hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.

Beszéljünk a káposztáról!

Dr. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgatója a Népszabadság hasábjain szállt harcba a menzareformot félreértelmezőkkel.

Az OÉTI főigazgatójaként – amely intézet kidolgozta a rendeletet – szükségesnek tartom, hogy a tények is megjelenjenek a közétkeztetési rendelettervezet többéves előéletéről s a mai közétkeztetés milliókat érintő egészségügyi kockázatairól – írja bevezetőjében.

A közétkeztetés egy gyermeknek – bölcsődétől az iskola befejezéséig – akár 12 ezer étkezését is biztosíthatja. Vagyis a kockázatoktól mentes, egészséges táplálkozás szempontjából meghatározó a közétkeztetés. Az OÉTI 2009-es országos óvodai felmérése ugyanakkor riasztó képet mutatott, idézi fel az akkori adatokat: az ételek sótartalma 3-5-ször magasabb volt a nemzetközileg elfogadott ajánlásnál. A közétkeztetőknek csak a fele tudott naponta zöldséget vagy gyümölcsöt adni. A teljes kiőrlésű pékáruk szinte ismeretlenek voltak. A tízórai, az uzsonna kenyereire hetente akár többször is került zsír, tepertőkrém, szalonna vagy zsíros felvágott. Készítettek „húslevest” csak levesporból. Megesett, hogy két hét alatt egyszer sem kaptak az óvodások tejet, ám cukros teát naponta többször is.

Ezt követően adott ki az OÉTI ajánlást, majd kezdődött konzultáció egy azt rendeletként megerősítő tervezetről is.

Az OÉTI kétféle minta étlapot készített: több közétkeztető beárazása is alátámasztotta – írja konkrétabb megnevezés nélkül a főigazgató  –, hogy napi háromszori étkezés esetén legfeljebb az infláció okozhat drágulást. Sőt szezonális élelmiszerek felhasználásakor olcsóbb is lehet az étlap. 2009-ben a napi három óvodai étkezés nettó nyersanyagköltsége 260 Ft volt átlagosan, de ennek a duplája is előfordult, és dupla költség nem járt együtt egészségesebb étkeztetéssel – emlékezik akkori tapasztalataikra.

Az OÉTI újabb országos felmérése – több mint félezer óvoda és iskola bevonásával – hamarosan lezárul. A mostani vizsgálatunk eddigi részeredményei azt mutatják: a napi nettó nyersanyagköltség átlaga 302 Ft (189 Ft és 780 Ft között ingadozik). Vagyis az elmúlt egy hét „számháborúja” és szülőriogatása nem megalapozott. Miként az sem, hogy nem lehet rántott húst, túrógombócot, székelykáposztát adni, és a káposztás tészta majd „zöld lesz, és nem eszik meg a gyerekek” – írja cikkében az OÉTI főigazgatója a nol.hu-n.

(forrás: Népszabadság)
hirdetés

Könyveink