hirdetés
2019. október. 18., péntek - Lukács.
hirdetés

Nincs idő (és pénz) pszichoterápiára

A 21. század a pszichiátriai betegségek évszázada lesz, hiszen egyre gyakoribbak a mentális és lelki eredetű kórképek, így például a depresszió mára a tartós munkaképesség-csökkenés második leggyakoribb oka.

Mindezt a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) 20. Vándorgyűlését megnyitó sajtótájékoztatón mondta dr. Purebl György, a szakmai szervezet jelölt elnöke, hozzátéve azt is, a népegészségügyi problémát jelentő betegségek ellátására az egészségügyi ellátórendszer nincs felkészülve. Kevés a pszichiáter – mindössze 650–700 szakember praktizál az országban – és a pszichiátriai szakdolgozó, az utánpótlásuk is akadozik, azonban a legkiszolgáltatottabb betegek ellátásáért nemcsak a szereplők, hanem az intézmények fenntartója is felelősséggel tartozik a gyógyítás infrastruktúrájának biztosításával.

Hat óra, 40 beteg

A depresszióban minden negyedik európai érintett, és ahogy hazánk, úgy a kontinens lakosságára is nagy terhet rónak a szenvedélybetegségek. Skizofréniával a népesség egy százaléka, hazánkban mintegy 80–100 ezer ember küzd – foglalta össze prof. dr. Kurimay Tamás, az MPT volt elnöke, továbbá elmondta, hogy 2050-re megkétszereződik a demenciával élők száma, az ő ellátásuk ugyancsak több szakembert kíván majd. Úgy az európai, mint a magyar szakma előtt álló kihívás a járó- és fekvőbeteg ellátás egyensúlyának megtalálása, a társadalmi elvárásoknak megfelelő modern pszichiáter képének megtalálása.

Továbbra is problémát jelent az ellátásban, hogy a pszichiátriai gondozókban, ahol hat óra alatt 40–50 beteget kell ellátnia az orvosnak, nincs idő pszichoterápiára, amit azonban a társadalombiztosítás sem finanszíroz. Ez az ellátás így a magánszféra felé tolódik, ahol a páciensek fizetőképessége szab gátat a gyógyításnak, emellett nagy veszélyt jelent, hogy a magánszektorban nincs minőségbiztosítás. A szakma évek óta kéri a döntéshozót, hogy a pszichoterápiához való hozzájutás tekintetében találja meg a magánszolgáltatók helyét – mondta Kurimay Tamás. A pszichoterápiás ellátás finanszírozásának költséghatékonyságát egyébként a munkából való kiesés csökkenésében, a felesleges kórházi kezelések elkerülésében, a visszaesések csökkenésében lehetne mérni az MPT szerint. A professzor úgy vélte, az egészségügyi kormányzat feladata lenne, hogy közép és hosszú távú stratégiát alkosson a mentális betegségek, így az öngyilkosság megelőzés, az alkoholproblémák vagy a demencia kérdéskörében.

Nem hallják meg, amit a szakma kér

A kormányzat figyelmét egyébként élvek óta hiányolják a pszichiáterek, erre utal az is, hogy az MPT megismételte 2013-ban kiadott stratégiai javaslataikat, egyúttal támogatva az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport állásfoglalását a pszichiátriával kapcsolatban. Az elmúltévekben a döntéshozó a szakma felhívásai ellenére sem számolta fel a problémákat, ezért az alaptevékenység ellátását veszélyeztető helyzet alakult ki a pszichiátriai ellátás minden területén, az ország minden régiójában, beleértve és hangsúlyozottan aláhúzva a budapesti intézmények működési ellehetetlenülését. A pszichiátriai gondozók munkáját a súlyos humánerőforrás-deficit mellett a finanszírozás elégtelensége és a jogi szabályozás hiánya is nehezíti, így kiemelten fontos lenne a kötelező ambuláns kezelés lehetőségének megteremtése. Ajelenleg működő pszichiátriai fekvő- és járóbeteg-ellátó helyeket sem áthelyezni sem megszüntetni nem szabad hatástanulmányok, valamint anélkül, hogy azt a szakma vezető testületeivel egyeztetnék arról. A pszichiátriai betegségek fekvő-, és főként járóbetegek ellátására az OEP által meghatározott finanszírozás elégtelen. Az összegekből a pszichiátriai ellátó helyeket nem lehet fenntartani, így az intézmények, jelentős, krónikus finanszírozási deficittel látják el feladataikat. A jelenlegi helyzet már nem eredeztethető az OPNI 7 évvel ezelőtti bezárásából, annál inkább az OPNI bezárását megelőző és követő szükséges fejlesztések hiányából.

Központokban a lélek

Hat lelki egészség központ (LEK) kialakítására nyílik lehetőség a közeljövőben, a tervek szerint az egészségfejlesztési irodák (EFI) mintájára ez az országos hálózat biztosítaná a lakosság mentális egészségének felmérését és a 0–18 évesek lelki egészségének támogatását. A Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) szerdai sajtótájékoztatóján prof. dr. Kurimay Tamás, az MPT leköszönő elnöke a MedicalOnline kérdésére válaszolva elmondta, jelenleg szakmai konzultációt folytatnak az egészségügyért felelős államtitkársággal arról, miként illeszthetőek a LEK-ek a lakosság mentálhigiénés ellátásába, ám hogy a hat központ mikor nyílhat meg, arról egyelőre még nem született döntés.

Mint ismert, a központok kialakítására eredetileg már 2013-ban forrást biztosított volna a Norvég Alap, ám ez a politikai csatározások miatt elúszott, azonban most ismét ebből az alapból biztosítanák a hat centrum felállításához szükséges pénzt. Mint azt a szakember kifejtette, a három évvel ezelőtti projekthez kidolgozott szakmai anyagok nem használhatóak, a most készülő ajánlás szakmai tartalomban is más lesz, részletei azonban még kidolgozatlanok. Ugyancsak a Norvég Alap biztosította volna a magyar pszichiátriai ellátásból évtizedek óta krónikusan hiányzó, kiemelt biztonságú osztály kialakításához szükséges pénzt, amelyre az Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP 2.2.6) tartalmaz összesen 5 milliárd forintnyi dedikált forrást, a pályázatot a tervek szerint júniusban írják ki a pszichiátriai és aktív fekvőbeteg ellátórendszer infrastrukturális feltételeinek fejlesztésére és biztonsági pszichiátriai részleg kialakítására.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés