hirdetés
2019. november. 13., szerda - Szilvia.
hirdetés

Rosszul működő egészségügy: lesújtó kép az OECD-től

Mire költi az állam a rendelkezésére álló pénzt? És milyen eredménnyel teszi? Ezt vizsgálja friss tanulmányában az OECD, amiről a hvg.hu számol be. A majdnem 300 oldalas elemzés lesújtó képet fest Magyarországról és az is kiderül belőle: nem a pénzhiány az akadály.

hirdetés

Magyarországon megmaradt a nyilatkozatok szintjén a bürokrácia csökkentése – a fejlett és feltörekvő országokat tömörítő, és azok gazdaságpolitikai döntéseit értékelő és segítő szervezet tanulmányából az derül ki, hogy a válság előtti időszakhoz képest nemhogy csökkent volna a kormányzati költés, de a szervezet azon kevés tagjai közé tartozik hazánk, ahol a GDP-hez viszonyított arány egyenesen növekedett a 2007 óta eltelt időszakban.

Az egészségügy: amíg az OECD-átlag 18,7, nálunk csak a közkiadások alig több mint a tizede, 10,6 százaléka jut erre. Ennél kevesebbet csak a fejlett Svájcban (6,5), a válság sújtotta Görögországban (8,2), illetve Lettországban (10,3) költenek. 2007 óta ugyan nőtt a költés aránya a büdzsén belül, ám a 0,7 százalékos plusz elmarad az 1,7 százalékos átlagtól.

A szociális ellátórendszerre a közkiadások 29,9 százalékát fordította a kormány – az OECD-tagok átlaga 32,6 százalék volt, 20 százalék alatt pedig mindössze egy ország, Dél-Korea költött erre. Magyarország azonban rekordszinten fogta vissza a kiadásokat: amíg átlagosan 2,6 százalékkal több jutott erre a közkiadásokon belül 2007-hez képest, nálunk 4,5 százalékkal esett vissza.

Nálunk az egyik legmagasabb az egyik legelterjedtebb tüdőbetegséggel, a COPD-vel kórházban kezeltek aránya: a százezer lakosra számolt 350 fő több mint másfélszerese az átlagnak. A szívroham, a stroke és a mellrák halálozási aránya is nálunk a legmagasabb – mellesleg nincs még egy olyan ország, ahol mindhárom betegségnél 100 ezer lakosra vetítve meghaladja a harmincat ez a szám. Azt megjegyzi ugyan a tanulmány, hogy az előző évekhez képest javult a helyzet, de azt is, hogy a születéskor várható élettartam még annál is alacsonyabb, mint amit az egészségügyre fordított költségek alapján számolni lehetne.

Pláne, hogy a kezelésre fordított összegek harmadát nem is az ellátórendszer biztosítja, hanem a betegek zsebből fizetik – ilyen magas arányt megint csak Svájcban és Görögországban regisztráltak. Ez a háztartási kiadások 4 százalékát jelenti – az OECD-átlag 2,4 százalékos volt 2014-ben.

További részletek

(forrás: hvg.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink