2021. május. 11., kedd - Ferenc.
hirdetés
hirdetés

Prosztatarákszűrés mindhalálig?

Mikor lesz elég öreg egy férfi ahhoz, hogy többé már ne származzon haszna a prosztatarákszűrésből? A kérdés újra meg újra felmerül, de még soha nem válaszolták meg kielégítően. Most, hogy egy provokatív közlemény jelent meg a prosztataspecifikus antigén (PSA) tesztről a Journal of Clinical Oncology-ban, ismét előkerült a probléma.

A kutatás azt mutatta ki, hogy a 70-es éveiket taposókat mintegy kétszer olyan gyakran szűrik, mint az 50-es éveikben levőket, és a 80–85 éves férfiakban ugyanolyan sűrűn alkalmazzák a szűrést, mint a 30 évvel fiatalabbakban.

„Megáll az ember esze” – mondja dr. Scott E. Eggener, a Chicagói Egyetem urológusa, a kutatás vezetője. „Azt reméltük, hogy a leggyakrabban azokat a fiatal, egészséges embereket szűrik, akiknek ebből a legnagyobb hasznuk származik, és hogy az öregedéssel párhuzamosan egyre csökken a szűrések száma.”

Az Amerikai Rák Társaság és az Amerikai Urológiai Társaság nem javasolja a szűrést az olyan személyekben, akiknek várhatóan 10 évnél kevesebb életidejük van hátra. A prosztatarák ugyanis olyan lassan növekszik, hogy legalább 10 év kell ahhoz, hogy a kezelés valami előnyt jelentsen. Az USA betegségmegelőző szervezete, a United States Preventive Task Forces nemrég arra a következtetésre jutott, hogy a szűrést 75 éves korban abba kell hagyni. Mint dr. Mary Barton, tudományos igazgatójuk elmondta, az a meggyőződésük, hogy ilyen idős kor után a szűrésnek több az ártalma, mint a haszna.

Azonban bár a 80 éveseknek sokkal nagyobb valószínűséggel vannak krónikus betegségeik és várható élettartamuk korlátozott, pusztán az életkor nem lehet a döntő faktor – ami igazán fontos, az az egészségi állapot és a várható élettartam. Dr. Eggener szerint vannak 50 évesek, akiket nem kellene szűrni és 70 évesek, akiknek hasznára lehet a szűrés.

Mi az oka annak, hogy élethossziglan szűrik a férfiakat? Az orvosok szerint több tényező is szerepet játszik ebben, köztük a beteg kívánsága, a műhibapertől való félelem, az anyagi előnyök és az is, hogy az orvosok maguk sem látják át, milyen előnyei és kockázatai lehetnek a prosztatarákszűrésnek.

„Nagy nyomás van az orvosokon” – panaszolja dr. Gerald L- Andriola, a Washingtoni Egyetem urológusa, aki az Országos Rák Intézet egy olyan kutatását vezeti, amelybe 76 000 olyan, a vizsgálat kezdetén 55–74 éves személyt vontak be, akik 10 év alatt nem tapasztalták a szűrés előnyét. A PSA szűrés minden életkorban ellentmondásosnak mutatkozott. A szűrés hívei szerint a kutatás hibás volt, és rámutatnak, hogy egy Európában, 162 000 emberen végzett vizsgálat szerint a szűrés 20 százalékkal csökkentette a prosztatarákos halálozást. A szűrés kritikusai azonban ezt a vizsgálatot vélik hibásnak, és logikusnak tartják, hogy nemigen mutatható ki a szűrés haszna. Emlékeztetnek arra, hogy a prosztatarák nagyon gyakori elváltozás, boncoláskor a legtöbb férfiban ki lehet mutatni, noha a személyek nem is tudtak róla. Lehet ugyan, hogy a rák halálos, de olyan lassan növekszik, hogy a férfiak nem ebben halnak meg, hanem együtt élnek vele.

Felhozzák, hogy a legtöbb férfinak csak kárt okoz a szűrés, mivel pozitív eredmény esetén biopsziát végeznek rajtuk és kezelik őket, s a kezelésnek kellemetlen, súlyos mellékhatásai lehetnek. Emellett a terápia sok halálos rákot nem is gyógyít meg, mivel a rák már jóval azelőtt szóródhatott a testben – ha mikroszkópikusan is –, mielőtt még a PSA teszt bármit jelezne. Ha a PSA teszt nyomán biopsziát végeznek és rákot mutatnak ki, a legtöbb beteg a kezelést – a műtétet és a sugárterápiát – választja, amik viszont impotenciát és/vagy inkontinenciát okozhatnak. Dr. Lisa Schwartz, a Dartmouthi Orvosi Egyetem munkatársa szerint még a fiatalabbaknak is mérlegelniük kell a kockázatokat, hiszen a terápia tönkreteheti az életüket.

„A bevett gyakorlattá vált szokásoktól nagyon nehéz megszabadulni – nehezebb elhagyni egy helytelen viselkedést, mint hozzászokni egy újhoz” – magyarázza az egyik szakértő az általános szűrés fennmaradását. Dr. Andriole hozzáteszi, hogy az orvos számára a nem-szűrés elfogadása nagyon nehéz. „A legnehezebb dolog a világon nem keresni és nem kezelni a rákot” – mondja. Hozzáteszi, hogy az urológusok pénzt kapnak a biopsziáért és a kezelésért, s ezek végzését a kórházak és az ipar is elvárja, sőt a betegek is.

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Változó, hogy egy adott életciklusban biológiailag mennyi testmozgásra van szükségünk ahhoz, hogy testileg és lelkileg is egészségesek maradhassunk. Az ausztrál egészségügyi minisztérium külön útmutatóban teszi közzé javaslatait az idősebb, 65 év feletti korosztály számára.

A május elsején hatályba lépő kormányrendeletben meghatározott szabályok nem az alapján osztják ketté a társadalmat, hogy van-e védettségük, hanem az alapján, hogy van-e védettségi igazolványuk.