Méltányosabb és fenntartható egészségügyet!

Az európai emberek egészségi állapota folyamatosan javul, azonban arra kell összpontosítani, hogy jobb, méltányosabb és fenntartható egészséget és jólétet biztosítsunk mindenki számára – mondta a budapesti sajtótájékoztatón az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója.

Jakab Zsuzsanna kijelentette, ahhoz, hogy tovább lehessen lépni a célok elérésében, magas szintű politikai elköteleződésre, további beruházásokra van szükség, és a megbetegedések számát kontrollálni kell, interszektorális megközelítésre van szükség. A szakember úgy fogalmazott, hogy Magyarország büszke lehet az orvostudományok terén elért sikereire: az elmúlt évtized során sikerrel vette fel a harcot a fertőző betegségekkel szemben, hatékony védőoltási rendszere van, és színvonalas az orvosképzés is.

A WHO regionális igazgatója röviden beszámolt arról, hogy az európai régióban az átlagos várható élettartam elérte a 77 évet, csökken a korai halálozási mutató, és a csecsemőhalandóság 6,7 ezrelék. Elmondható továbbá, hogy 2016 óta Európában nincs maláriás megbetegedés, eltűnt a gyermekbénulás, és az országok kétharmadában sikerült a rubeolás és a kanyaró betegségeket is megszüntetni. A tuberkulózis (tbc) terjedését szintén sikerült visszafordítani, a HIV/AIDS-megbetegedési tendencia is csökkent, de továbbra is gondot jelent.

Jakab Zsuzsanna szerint kihívások mindig vannak, és az elért eredmények nagyon egyenlőtlenek az európai régión belül. Még mindig sokan halnak meg daganatos, valamint szív- és érrendszeri megbetegedésekben, és az alkoholfogyasztás világszerte ebben a régióban a legmagasabb. A hálapénzre kitérve közölte, hogy sok országban "a pénzügyi védelem hiánya" áll a jelenség mögött. Ez alatt azt kell érteni, hogy az egészségügy hány százalékban részesedik az adott ország GDP-jéből, és a lakosság milyen "védelmet" kap a tekintetben, hogy az egészségügyi ellátáshoz ne kelljen túl sok egyéni forrást igénybe venni. A kettő értelemszerűen összefügg, majd hozzátette, a WHO egyik stratégiai iránya az egységes hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz. A GDP-arányos ágazati részesedést tekintve – mivel az egészségügy nemzeti hatáskör – nincs WHO-ajánlás, azonban az Egészségügyi Világszervezet szerint érdemes lenne az országoknak elérniük a hét százalékot.

Jakab Zsuzsanna elmondta, hogy a budapesti tanácskozáson egyebek mellett szó lesz a gyógyszerekhez való hozzáférésről, környezet-egészségügyi kérdésekről, az emberi erőforrások eloszlásáról, a mentális egészségről és az e-egészségügyről.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a sajtótájékoztatón arról beszélt, nagy megtiszteltetés, hogy újra Budapesten ülésezik a WHO európai regionális bizottsága, és bízik abban, hogy ez elismerése annak a munkának, amit az egészségpolitika területén Magyarország végez. Mint mondta, a nemzetközi együttműködés az egészségpolitikában is egyre fontosabb lesz, hiszen a határok ebből a szempontból átjárhatók. Kifejtette, Magyarország szorosan együttműködik a WHO-val, és számos területen történtek előrelépések, például a dohányzás visszaszorítása terén, és egyéb népegészségügyi programokban is komoly az együttműködés.

A miniszter kitért arra, hogy kormányzati ciklusokon átívelő programokra van szükség mind az egészségügy, mind a szociálpolitika és a családtámogatás területén.

Jakab Zsuzsanna arra a kérdésre, hogy változott-e Európa közegészségügyi helyzete a kontinensre irányuló migráció következtében, kifejtette: egzotikus fertőző betegségek nem kerültek be, de vannak olyanok, amelyeket behurcolnak, erre azonban a különböző országoknak megvan a prevenciós tervük. Mint mondta, fontos bevonni a megelőzésbe a menekülteket és hozzáférést biztosítani számukra a különböző immunizációs programokba.

A WHO európai regionális bizottságának 67. budapesti ülésén 53 tagország képviselteti magát, több mint ötszáz küldöttel. Jelen lesz többek között az WHO új főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus, Mária dán királyi hercegnő, a WHO Europe patrónusa, Alekszisz Ciprasz görög kormányfő, Christopher Fearne máltai miniszterelnök-helyettes és Recep Akdag török miniszterelnök helyettese.