2021. május. 15., szombat - Zsófia, Szonja.
hirdetés
hirdetés

Nincs idő (és pénz) pszichoterápiára

A 21. század a pszichiátriai betegségek évszázada lesz, hiszen egyre gyakoribbak a mentális és lelki eredetű kórképek, így például a depresszió mára a tartós munkaképesség-csökkenés második leggyakoribb oka.

Mindezt a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) 20. Vándorgyűlését megnyitó sajtótájékoztatón mondta dr. Purebl György, a szakmai szervezet jelölt elnöke, hozzátéve azt is, a népegészségügyi problémát jelentő betegségek ellátására az egészségügyi ellátórendszer nincs felkészülve. Kevés a pszichiáter – mindössze 650–700 szakember praktizál az országban – és a pszichiátriai szakdolgozó, az utánpótlásuk is akadozik, azonban a legkiszolgáltatottabb betegek ellátásáért nemcsak a szereplők, hanem az intézmények fenntartója is felelősséggel tartozik a gyógyítás infrastruktúrájának biztosításával.

Hat óra, 40 beteg

A depresszióban minden negyedik európai érintett, és ahogy hazánk, úgy a kontinens lakosságára is nagy terhet rónak a szenvedélybetegségek. Skizofréniával a népesség egy százaléka, hazánkban mintegy 80–100 ezer ember küzd – foglalta össze prof. dr. Kurimay Tamás, az MPT volt elnöke, továbbá elmondta, hogy 2050-re megkétszereződik a demenciával élők száma, az ő ellátásuk ugyancsak több szakembert kíván majd. Úgy az európai, mint a magyar szakma előtt álló kihívás a járó- és fekvőbeteg ellátás egyensúlyának megtalálása, a társadalmi elvárásoknak megfelelő modern pszichiáter képének megtalálása.

Továbbra is problémát jelent az ellátásban, hogy a pszichiátriai gondozókban, ahol hat óra alatt 40–50 beteget kell ellátnia az orvosnak, nincs idő pszichoterápiára, amit azonban a társadalombiztosítás sem finanszíroz. Ez az ellátás így a magánszféra felé tolódik, ahol a páciensek fizetőképessége szab gátat a gyógyításnak, emellett nagy veszélyt jelent, hogy a magánszektorban nincs minőségbiztosítás. A szakma évek óta kéri a döntéshozót, hogy a pszichoterápiához való hozzájutás tekintetében találja meg a magánszolgáltatók helyét – mondta Kurimay Tamás. A pszichoterápiás ellátás finanszírozásának költséghatékonyságát egyébként a munkából való kiesés csökkenésében, a felesleges kórházi kezelések elkerülésében, a visszaesések csökkenésében lehetne mérni az MPT szerint. A professzor úgy vélte, az egészségügyi kormányzat feladata lenne, hogy közép és hosszú távú stratégiát alkosson a mentális betegségek, így az öngyilkosság megelőzés, az alkoholproblémák vagy a demencia kérdéskörében.

Nem hallják meg, amit a szakma kér

A kormányzat figyelmét egyébként élvek óta hiányolják a pszichiáterek, erre utal az is, hogy az MPT megismételte 2013-ban kiadott stratégiai javaslataikat, egyúttal támogatva az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport állásfoglalását a pszichiátriával kapcsolatban. Az elmúltévekben a döntéshozó a szakma felhívásai ellenére sem számolta fel a problémákat, ezért az alaptevékenység ellátását veszélyeztető helyzet alakult ki a pszichiátriai ellátás minden területén, az ország minden régiójában, beleértve és hangsúlyozottan aláhúzva a budapesti intézmények működési ellehetetlenülését. A pszichiátriai gondozók munkáját a súlyos humánerőforrás-deficit mellett a finanszírozás elégtelensége és a jogi szabályozás hiánya is nehezíti, így kiemelten fontos lenne a kötelező ambuláns kezelés lehetőségének megteremtése. Ajelenleg működő pszichiátriai fekvő- és járóbeteg-ellátó helyeket sem áthelyezni sem megszüntetni nem szabad hatástanulmányok, valamint anélkül, hogy azt a szakma vezető testületeivel egyeztetnék arról. A pszichiátriai betegségek fekvő-, és főként járóbetegek ellátására az OEP által meghatározott finanszírozás elégtelen. Az összegekből a pszichiátriai ellátó helyeket nem lehet fenntartani, így az intézmények, jelentős, krónikus finanszírozási deficittel látják el feladataikat. A jelenlegi helyzet már nem eredeztethető az OPNI 7 évvel ezelőtti bezárásából, annál inkább az OPNI bezárását megelőző és követő szükséges fejlesztések hiányából.

Központokban a lélek

Hat lelki egészség központ (LEK) kialakítására nyílik lehetőség a közeljövőben, a tervek szerint az egészségfejlesztési irodák (EFI) mintájára ez az országos hálózat biztosítaná a lakosság mentális egészségének felmérését és a 0–18 évesek lelki egészségének támogatását. A Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) szerdai sajtótájékoztatóján prof. dr. Kurimay Tamás, az MPT leköszönő elnöke a MedicalOnline kérdésére válaszolva elmondta, jelenleg szakmai konzultációt folytatnak az egészségügyért felelős államtitkársággal arról, miként illeszthetőek a LEK-ek a lakosság mentálhigiénés ellátásába, ám hogy a hat központ mikor nyílhat meg, arról egyelőre még nem született döntés.

Mint ismert, a központok kialakítására eredetileg már 2013-ban forrást biztosított volna a Norvég Alap, ám ez a politikai csatározások miatt elúszott, azonban most ismét ebből az alapból biztosítanák a hat centrum felállításához szükséges pénzt. Mint azt a szakember kifejtette, a három évvel ezelőtti projekthez kidolgozott szakmai anyagok nem használhatóak, a most készülő ajánlás szakmai tartalomban is más lesz, részletei azonban még kidolgozatlanok. Ugyancsak a Norvég Alap biztosította volna a magyar pszichiátriai ellátásból évtizedek óta krónikusan hiányzó, kiemelt biztonságú osztály kialakításához szükséges pénzt, amelyre az Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP 2.2.6) tartalmaz összesen 5 milliárd forintnyi dedikált forrást, a pályázatot a tervek szerint júniusban írják ki a pszichiátriai és aktív fekvőbeteg ellátórendszer infrastrukturális feltételeinek fejlesztésére és biztonsági pszichiátriai részleg kialakítására.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Változó, hogy egy adott életciklusban biológiailag mennyi testmozgásra van szükségünk ahhoz, hogy testileg és lelkileg is egészségesek maradhassunk. Az ausztrál egészségügyi minisztérium külön útmutatóban teszi közzé javaslatait az idősebb, 65 év feletti korosztály számára.

A május elsején hatályba lépő kormányrendeletben meghatározott szabályok nem az alapján osztják ketté a társadalmat, hogy van-e védettségük, hanem az alapján, hogy van-e védettségi igazolványuk.