hirdetés
2019. szeptember. 16., hétfő - Edit.
hirdetés

 

Meddig lehet bírni 180/perces szívfrekvenciával?

Mi az oka, hogy a kardiovaszkuláris betegségek incidenciája több mint háromszor akkora az emberek körében, mint a majdnem azonos szívmorfológiájú vad- és háziállatoknál?

hirdetés

A 2 g súlyú cickánytól a 43.000 kg-os bálnákig számos emlős állatfaj szívműködését vizsgálták meg Terrie Williams és munkatársai, és megállapították, hogy az ember esetében sem testmérete, sem élethossza nem lehet felelős a rá jellemző magas szintű kardiovaszkuláris morbiditásért. A kutatók írása - The Healthy Heart: Lessons from Nature's Elite Athletes - a Physiology című folyóiratban jelent meg.

Mint a University of CaliforniaSanta Cruz kutatóiírják tanulmányukról beszámoló sajtóközleményükben, Terrie Williams 30 éve foglalkozik a testmozgás fiziológiájával, és eközben emberi atlétákon kívül számos vadon élő állatfaj egyedeit is vizsgálta, így pl. oroszlánokat, vadkutyákat, prérifarkasokat, delfineket és bálnákat, olyannyira, hogy végzett terheléses vizsgálatokat hegyi oroszlánokkal és elemzett szívfrekvencia-monitor- eredményeket, amelyeket a világ legnagyobb hullámait produkáló Mavericks-nél (Santa Cruztól néhány mérföldnyire) hullámszörfölő emberek produkáltak.

Az eredmények összességében nem meglepőek: a kardiovaszkuláris betegségek embereknél tapasztalható hatalmas incidenciája egyetlen különbségre volt visszavezethető, a fizikai aktivitás alacsony szintjére. Azaz: a legtöbb embernek jóval több testmozgásra lenne szüksége. Mint a kutatók megjegyzik, van azonban néhány meglepő tény is, amire vizsgálatuk fényt derített:

Az egyik legnagyobb hosszú távon fennmaradó szívfrekvencia-növekedést egy professzionális nagy-hullám-szörfösnél lehetett rögzíteni, aki Mavericks óriási hullámain lovagolt: a férfi szívfrekvenciája 180/perc volt 3 órán keresztül egyfolytában, és eközben időnként 200/perc frekvenciát is produkált. Hacsak nincs valamilyen korábbi szívproblémájuk, ez az óriási megterhelés nem árt a szörfösök egészségének, azonban a nagy hullám meglovagolása után akár egy hétig is kimerültek. Az emberekkel ellentétben, a delfinek szívfrekvenciája csökken, miközben hullámokon lovagolnak.

Az emberi szívfrekvenciával kapcsolatban Williams kifejti, hogy megdöbbentően nagy a pszichológiai faktorok szerepe, és ez a legdrámaibb módon a hullámszörfösöknél követhető: hosszú távon is magas szívfrekvenciájuk 90%-át még a mozgás beindulása előtt elérik. Még a parton ülnek a nagy hullám előtt, és már 180-nal ver a szívük.

A macskák és a kutyák pont egymás ellentettjei, amennyiben aerobik kapacitásukat és maximális szívfrekvenciájukat vizsgáljuk. Az emberek sokkal inkább a kutyákhoz hasonlítanak, amennyiben az állóképességet igénylő feladatokhoz alkalmazkodtak (a zsákmány utáni hajsza), míg a macskák a rövid távú, nagy erőkifejtést igénylő mozgáshoz adaptálódtak (becserkészik az áldozatot, majd rávetődnek). Ez a különbség megjelenik e fajok testmérethez viszonyított szívméretében is, ami az ember és a kutya esetében nagyobb, a macskánál kisebb.

A maratont futó emberek szíve 10-33 százalékkal nagyobb, mint az ülő életmódot folytatóké.

Vadállatok körében kifejezetten ritka a szívbetegség, azonban emberek esetében a mortalitás vezető oka világszerte. Számos magyarázat létezik erre, azonban egy tényező kiemelkedő szerepet játszik. Mint Williams fogalmaz: nem késztetjük nap mint nap elegendő munkára a szívünket.

Az emlősök körében megfigyelhető búvárreflex, ami akkor lép működésbe, amikor az arc hideg vízbe merül, a szívfrekvencia azonnali lassulását és a perifériás erek szűkülését eredményezi, miáltal maximális mennyiségű vér és oxigén jut a központi területekre. A testmozgásra az emlősök ezzel ellentétes választ produkálnak: megnő a szívfrekvencia és fokozódik a metabolizmus. A tenger mélyén zsákmányra vadászó emlősöknek egymással ellentétes kardiovaszkuláris követelmények között kell egyensúlyozniuk, aminek következtében merülés közben aritmia alakulhat ki náluk.

A szívfrekvenciát lehet tudatosan szabályozni, és erre nem csak a meditáló jógik képesek. A kutatók megtanítottak arra egy kaliforniai oroszlánfókát, hogy lelassítsa a szívműködését, amikor kimegy a partra.

