KOVIDők: a kutató kérdez, a szakértő válaszol
Mekkora kockázatot jelent a COVID-19 elleni védőoltás beadása kapcsán ritkán előforduló allergiás reakció?
A COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus elleni aktív immunizálásra engedélyezett mRNS-vakcinák beadása kapcsán néhány esetben allergiás reakciók kialakulásáról számoltak be. Mennyire gyakori és mennyire súlyos ez a mellékhatás? Mekkora kockázatot jelent ez a fertőzéssel összefüggő rizikóval összehasonítva? A kérdéskörről dr. Manczinger Mátét, a Szegedi Tudományegyetem immunológus kutatóorvosát kérdezte a KOVIDők.
KOVIDők – A kutató kérdez. A szakértő válaszol.
Közérthető tudományos információforrás mindenkinek.
Aki kérdez: Dr. Kintses Bálint biológus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa.
Ahogy minden jelenséget, úgy egy védőoltás lehetséges nemkívánatos hatásait is a megfelelő kontextusban kell vizsgálni. A kötelező vagy választható védőoltások alkalmazásával összefüggő allergiás reakciók gyakoriságával összevetve az engedélyezett COVID-vakcinák beadása kapcsán valóban gyakoribb jelenség az allergiás reakciók kialakulása, ez azonban még mindig minimális és elenyésző ahhoz képest, amilyen gyakorisággal a gyógyítási gyakorlatban alkalmazott szerek némelyike súlyos allergiás reakciókat vált ki – köztük például a mindenki által jól ismert penicillinek vagy a nemszteroid gyulladásgátlók, amelyek ezzel együtt vitathatatlanul fontos részét képezik a gyógyszerkincsnek.
Konkrét számokkal talán jobban illusztrálható, mit is jelent ez a gyakorlatban: a COVID-vakcina engedélyezését megelőző klinikai vizsgálatokban a mintegy 30 ezer oltott egyén közül egynél sem fordult elő igazán súlyos allergiás reakció. Azóta, hogy elkezdték oltani az amerikai lakosságot, nagyjából 200 ezer oltás beadása kapcsán 6 esetben tapasztaltak súlyos allergiás reakciót. Ez nagyságrendekkel kisebb, mint ami például a penicillinekre jellemző: e gyógyszerek alkalmazása kapcsán 10 000 kezelt beteg közül 1–5 főnél jelentkeznek súlyos allergiás reakciók. A mindennapi életben tehát jóval nagyobb annak az esélye, hogy valakinél a rutin gyógyítás részét képező penicillinkezelés kapcsán lép fel súlyos allergiás reakció, mint annak, hogy ugyanilyen nemkívánatos hatást tapasztal a COVID-vakcina felvételekor.
Nagyon fontos kiemelni még egy lényeges különbséget: amíg a penicillin típusú antibiotikumokat vagy a nemszteroid gyulladáscsökkentőket a gyógyszertárban kiváltjuk, hazavisszük és orvosi felügyelet nélkül vesszük be, addig a védőoltást követően biztosított az orvosi jelenlét, így ezek a rövid időn belül fellépő reakciók idejekorán elfojthatók, bárminemű súlyosabb következmény nélkül. Összefoglalva tehát: jelentkezhetnek ugyan súlyos allergiás reakciók, de sem az esély, sem a veszély nem nagyobb, mint bizonyos gyakran szedett gyógyszerek alkalmazása kapcsán. A COVID-19 fertőzéssel összefüggő rizikóval összehasonítva még inkább elenyésző az oltással járó kockázat.
Azt is érdemes tudni, hogy az oltás beadása után esetenként előforduló eszméletvesztés – amiről a hírekből tudunk – nem feltétlenül a súlyos allergiás reakciónak tulajdonítható. Oka lehet például a tűtől/az injekciótól való félelem által kiváltott jelentős vérnyomásváltozás (előbb emelkedés, majd nagyfokú vérnyomásesés). Ezt támasztja alá, hogy az érintettek között volt olyan, akiről kiderült, hogy oltások kapcsán rendszeresen elájul. Ez a gyakorisági statisztikát is befolyásolhatja: lehetséges, hogy ténylegesen a jelenlegi esetszámnál is ritkábban állt súlyos allergiás reakció a háttérben.
