Magányosság a piacon – Válasz a B+N Magyarország Kft. cikkére
„A beszállító magányossága” – megkapó cím. Bevallom, én is beleborzongtam ebbe a magányba. Nehéz lehet monopolhelyzetben beszállítani az állami egészségügy jelentős részének, különösen úgy, hogy ezt a helyzetet központi közbeszerzés teremti meg. A magány kétségtelen, a versenytársak hiánya valóban magányossá teheti az embert.
De térjünk át az érzelmekről a számokra!
A B+N vitatja, hogy a saját takarításunk olcsóbb lenne a cégük szolgáltatásánál. Érvelésének kiindulópontja, hogy a 2025-ös minimálbér teljes munkáltatói költségével számolva 300 dolgozó éves bérköltsége 1,382 milliárd forint. Ebből arra következtet, hogy az SZTE által közölt 1,71 milliárdos tényleges költség nem lehet valós, mert ebből nem jutna magasabb bérekre, pótlékokra és helyettesítésre.
Az 1,71 milliárd és az 1,382 milliárd forint között 328 millió forint a különbség. Vagyis még a B+N számítása szerint is több mint 300 millió forint marad a minimálbérhez képest. Ebből fizetjük a minimálbérnél magasabb kereseteket, a műszakvezetők magasabb bérét, a pótlékokat és a helyettesítések bérköltségét. Az az állítás tehát, hogy a közölt összegből „kizárt” finanszírozni a takarítást, saját számaikból sem következik. Ő itt nettó 2Mrd Ft-os költségről ír, de nem győzöm hangsúlyozni, hogy sajnos az egészségügyben a nettó nem költségtétel! Azaz 2,54Mrd a „baráti” ár, azaz ezek szerint a KEF-en magasabb árakkal vannak fenn, de nekünk a csekély 800MFt is számít!
Valóban vannak olyan költségek, amelyeket ebben az összevetésben nem terhelünk külön a takarításra. Ilyen az ellenőrzés, a középvezetés vagy a kórházhigiénia egy része, de ezek a akkor is léteztek, amikor külső szolgáltató takarított. A kórházhigiénikusra, az intézményi ellenőrzésre és a kapcsolódó vezetési funkciókra a kiszervezés idején is szükség volt. Cikkemben sem állítottam, hogy a saját működtetésnek nincsenek irányítási, helyettesítési, készletgazdálkodási és adminisztrációs költségei, ezeket kifejezetten felsoroltam.
A vegyszerek, mopok, stb. kérdése egyszerű, ez tételesen kimutatott költség, nem valamiféle „rejtett” tétel. A szakmai követelményeket, technológiát, gyakoriságot a használandó tisztító-és fertőtlenítőszereket, higításokat a kórházhigiénia határozza meg, azt felhasználást a takarítási kézikönyv szabályozza, a külső és saját takarítás esetén ugyanaz a szakmai követelményrendszer.
Van azonban a B+N érvelésében egy ennél súlyosabb számítási probléma. A műtők és más magas kockázatú területek többlettakarításának költségét a cikk logikája szerint kétszer kalkulálja.
A műtő magasabb szintű takarítása saját munkaerő esetén nem egy külön felszámított „műtőtakarítási tarifa”. Ha egy műtőt egy nap hatszor kell takarítani, oda hatszor megy takarító, szükség esetén több ember, ennek munkabér-költsége már benne van a bérköltségünkben. A KEF-es árképzés ezzel szemben terület-típusonként eltérő díjakkal számol, más-más kategória a műtő, a betegellátó terület, az iroda, stb. Ha valaki előbb a saját rendszer teljes bérköltségébe beleszámítja a műtők többszöri takarítását végző dolgozók munkaidejét, majd külön hozza a magasabb műtőtakarítási díj logikáját, ugyanazt a többletfeladatot számolja el, azaz ettől a kalkuláció nem lesz pontosabb, csak nagyobb.
Érdemes tisztázni azt is, honnan származik az általunk használt KEF-es ár. 2023-ban, amikor a takarítás saját szervezésbe vételéről döntöttünk, előzetes piackutatást végeztünk, ennek keretében a B+N a KEF keretszerződés áraira hivatkozott, nekünk a mai napig ez az összehasonlítható B+N ár.
Természetesen nem tudhatjuk, hogy ha ma kérnénk ajánlatot, a B+N milyen árat adna, elképzelhető, hogy a KEF díjainál alacsonyabbat. De egy utólag feltételezett, jelenleg előttünk nem ismert kedvezőbb ár nem írja felül a KEF-en általuk adott konkrét árakat, a saját költségeinket pedig nem esetlegesen jobb árakkal vetjük össze.
És végül az ÁFA. A válaszcikk azzal érvel, hogy a B+N az ÁFÁ-t befizeti az államnak. Ez természetesen igaz. Csakhogy én nem Magyarország pénzügyminisztereként, hanem az SZTE kancellárjaként írtam a cikket. Az egyetem szempontjából az számít, mennyi pénz hagyja el az intézményt. Az egészségügyi szolgáltatás esetében a beszerzések ÁFÁ-ja nem visszaigényelhető, külső szolgáltató esetében a 27% ÁFA a bruttó kifizetés 21,26 százaléka. Vagyis minden bruttó 100 forintból több mint 21 forint ÁFA, amely az intézmény számára tényleges költség. Saját foglalkoztatásnál viszont a takarítás költségének döntő része munkabér, azaz nincs ÁFA.
A lényeg, Szegeden az általunk számított 60%-os költség-megtakarítás mellett a takarítás visszaszervezése a kontroll lehetőségét, rugalmasabb munkaszervezést, alacsonyabb fluktuációt és még erősebb minőségbiztosítást jelentett. Havaria-helyzet vagy új épület átadása esteén nem kell alkudozni és szerződést módosítani.
Azt a kijelentésemet, hogy a kiszervezés esetén előny lehet, hogy a „beszállítónak lehet tartozni a dolgozónak nem”, szarkazmusnak szántam... A kórházak beszállítók felé való tartozásának pénzügyi és egyéb hatásait nagyon károsnak tartom, de az egy másik cikk témája lenne.
