hirdetés
2019. december. 08., vasárnap - Mária.
hirdetés

Rögös lehet a digitalizáció útja az egészségügyben

Az egészségügy digitalizációja nyitja meg a fejlesztők előtt a következő aranybányát, de az oda vezető út – több okból eredően – rögösnek ígérkezik, közli a GyártásTrend. Az inkubátorházakba jutásért is élesedő uniós versenyben az egyik fő kérdés az: mennyi esélye van ma egy magyar startupnak?

hirdetés
Spaulding Rehab, Boston rehabilitációs kórháza az egészségügyi innovációban rejlő üzleti, iparági, technológiai potenciál egyik mintapéldánya. A hatszintes épület legfelső emelete afféle tesztlaborként működik. Kizárólag exoszkeleton- (mesterséges külső váz) prototípusok építése, tökéletesítése és kipróbálása zajlik ott; az egész kórházi emelet a különböző járógépek, mozgó-mozgatható végtagprotézisek és rehabilitációs eszközök kipróbálására, illetve új ötletek innoválására rendezkedett be. Bostonba nemcsak a harvardi testvéregyetem, a Harvard Medical School, hanem Amerikából gyakorlatilag mindenki elküldi az új eszközeit, megoldásait azért, hogy ott, élesben alkossanak róla véleményt. Ezzel segítik a fejlesztést, és a visszajelzéseiknek köszönhetően a projektek közösen juthatnak előbbre.
 
Fürjes Balázs Zoltán
Fürjes Balázs Zoltán

Londonban és Berlinben nemrég puhatolózó tárgyalások kezdődtek arról, hogy lehet-e szó a top 3-ba tartozó egyik nagy amerikai egészségtechnológiai vállalkozástámogató (akcelerátor) régióba csábításáról. A magyarországi központ ötlete egészen addig erősödni látszott, amíg a bemutatkozó előadásban a „startupfőváros” státusunkról, a Nobel-díjasokról, a Rubik-kockáról és a Preziről esett szó. Aztán amikor a tengerentúli képviselők kérdezgetni kezdtek, a kezdeti lelkesedésnek vége is lett. Hány jelentkező van egy-egy startupversenyre? – érdeklődtek. Hozzátéve: ahhoz, hogy egy standard, kilenc hónapos akcelerációs programot 15 startuppal elindítsanak, legalább 1500 startupot meg kell hallgatniuk, meg kell vizsgálniuk. Aztán megkérdezték: hány vállalathoz lehet bemenni, hogy az ötletekből formálódó megoldásokat egyből céges környezetbe rakják? Végül azt is: hány olyan kórház van, ahol a termékeket tesztelni lehet? A válaszok – vagyis, hogy 1500 startup talán az egész régióban nincs, cégből talán lenne fél tucat, de kórházból Magyarországon most még egy se, amely értékelni és használni tudná az új eszközöket, szolgáltatásokat – mindkét fél számára tisztázták: egyelőre nem lesz közös munka.

Az informatikai dimenzióban rejlő többletet kibányászó e-health, illetve a digitális technológiát a gyógyításba építő meditech világ pionírjaihoz képest nehéz meghatározni a magyar helyzetet. Talán nem véletlen az sem, hogy bár több, e területen befektető céget is megkerestünk, hogy mondják el a tapasztalataikat, vonjanak mérleget stb., ez elől diplomatikusan kitértek. „Nagyon speciális ez a terület, ráadásul az Egyesült Államokban kiépített és működő rendszer nálunk még nincs is összerakva, és a különböző szereplőknek nincs meg a rendszerszintű motivációjuk sem” – mondta a GyártásTrend kérdésére Fürjes Balázs Zoltán, az EIT Health InnoStars ügyvezetője. A szervezet célja, hogy a szektorban idehaza szülessenek sikerek, és az ötletek itt is érvényesüljenek, de a szakember leginkább az oda vezető hosszú utat látja.

Tapasztalataik szerint lelkes egyetemistából, fiatal kutatóból nincs hiány; a külföldi érdeklődők gyakran azt látják róluk elsőre, hogy „nagyon éhesek”, olyanok, akik akár egy csavarhúzóval is mesterséges intelligenciát építenek. Többségük nagyon eredeti, egyszerű ötlettel jelentkezik, de Fürjes Balázs Zoltán szerint náluk gyakori buktató, hogy azt hiszik: maga az ötlet az, ami aranyat ér. Ez nem így van, mert igazából az ötlet kidolgozása, végrehajtása ér valamit – tette hozzá a szakember. Nagyobb problémát jelent, hogy a terméket, a megoldást ki kellene vinni külföldre (az egészségügyben ez így, globálisan tud csak működni), és ehhez kooperálni kellene tudni, együtt dolgozni másokkal. Azonban a magyar projektgazdákra általában az a jellemző, hogy nem elég érettek ehhez. Általánosan jellemző a kockázatkerülő, „az én projektem, amin nem osztozom” mentalitás – amivel nehezebb eredményt elérni.

A teljes cikk

(forrás: GyártásTrend)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!