hirdetés
2019. augusztus. 20., kedd - ALKOTMÁNY ÜNN., István.
hirdetés

 

Javítható az MTA és a kormány kapcsolata

Az MTA kutatásai nem kormánykritikák, hanem információk a kormánynak, mondta Lovász László, az Akadémia elnöke a Magyar Nemzetnek.

hirdetés

– Magyarországon a tudósok nem túl népes tábort alkotnak. Némi túlzással mondhatjuk, hogy a saját tudományterületén mindenki ismer mindenkit. Közismert a „ha én teszek neked szívességet, legközelebb számíthatsz rám” gyakorlat. Az irányító testület létrehozásának egyik hozadéka nem lehet az, hogy megszünteti az érdemi munkát korlátozó érdekszövetségeket?

– Biztos ilyenre is van példa, de nem ez a jellemző. Az MTA három évvel ezelőtt és most is átvilágította a kutatóintézet-hálózatban folyó munkát – külföldi szakemberek, illetve második alkalommal a minisztérium által delegált szakértők bevonásával. Mindkét elemzés azt mutatja, hogy nagyon jól működő kutatóhálózatról van, amivel az ITM képviselői is egyetértettek. Nem jutottak arra a következtetésre, hogy kutatóintézetek méltatlanok a támogatásra, hanem éppen hogy mindegyik kutatóközpontban folynak világszínvonalú kutatások. Az igazi kérdés az, hogy vannak-e olyan kutatási témák, amiket be kellene vezetni, felfejleszteni? A mesterséges intelligencia mindenképpen ebbe a körbe tartozik. Nálunk is jelen van, de az erők összpontosítása nagyobb eredménnyel járna.

– A kormány a piacon eladható termékként alkalmazott kutatásra adna több pénzt, az MTA az alapkutatások fontosságát hangsúlyozza. Kibékíthetetlen az ellentét?

– Az egyik nincs meg a másik nélkül. Alapkutatási eredmények nélkül nincs alkalmazott kutatós, mint ahogy az alapkutatásnak sincs értelme, ha nem hasznosul valamilyen formában. Ugyanakkor gyakran van arra példa, hogy valamilyen felfedezésnek évtizedekkel később lesz haszna. Az Európai Unión belül is fontos kérdés, hogy a forrásokat milyen arányban osszák meg a két terület között. Biztos, hogy alapkutatásra szükség van, mert ha nem használjuk a legújabb technológiákat, lemaradunk, izolálódunk. A fiatal szakemberek nem tudnak bekapcsolódni a nemzetközi vérkeringésbe, megragadnak a korábbi technológiai nívón. A modern eszközök a felsőoktatásban dolgozóknak ugyancsak az élvonal élményét jelentik. Azért kell részt vennünk az alapkutatásban, mert ebben jók vagyunk. Az unióhoz újonnan csatlakozott 13 ország közül az MTA intézetei kiválóan teljesítenek.

– Milyen arányban kötődnek az MTA-hoz az ország kutatás-fejlesztési és innovációs eredményei?

– Európai összehasonlításban az egy befektetett euróra jutó minőségi publikációk számát tekintve az MTA intézethálózata az egyik legjobban teljesítő kutatói hálózat. Nem írom alá azt a kritikát, hogy nálunk nem hasznosulnak hatékonyan a források. De azt sem mondom, hogy nem lehet hatékonyabb a működésünk.

– Javítható az MTA és a kormány kapcsolata?

– Természetesen. Tisztában vagyunk azzal, hogy bizonyos kutatás olyan eredményt hozhat – legyen szó egészségügyről, környezet- és természetvédelemről vagy éppen oktatásról –, aminek az az üzenete, hogy a kormány nem a legjobban végzi munkáját. Ez kormánykritikának tűnhet, mi ezzel szemben azt mondjuk, hogy a kormánynak iránymutató információkkal álltunk elő. A sajtó egy részében felvetéseink persze kormánykritikaként jelennek meg, ami a végletekig polarizált társadalom működésének következménye. Magam is jobbnak tartanám, ha a kutatási eredményeinkről nem a médiából értesülnének az érintett intézmények, hatóságok. Nem a nyilvánosság előtt kellene először megvitatni mondjuk az oktatási rendszerrel kapcsolatos következtetéseinket.

– Jól gondolom, hogy a májusi közgyűlés nem elsősorban a tagválasztásról szól majd, hanem a tervezett átalakulásról?

– A most folyó tárgyalásoktól függ, hogy ezt a témát milyen formában terjesztem elő, de megértem, ha a közgyűlés résztvevői az Akadémiával szembeni méltatlan eljárást – intézetek nem kapják meg a pénzüket, pályázzunk olyan alapellátásra, ami a költségvetési törvény szerint járna nekünk – éles hangon szóvá teszik. Parázs vitára számítok, de a jövőnk szempontjából legalább ilyen fontosnak tartom a Fiatalok Akadémiájának megalakítását és a tagválasztást. Várhatóan 35 új levelező tagot választunk, közülük tíz nő lesz. Tiltakozom azon vád ellen, hogy az MTA múltba tekintő, mozdíthatatlan, rugalmatlan intézmény lenne.

A teljes interjút a Magyar Nemzet közli.

(forrás: Magyar Nemzet)
hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink