hirdetés
2020. január. 27., hétfő - Angelika.
hirdetés

Magyarország: hiányzó lelki egészség

Negatív lelki állapot jellemző

Elkészült az Eurobarometer felmérés sorozat, a mentális egészséggel foglalkozó legfrissebb kutatása. Az adatok és a hivatalos összefoglaló szerint „a magyar válaszadók érzelmi tapasztalatai negatívabbak, mint az átlag európaiaké - írja a Magyar Pszichiátriai Társaság közleménye.

hirdetés

A most közzétett mentális egészséggel fogalakozó kutatás során összesen 26.800 interjú készült, a magyarországi minta 1040 fős volt. A kutatás három nagy területet – mentális egészségi állapot, gondozás és kezelés, mentális egészség és munka – vizsgált.

A hivatalos összefoglaló rámutat: „a magyar válaszadók érzelmi tapasztalatai negatívabbak, mint az átlag európaiaké”,

A Magyar Pszichiátriai Társaság a részletekről

Az elmúlt 4 hétben "ritkán" érezte magát boldognak: 22 százalék

Rögtön szembetűnő különbség hogy a „Az elmúlt 4 hét során milyen gyakran érezte magát boldognak?” kérdésre adott válaszokban az „állandóan” és „az esetek többségében” kategóriát az európai válaszadók 61 százaléka jelölte meg, miközben magyar megkérdezettek körében ez 11 százalékkal kevesebb, 50 százalék. Mindeközben a magyar „ritkán” és „soha” válaszok 22 százalékot, az uniós átlag (8 százalék) közel tripláját mutatják.

Tanulságosak a „Az elmúlt 4 hét során milyen gyakran érzett kitörő életkedvet ?” kérdésre adott feleletek is, mivel állandóan vagy az esetek többségében az uniós polgárok 59 százaléka így érzi magát, miközben nálunk csak a megkérdezettek kevesebb mint negyede (24 százalék) mondta ezt. Természetesen ezzel párhuzamosan a ritkán, vagy soha kitörő életkedvet (nem) érzők aránya Magyarországon 42 százalék, szemben az uniós átlag 13 százalékkal.

A negatív érzelmekben kiugróan magas arányok

Elmondható, hogy a megkérdezett magyarok az öt negatív érzelem közül hármat – nyomott hangulatban”, „elgyötört”, „fáradt”– többször tapasztaltak, mint az európai átlag.

Kiugró különbség „Az elmúlt 4 hét során milyen gyakran érezte magát annyira boldogtalannak, hogy semmi sem tudta feldobni” kérdésnél látható, mivel az esetek többségében, vagy mindvégig választ adott a magyar megkérdezettek 35 százaléka, szemben az uniós átlag 24 százalékával.

Szintén jól érzékelhető a különbség a „Az elmúlt 4 hét során milyen gyakran érezte magát kimerültnek” kérdésnél, mivel a "mindvégig" válaszok uniós átlaga 17 százalék, nálunk a megkérdezettek majd egynegyede (24 százalék).

Érdekes, és a többi adattal némiképpen ellentétes „Az elmúlt 4 hét során milyen gyakran érezte magát csüggedtnek és kimerültnek” érkezett ’soha’ válaszok, mivel itt az uniós átlag 35%, a magyar válaszadóké viszont 44%.

Fizikai és lelki teljesítőképesség

Két kérdéssel „kevesebbet teljesített mint szeretett volna fizikai vagy egészségügyi problémája miatt”, illetve a „kevesebbet teljesített mint szeretett volna érzelmi problémája miatt (mint pl.: lehangoltság vagy aggodalom miatt)” vizsgálták a kérdőív szerkesztői a teljesítőképességet.

A kapott válaszok alapján bátran kijelenthető, hogy magyarok az uniós átlagot jóval meghaladó mértékben szembesülnek e gondokkal. Azok aránya, akik soha nem ilyen helyzetbe jóval magasabb az unióban mint nálunk: fizikai gondokkal 29 százalék vs. 41 százalék, érzelmi problémákkal 37 százalék vs. 53 százalék találta szembe magát.Mg az unió polgárainak csak alig több mint egyharmada (38 százalék) szembesül néha vagy ritkán érzelmi probléma miatti teljesítmény csökkenéssel, addig magyaroknak több mint a fele (52 százalék).

Gondozás és kezelés, antidepresszánsok

Miközben az eredmények tanulsága szerint hazánkban, többen és gyakrabban szembesülnek lelki problémákkal, addig segítségkérésében le vagyunk maradva az uniós átlagtól, ugyanis 4 százalékkal többen mondták azt, hogy nem kérték szakember segítségét lelki vagy érzelmi probléma miatt (az elmúlt 12 hónapban). Aki mégis szakemberhez fordul, az – az összeurópai trendnek megfelelően – a háziorvosával osztja meg a problémáját, és magas (az egyetlen kategória, ahol a magyar átlag magasabb, mint a nemzetközi) a pszichiátereket felkeresők aránya is.

A segítségnyújtó lehetőségek közül a magyar mintában a szociális munkás és pszichoterapeuta említése mérhetetlen volt, ami feltehetőleg a magyar valóság sajátosságainak is köszönhető.

A felmérés szerint hazánkban és az unióban átlagosan a lakosság ugyanakkora része, 7 százaléka szedett valamilyen antidepresszánst az elmúlt 12 hónap alatt. A jelek szerint a magyar gyógyszerszedés azonban sokkal inkább „szakmai” avagy diagnózisfüggő.

Mentális egészség és munka - féltjük a munkahelyünket

A munkahelyi hiányzásokat firtató kérdésre az uniós 77 százalékkal szemben a magyar válaszadók 82 százaléka válaszolta azt, hogy az elmúlt 4 hétben nem hiányzott munkahelyéről (az ünnepeket leszámítva), amit érdekes lehet azzal összevetni, hogy többen és gyakrabban tapasztalnak teljesítménycsökkenést okozó problémákat.

Míg az áltagos európaiak csak egynegyede (25 százalék) nyilatkozott úgy hogy munkahelyének biztonságát veszély fenyegeti, addig a magyar válaszadók több mint egyharmada (35 százalék) állította ezt.

A Magyar Pszichiátriai Társaság összegzése

Elmondható, hogy a magyarok érzelmi tapasztalatai negatívabbak, Magyarországon többször és arányaiban többen szembesülnek lelki és fizikai okok miatt bekövetkező teljesítménycsökkenéssel, miközben kevesebben fordulnak e problémákkal szakértőhöz. A munkahelyi kényelem szempontjából a magyar válaszadók elégedetlenebbek és különösen sokan félnek a munkahelyük elvesztése miatt.

Az Eurobarométer az Európai Bizottság 1973 óta működő szolgálata. Feladata, hogy a tagállamokban és a tagjelölt országokban felmérje és elemezze a közvélemény alakulását, hogy a lakosság véleményével segítse a Bizottságot a jogszabálytervezetek elkészítésekor, döntéshozatalkor, illetve saját munkájának értékelésekor.
(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés