Meddig működhet az érsebészeti ellátás?
A Magyar Narancs utánajárt, mi lesz a budapesti érsebészeti ellátással, és mennyire vannak túlterhelve az állami egészségügyben dolgozók.
- Tovább súlyosbodik a budapesti érsebészeti ellátás helyzete (Frissítve: NNK közlemény)
- Érbeteg-ellátás: nincs hova hátrálni
- A tárca is kevesebb amputációt akar
- Az adatok nem gyógyítják az egészségügyet
- Elmaradnak az érsebészeti műtétek a traumatológiai intézetben
- Hogyan menthető meg az állandó gondokkal küzdő érsebészeti ellátás?
- „Nekem az fáj, hogy amputálunk, amikor nem kellene”
A MedicalOnline június végén elsőként adott hírt arról, hogy egy érsebész halála nyomán megingott a budapesti érbeteg-ellátás. Cikkünk nyomán most a Magyar Narancs is feltérképezte a helyzetet.
„Az érsebészet helyzete kiválóan példázza azt, ami ma Magyarországon az egész egészségügyre jellemző: a benne dolgozók kitartása tartja még életben. Tóth Gyula halála mindenkit megrázott, példamutató és rendkívül értékes ember volt, aki, mondhatjuk, önmagát áldozta fel ebben a rendszerben” – meséli Szuromi Péter szívsebész, aki második szakvizsgájaként az érsebészetet választotta, jelenleg szakorvosjelölt, és idén januártól Tóth Gyula mellett dolgozott. „Az intézeten belüli esetek ellátását ő vállalta magára behívós ügyeletesként, ami azt jelentette, hogy márciustól egészen a haláláig mindennap telefonos készültségben volt, nem ment szabadságra, nem utazott el, olyan távolságban maradt a kórháztól, ahonnan rövid időn belül beért, ha kellett. Ez még három embernek is sok lett volna” – mondta el Szuromi Péter.
„Sosem mondta, hogy fáradt – idézi fel az orvos –, de láttam rajta. Csak akkor mondta, hogy elege van, ha igazságtalanságot tapasztalt, a nagy terhelésre sosem panaszkodott.”
A jelenleg érvényes minimumfeltételek szerint egy érsebészeti ellátóhelyen három érsebész szakorvosnak kell lennie, ez azonban forrásaink szerint alig-alig valósul meg. „Van olyan egyetemi központ, ahol gyakorlatilag két szakorvos jelenti az érsebészeti osztályt. Tudok olyan megyei kórházat, ahol egy 63 éves kolléga mellett egy nyugdíjas érsebész látja el az érbetegeket. Nincs megszervezve az utánpótlás, kevés fiatal választja az érsebészetet” – mondja Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (Reszasz) elnöke, aki maga is érsebész rezidens.
A lap megkérdezte a Péterfy Kórházat, hogy náluk újraindul-e az érsebészeti ellátás. Arról tájékoztattak, hogy július 15-től „olyan nagy gyakorlattal rendelkező, aktív korú érsebész főorvost” alkalmaznak, aki a magánszektorból tér vissza a közellátásba, s aki „korábban fővárosi érsebészeti osztály vezetőjeként dolgozott”.
A teljes cikket, amelyben szó van még a humánerőforrás hiányról, az egészségügyben dolgozók túlterheltségéről, az ellátás és az ügyelet megszervezésének hibáiról és az azonnal szükséges teendőkről, a Magyar Narancs 2019. július 11-én megjelent lapszámában olvashatják..