Mint Williams elmondja, a fő ok, ami miatt érdemes az állatok testmozgással kapcsolatos fiziológiáját tanulmányozni, az az, hogy így jobban megérthető, milyen követelmények elé állítja őket a környezet, illetve milyen mértékben befolyásolja őket az ember által megváltoztatott környezet. A kutatónő maga is sportol (triatlon), így mindig érdekelte, hogy mit lehet tanulni a természet elit atlétáitól. A nagy különbség a vadállatok és az ember között szerinte az, hogy az állatok születésük napjától halálukig napi több órát mozognak, és még egy sportoló aktivitási szintje is nevetségesen alacsony még a kevéssé aktív oroszlánéhoz képest is. Sokat tanulhatunk az állatoktól azzal kapcsolatosan is, hogy milyen fajta mozgást érdemes végezni, teszi hozzá Williams: a jó egészség titka ha sprinteket és alacsony intenzitású mozgásokat egyaránt végzünk.

Mivel a triatlon közben bekövetkező halálesetek több mint 90%-a az úszás kapcsán jelentkezik, a tenger mélyére merülő emlősök körében tapasztalható aritmia felfedezése után megváltoztatták a triatlon szabályait az USA-ban. Mint Williams elmondja, a sportolók szívfrekvenciája már a parton, a vízbe ugrás előtt igen magas, így a hideg vízbe ugráskor szívük extrém terhelésnek van kitéve, ezért a kutatók javaslatára a triatlon-szövetség új vízhőmérséklet-irányelvet vezetett be.

 

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink

  • learn more Varró: Gasztroenterológia

    Az emésztőszervi betegségek modern kézikönyve, a nagysikerű Varró Gasztroenterológia első és második kiadása óta több mint tíz esztendő...

  • learn more Híres magyar orvosok IV.

    A szerzők az 1500-as évektől napjainkig közel 30 kiválóságot mutatnak be életútjukon, munkásságukon és társadalmi szerepükön keresztül. Az...

  • learn more Visszhang - Lengyel Mária élete

    A kötet a magyar echokardiográfia nagy alakja, dr. Lengyel Mária emberi és hivatásbeli portréját jeleníti meg a hitves, a barátok és a...

  • learn more A gyógyszerkutatás kémiája

    A gyógyszerkutatás értékteremtő folyamat, amit a legkülönbözőbb kémiai, biológiai és orvosi szak- és részterületek sokaságának...

  • learn more A légzésrehabilitáció elmélete és gyakorlata

    A rehabilitáció fontosságát nem szükséges hangsúlyozni. Az elmúlt években Magyarországon három jelentõs...

  • learn more Népegészségügyi medicina

    A betegségek megelőzése az emberiség ősi igénye. Már a történelemformáló világjárványok kapcsán megszületett az a felismerés, hogy a...

  • learn more Akadémikus portrék - Ormos Mária - történész

    Ormos Mária, történész, a XX. századi történelem szakértője. Tudományos műveket publikál, nagysikerű előadásokat...

  • learn more Az egészség, az egészségügy négy éve 2010-2013

    Milyen helyzetben van az egészségügy? Mennyire egészséges a magyar lakosság? Vagy menyire beteg? Mi történt az...

  • learn more Sugáregészségtan

    A szakkönyv új témákkal, így az optikai sugárzások hatásairól, illetve az állatorvosi sugárforrás- és izotópalkalmazásról szóló fejezetekkel is...

  • learn more Mi is emberek vagyunk

    A húsz interjút és egy szívinfarktus személyes történetét tartalmazó könyv orvosok nyilatkozatai alapján mutatja be a száz sebből vérző magyar...

  • learn more Szeretkezés fogságban - A szexualitástól az erotikáig

    "Az utóbbi évtizedekben a szex árucikké vált, ugyanakkor a szexualitással kapcsolatos kérdések zöme még...

  • learn more Orbán Viktor és te

    Orbán Viktorra égető szükségünk van. Vagy talán nem is rá, hanem arra az Orbán Viktor-képre, amit a stábjával együtt professzionálisan alkotott meg,...

  • learn more Kardiológiai szófejtő

    Dr. Szauder Ipoly belgyógyász, kardiológus, hypertonológus, osztályvezető főorvos,  egyetemi előadó, számos publikáció, szakkönyv szerzője,...

  • learn more Ritka betegségek – küzdelem az élet határain

    Ritka betegségek – diagnosztikai kihívások című könyv folytatása, további esetek ismertetésével. A klinikai és...

  • learn more Művészek és pszichopatológia

    A könyv huszonhárom híres emberről szól, akik pszichés tüneteik ellenére vagy éppen ezek hatására alkottak maradandót. „Nem elég, ha...

  • learn more HOUSE A SEBZETT GYÓGYÍTÓ A TELEVÍZIÓBAN

    A Dr. House egy világszerte ismert, régóta sikeres orvosi dráma. A House – A sebzett gyógyító a televízióban Jungiánus...

  • learn more Angol - magyar, magyar - angol orvosi szótár

    Az egyre jobban szakosodó tudományágak, így az orvostudomány is speciális szaknyelvet alakított ki, amely problémát...

  • learn more Szemészet

    Napjainkban új kihívások várnak a szemésztársadalomra. A népesség elöregedésével nő az időskorban előforduló szembetegségek száma. A 80 éven felüli lakosság...

  • learn more Misce fiat...

    Dr. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerészi Kamara örökös, tiszteletbeli elnöke a 70. születésnapjára állította össze a kamara elmúlt 20 évének történetét...

  • learn more Patikai emlékek. Kerámiaedények

    A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum gyógyszerésztörténeti szakgyűjteményei közül nem csupán számbeli nagyságával, és szakmailag...