hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.

Miért tart egy örökkévalóságig?

Létszámhiány, járműhiány, társadalmi problémák. A végeredmény: egy örökkévalóság, mire kiér a mentőautó. A bajokra a főigazgatók sem találják a gyógyírt, számol be a helyzetről a Magyar Nemzet.

Egymást érik a monitorok az Országos Mentőszolgálat Mohács utcai irányítóközpontjában, egy asztalhoz három vagy hat képernyő tartozik.

A 104-es vonal végén ottjártunkkor nyolc ember várta a hívásokat, kapkodta a telefonokat. Munkájuk lényege, hogy az eseteket a lehető legpontosabban föltérképezzék, célzott kérdések alapján űrlapot töltsenek ki. Ez gyakran nehéz, mert a tapasztalatok azt mutatják – a mentősök szerint az oktatási rendszer hiányosságai miatt lehet ez így –, hogy sokan a legegyszerűbb kérdésekre sem tudnak válaszolni. Nem képesek egyértelmű szavakkal leírni, milyen a beteg bőre, légzése, pedig ezek a paraméterek kellenek a kórkép körvonalazásához. Azért is, mert a rendszer vagy a szakember ezek alapján ajánl konkrét mentőegységet, a javaslat pedig a mentésvezető elé kerül. A labda onnantól nála pattog, ő dönti el, hogy a választás megfelelő-e, vagy felülbírálatra szorul. Az első porszem itt kerül a gépezetbe. Az, hogy az ajánlás szakmailag megállja a helyét, messze nem jelenti azt, hogy a szükséges járműtípus és gárda az adott pillanatban rendelkezésre is áll.

A nagyságrendileg 250 mentőállomáson működő, nyolcezer munkatársat, azon belül öt-hat ezer vonuló mentőst foglalkoztató mentőszolgálat problémáit eddig egyik vezető sem tudta megoldani. A szervezet irányítása soha nem volt sikersztori. Hét előző főigazgatójából egyik sem töltötte ki ötéves megbízatási idejét. A január 16-án hivatalba lépő vezető kinevezése eleve három évre szól. A mentősök tapasztalatai szerint a váltásokat féléves zűrzavar követi. Most is erre számítanak. A mentőszolgálat sajtóosztálya nem is nagyon kommunikál, nyílt titok, hogy minden megkeresést az államtitkársággal kell egyeztetniük.

Miközben az ellátás bonyodalmak nélkül is akadozik, több mentős problémaként emelte ki, hogy sokan vissza is élnek azzal, hogy tudják, mire ugranak a szolgálat emberei.

– Több mint egy évig ültem a 104-es telefonnál, egészen érdekes hívásokkal is találkoztam. Volt, aki először banális probléma miatt telefonált, majd miután jeleztük, ilyesmivel nem minket kell keresni, a rendelőbe kell bemenni, visszatelefonált, és már mellkasi panaszt emlegetett. Innentől kezdve indítani kell a mentőt, kiérkezve pedig nem lehet számonkérni a betegen azt, hogy a panasza miért „múlt el”, illetve „alakult át” – emeli ki Gábor, aki már nincs a szolgálatnál. Ő olyan esetekkel is rendszeresen találkozott, amelyeknél a betegek hetek óta fennálló panaszokkal hívták az életmentő telefonszámot, írta a lap.

 

(forrás: Magyar Nemzet)

cimkék

hirdetés

Könyveink