hirdetés
2019. július. 18., csütörtök - Frigyes.
hirdetés

Orvos talán elég, szakdolgozó viszont kevés lesz

Bár a szaktárca az elmúlt években nem hozta nyilvánosságra az Állami Egészségügyi Ellátó Központ által kezelt humán-erőforrás monitoring rendszer adatait, a Magyar Kórházszövetség XXXI. kongresszusán kiderült, mivel számolhatunk az egészségügyben.

hirdetés

Az elmúlt években javult az alap- és a működési nyilvántartásban szereplő orvosok aránya, ami azt is jelenti, egyre többen vannak, akik nem hagyják el a pályát – derült ki az adatokból, amelyeket Páva Hanna, az ÁEEK főigazgató-helyettese ismertetett.

A működési nyilvántartás szerint tavaly év végén 33 ezer orvos dolgozott az egészségügyben, az alapnyilvántartásban szereplő mintegy 56 ezerből. Ebből a nyugdíjkorhatár közelében (60-65 év között) 4200-an voltak, és bár a várhatóan nyugdíjba vonulók nyomán kialakuló hiátust nem tudják pótolni a 25-35 év közötti fiatal orvosok, az ő számuk jelentősen, 1800 fővel nőtt az utóbbi években, azaz ennyivel többen léptek be a szakképzésbe, és kezdték el az orvosi pályát. Míg a 2010-ben a 705 orvosi diplomát szerző hallgatónak kevesebb mint a fele lett szakorvosjelölt, 2018-ban ez az arány már 81 százalék volt: a 860 végzős közül 569-en jelentkeztek rezidensnek. A váltás 2013-ban, a központi szakorvosképzési rendszer és az ösztöndíjak bevezetésének nyomán történt.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

Míg a migrációs kedv csúcsán, 2011-12-ben, 930-940 fő kért hatósági bizonyítványt a külföldi munkavállaláshoz, tavaly csupán 452 jó hírnév igazolást igényeltek az orvosok. Bár még mindig a fiatalok indulnak külföldre, 2018-ban 135 hatósági bizonyítványt állítottak ki a 25-29 év közöttiek részére az ÁEEK-nál, hét évvel korábban ugyanez a szám 223 volt. Hogy az igazolás kikérése nem feltétlenül jelenti az ország elhagyását, az már a receptírási adatokból derül ki. Míg például 2017-ben a szakképesítésüket a megelőző év június 1. után megszerző orvosoknak összesen 521 hatósági bizonyítványt adtak ki, mindössze 224-en voltak, akikre úgy tekinthetünk, hogy valóban külföldre távozott és csak ott dolgozik. A többiek valószínűleg csak átmeneti, ügyeleti feladatokat vállalnak.

A nyilvántartásokból egyébkén az is kiderül, hogy 2018-ban aktívan dolgozott a 65-70 év közötti korosztály 70 százaléka, míg a hetven év felettiek körében ugyanez az arány 35 százalék.

Szakdolgozók: lenne mit pótolni

Míg az orvosok esetében úgy tűnik, jó irányba mutatnak a trendek, nem véletlen, hogy immár kormányzati figyelem is irányul az ápolói létszám növelésére, ott ugyanis a számok alapján sok még a teendő. Az alapnyilvántartásban 250 ezer szakdolgozó szerepel, ebbe a körbe beletartoznak értve a rokon ágazatban, például a szociális területen elhelyezkedők, a pályaelhagyók, a külföldön munkát vállalók és a nyugdíjasok is. Az egészségügyben aktív munkavállalóként mintegy 108 ezer főt tartanak nyilván – ismertette az adatokat

Az egészségügyi képesítéssel rendelkező, a betegellátásban már megfelelő rutinnal és tapasztalattal rendelkező 35 év feletti korosztály mintegy negyven százaléka inaktív, 2013-2018 között létszámuk 9 ezer fővel csökkent – derül ki az adatokból. A 2010-2017 között végzett ápolóknak csupán 42 százaléka dolgozik az egészségügyben, a többiek elhagyták a pályát, vagy el sem kezdték a munkát a betegágyak mellett. Az ÁEEK egyébként készített egy elemzést is, amelynek eredményeiből az derült ki, hogy a 1980 óta egészségügyi szakképesítést szerzők száma alapján akár 300 fő is lehetne az alapnyilvántartásban.

A legnagyobb hiány a középfokú végzettségű, közvetlenül a betegágy mellett dolgozó ápolóból van. 3300 üres álláshelyre vártak OKJ-s végzettségű szakdolgozót 2017-ben, tavaly már ötszázzal többet keresztek. Figyelembe véve a nyugdíjba vonulók számát, két év múlva mintegy 5800 középfokú ápoló fog hiányozni a rendszerből. Lakosságarányosan egyébként Heves, Nógrád és Zala megyében a legnagyobb az ápolóhiány.

Az ÁEEK 2019 februárjában megvizsgálta azt is, van-e elegendő diplomás ápoló a fekvő- és egyes járóbeteg ellátást nyújtó intézményekben. A 172 szolgáltató közül 135 (96 fekvő, 39 járó) válaszolt, amelyek az összes szakdolgozó 93 százalékát foglalkoztatják. A vizsgált időpontban 10 800 diplomás szakdolgozót alkalmaztak az ellátók, azonban az optimális működéshez ennél mintegy 1700 fővel többre lenne szükség. Bár a számok nem az üres álláshelyeket mutatják, hanem azt, hogy az intézmények saját bevallása szerint az optimális működéshez mennyi diplomás szakdolgozóra lenne szükségük, az adatok megmutatták azt is, hogy BsC ápolóból van a legnagyobb hiány: 436 fővel többet foglalkoztatnának az ellátók, közülük is a legöbbet (180 fő) a közép-magyarországi régióban.

A szakdolgozói létszám növeléséhez célzott intézkedésekre van szükség – mondta Páva Hanna, hozzátéve azonban, hogy néhány ezek közül már megtörtént. A Mihalicza-ösztöndíj pályázat keretében 192 fővel kötöttek szerződést, tavaly pedig a BsC képzésben résztvevő hallgatókat is megcélozták, a havonta 320 ezer forintos támogatásra 2300 pályázat érkezett, ősszel pedig újabb kiírást terveznek. Uniós projekt keretében kínálnak ösztöndíjat az ápolótanulóknak  és az OKJ-s szakképzésben résztvevőknek.

A migrációs szándék csökkenését mutatják a számok a szakdolgozók körében – mutatnak rá az adatok. A legtöbben 2015-ben kértek hatósági igazolást külföldi munkavállaláshoz, ugyanakkor arányuk a szakdolgozói összlétszám negyed százalékát sem éri el, tehát a pályaelhagyásban a migrációnak nincs jelentős szerepe a szakdolgozók esetében.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink