szövevényes, néhol szinte megfejthetetlen, néhol teljesen modern és ma is a...

  • learn more Visszhang - Lengyel Mária élete

    A kötet a magyar echokardiográfia nagy alakja, dr. Lengyel Mária emberi és hivatásbeli portréját jeleníti meg a hitves, a barátok és a...

  • learn more Képes szimmetria

    A Széchenyi-díjjal kitüntetett, kémiával foglalkozó, nemzetközileg elismert akadémikus szerzőpáros könyve pontosan és ugyanakkor közérthetően,...

  • learn more Magyarországi kastélyok grafikus látványtérképe

    Negyvenkilenc magyarországi kastélyt ismerhetnek meg ennek a pompás látványtérképnek a segítségével. A kiadvány...

  • learn more Trauma-eredetű disszociáció

    A gyermekkori bántalmazás és elhanyagolás, ahogyan más traumatikus élmények is, bármely korban és bárhol előfordulhatnak. Ugyanígy nem...

  • learn more History and Theories of Mind - Neurocognitive Development and Impairments

    The history of cognitive science in combination with the history of psychology is...