Perelhetők a kormányok a légszennyezettség csökkentése érdekében
Túlszárnyalja-e a városi kerékpározás és gyaloglás, mint testmozgás által biztosított egészségnyereség a szennyezett levegő miatt bekövetkező egészségügyi károkat? A Preventive Medicine cikke elemzi a különböző forgatókönyveket.
A University of Cambridge epidemiológiai központjának munkatársai James Woodcock vezetésével számítógépes szimuláció segítségével összehasonlították a különböző intenzitású és időtartamú aktív utazás (pl. kerékpározás és gyaloglás) előny-kockázat hányadosát a világ különböző mértékben légszennyezett városaiban (Can air pollution negate the health benefits of cycling and walking?).
A rendszeres fizikai aktivitás többek között csökkenti a cukor- és szívbetegség, valamint számos ráktípus előfordulási gyakoriságát, írják közleményükben a kutatók. Az egyik módszer, amivel fokozhatjuk fizikai aktivitásunk mértékét, ha aktív utazási módot választunk, azonban napjaink egyre szennyezett levegőjű városaiban felmerül a kérdés, milyen az aktív utazás előny-kockázat hányadosa.
A légszennyezettség ugyanis évente több mint 5 millió ember idő előtti haláláért felelős, és Magyarország élen jár az egy millió főre jutó, légszennyezettség miatti elhalálozások számában (a legszennyezettebb Kínában az egy millió főre jutó légszennyezettség miatti halálozás száma évente 954, míg Magyarországon 938).
Az angliai kutatók nemzetközi epidemiológiai vizsgálatok és metaanalízisek adatainak felhasználásával kiszámolták, hogy a legtöbb városi területen a levegőszennyeződés miatti kockázat nem haladja meg az aktív utazás által nyújtott előny mértékét, olyannyira, hogy csak a városok 1 százaléka esetében haladja meg a légszennyezettség miatti kockázat azt az előny-szintet, amit napi fél órás biciklizés nyújt. Azon aktív utazók esetében azonban, akik munkájukhoz is használják a kerékpárt (pl. biciklis futárok), a legszennyezettebb levegőjű városokban heti öt órányi kerékpározás után már nagyobbá válik a kockázat, mint a testmozgás által nyújtott előny.
Mint a kutatók megjegyzik, azoknál a személyeknél, akik nemcsak utazás közben végeznek fizikai aktivitást, hanem pl. rekreációs sportot űznek, az aktív utazás által nyújtott egészségügyi előny arányaiban kisebb, azonban azok számára, akik egyébként nem sportolnak, az aktív utazás jelentős egészségnyereséggel jár. Érdemes arra is felhívni a figyelmet, teszik hozzá a kutatók, hogy minél többen választják az utazás aktív formáját, annál kisebb lesz a légszennyezettség, mivel az európai országokban napjainkban már a levegőszennyezés fő forrását nem az ipari tevékenység, hanem az autóhasználat jelenti, és Európában a légszennyezés miatti halálesetek közel fele az autók által kibocsátott nitrogén-dioxid miatt következik be. A nitrogén-dioxid-szennyezettség tekintetében a fejlett ipari országok még rosszabbul is állnak a fejletlenebbeknél, mert ezekben az országokban a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése céljából sokan átálltak a benzinről a dízellel működő autókra, azonban a dízeles autóknak nagy a nitrogén-dioxid kibocsátása.
A városi légszennyezettség csökkentéséért a kormányok nem tesznek eleget, fejti ki a New Scientist egy cikke, ami arról is beszámol, hogy van mód állampolgári kezdeményezésekre: Londonban pl. egy aktivista ügyvédcsoport – ClientEarth – beperelte a kormányt, és miután a legfelsőbb bíróság nekik adott igazat, a kormánynak új tervvel kell előállnia a nitrogén-dioxid szennyezettség csökkentése érdekében. Londonban a főpolgármester-választás egyik sarkalatos témája is az volt, hogy a főpolgármester erkölcsi kötelessége a légszennyezettség csökkentése a városban.
