hirdetés
hirdetés
2020. augusztus. 06., csütörtök - Berta, Bettina.
hirdetés

Kamu a H1N1?

Két évvel a H1N1 keltette rémület után sem tudni, hogy "mezei" kórokozóval vagy ahogy az Európa Tanács egészségügyi bizottsága fogalmazott: gyógyszergyártók keltette hisztériával állunk-e szemben. A FigyelőNet összeállítása.

hirdetés

Tavaly nyáron maga az Európa Tanács egészségügyi bizottsága minősítette a gyógyszergyártók keltette hisztériának a járványt övező kommunikációt.

"A H1N1-járvány valójában sosem létezett, az oltási program óriási léptékű placebogyógyászat" – e súlyos mondat nem egy összeesküvés-elméleteket gyűjtő portálon olvasható, hanem az Európa Tanács egyik képviselője fogalmazta meg, mégpedig a közgyűlés egészségüggyel foglalkozó bizottságának 2010 nyarán készült jelentéstervezetében.

Ekkorra túl voltunk a sertésinfluenza, pontosabban az új vírus híre keltette sokkon. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már egy évvel korábban világjárványnak minősítette a H1N1-et, aminek hatására nemzeti kormányok sora különített el milliárdokat a védekezésre, elsősorban oltóanyag előállítására.

Hónapok teltek el eztán, míg a JP Morgan előrukkolt becslésével, miszerint a nagy gyógyszergyárak rövid idő alatt 7-10 milliárd dollárt kerestek az oltóanyagbizniszen. Ekkor született az Európa Tanácsnak a cikkünk elején idézett jelentése. Mely arra is kitér, hogy a vakcinák felhalmozásáról szóló WHO-irányelvek kidolgozásában közreműködő szakemberek korábban az előállításban érdekelt gyógyszermultiknál dolgoztak.

H1N1 - ilyen is volt. Valós veszély vagy csak hisztéria?

Az Európa Tanács egészségügyi bizottsága adatokat is sorolt, illusztrálandó a H1N1 "mérsékelt veszélyességét": az Egyesült Királyság illetékes minisztériuma a vírus megjelenése idején 65 ezerre becsülte a várható halottak számát, ehhez képest 2009-ben összesen háromszázhatvanan haltak meg a kór miatt a szigetországban; ugyanebben az évben Franciaországban 263 halálesetet hoztak összefüggésbe a H1N1-gyel, miközben a többi influenza együttvéve mintegy ötezer életet követelt.

Messze elmaradt hát a H1N1 hatása a félelmektől. És nemcsak 2009-ben, hanem 2010-ben is így volt ez. De vajon minek köszönhetően? Hatékony volt a megelőző hadjárat? Csupán szerencsénk volt azzal, hogy nem mutálódott tömeggyilkossá a kórokozó? Vagy a H1N1 tényleg a gyógyszergyárak által felfújt kamuvírus?

"Tény, hogy nagyot kaszáltak a gyógyszergyárak. És az is tény, hogy szerencsénk volt, miképpen az sem vonható kétségbe, hogy hatékony oltási programok zajlottak világszerte" – mondja lapunknak Czinege Imre, aki az ET-jelentés idején (az MSZP országgyűlési képviselőjeként) tagja volt a bizottságnak.

A civilben orvosként dolgozó Czinege Imre a tavalyi állásfoglalás ellenére is az oltás híve: "Megjósolhatatlan, mivé mutálódik a H1N1. Könnyen lehet, hogy soha nem okoz komoly bajt, miképpen az is megeshet, hogy a spanyolnáthához hasonló globális tragédiát vált ki. Egy biztos: az oltásban rejlő rizikó jóval kisebb, mint az esetleges megbetegedés hordozta kockázat. Indokolt az óvatosság; tavaly levelet kaptam egy olyan férfitől, akinek pár héttel korábban a H1N1 ölte meg a feleségét. Nem volt beoltva az asszony."

Czinege Imrétől tudjuk, hogy a bizottság annak idején sokat idézett, a WHO és a gyógyszergyártók felelősségét taglaló véleménye "csupán" egy jelentéstervezetben szerepelt. "Maga a jelentés már sokkal puhábban fogalmazott. És nem is kapott akkora nyilvánosságot, mint a tervezet" – állítja Czinege Imre.

A teljes cikket a FigyelőNet oldalán olvashatja.

(forrás: Figyelőnet)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink