hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.
hirdetés

 

Az MTA Közgyűlése dönthet az Akadémia kutatóintézet-hálózatáról

Az MTA szabadságáért tüntettek Budapesten

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szabadságáért és kutatóhálózatának egységéért vonulásos demonstrációt tartottak csütörtökön Budapesten.

A tüntetők az Akadémia székháza elől az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) elé vonultak, ahol a szervezők petíciót adtak át a tárca képviselőjének. A demonstrációt az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) hirdette meg az MTA elnökségének ülésével egy időben Menet a tudományért címmel. Az akadémiai kutatóintézet-hálózat dolgozóiból szerveződött csoport demonstrációja az Akadémia épülete előtt kezdődött, ahol Szilágyi Emese, a tüntetés főszervezője, az MTA kutatója arról beszélt: nem szabad hagyni, hogy az MTA kutatóintézet-hálózatát leválasszák az Akadémiáról, ennek érdekében eljuttattak egy levelet az ülésező elnökség tagjaihoz. Ebben felhívják a testület figyelmét arra, hogy az ITM minisztere még nem adott érdemi választ arra, hogy miért kívánja az MTA kutatatóintézet-hálózatát kiszervezni az Akadémia keretei közül.

"Az ITM a kutatóintézetek tervezett jövőbeni működését semmilyen nyilvános szakmai anyagban nem mutatta be, a kutatóintézet-hálózat jövőbeni irányítására létrehozandó testület, annak döntéshozatali mechanizmusa és hatáskörének tartalmi elemei nem tisztázottak" – hangsúlyozta. Ezek a problémák jelzik, hogy nem szabad a március 8-án az ITM és az MTA által aláírt közös szándéknyilatkozatban foglaltakat vállalható kompromisszumnak tekinteni – hangsúlyozta, utalva arra a dokumentumra, amelyben az MTA elnöke tudomásul veszi a kormány szándékát, miszerint az MTA kutatóintézet-hálózatát az MTA szervezetén kívül kívánja működtetni.

A rendezvényen felszólaló tudósok az intézethálózat egységének, függetlenségének fontosságát hangsúlyozták, hiányolták a minisztérium garanciáit, szakmai koncepcióját az MTA átalakításáról. Kamarás Katalin vegyész, az MTA kutató professzora beszédében azt javasolta, hogy az ITM által is példaként idézett német kutatási szervezeteket mediátorként vonják be.

Résztvevők az Akadémiai Dolgozók Fórumának Menet a tudományért címmel meghirdetett tüntetésén Budapesten, a Lánchídon 2019. március 21-én. MTI/Koszticsák Szilárd
Résztvevők az Akadémiai Dolgozók Fórumának Menet a tudományért címmel meghirdetett tüntetésén Budapesten, a Lánchídon 2019. március 21-én. MTI/Koszticsák Szilárd

A beszédeket követően a több száz fős tömeg a Lánchídon át az ITM Fő utcai épületéhez vonult, ahol a tüntetők piros lapot felmutatva tiltakoztak Palkovics László tervei ellen, valamint a miniszter lemondását követelték. Orosz Ferenc, az MTA Enzimológiai Intézetének tudományos igazgatóhelyettese az ITM előtt tartott beszédében kiemelte, hogy ragaszkodnak eredeti követelésükhöz és elutasítják a politikai zsarolással kikényszerített március 8-ai szándéknyilatkozatot.

A beszédeket követően az ADF nevében Szilágyi Emese tízpontos petíciót adott át az ITM munkatársának. A petícióban követelik az Akadémia autonómiájának tiszteletben tartását, az MTA és kutatóintézeteinek egységének és függetlenségének megőrzését, az intézetek korábbi finanszírozási rendszerének fenntartását. Követeléseik között szerepel az, hogy a kormány garantálja a kutatóintézeti hálózat hosszú távú egyben maradását és a dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának fenntartását. A petícióban szerepel, hogy a tárgyalások az MTA és az ITM között legyenek nyilvánosak és a kutatói közösség képviselői is vehessenek részt rajtuk. Az ADF követeli továbbá, hogy Palkovics László jelenjen meg az MTA májusi közgyűlése előtt.

Ez történt az MTA közgyűlésén

2019. március 21-én ülésezett az Akadémia Elnöksége (két közgyűlés között legfőbb döntéshozó szerve). Az ülésre meghívást kaptak az MTA kutatóközpontjainak főigazgatói és önálló jogállású kutatóintézeteinek igazgatói.

Lovász László, az MTA elnöke tájékoztatta az Elnökséget és az intézetvezetőket az ITM-mel folytatott tárgyalások legutóbbi fejleményeiről, így a március 8-án aláírt szándéknyilatkozatról is.

Az MTA vezetői, Elnöksége és kutatóhálózatának vezetői egyetértettek abban, hogy az MTA kutatóintézet-hálózatának jövőjéről a Közgyűlés dönt. Az MTA – összhangban a legutóbbi, rendkívüli közgyűlés határozatával – továbbra is azt szorgalmazza, hogy a kutatóhálózatnak az MTA-nál kell maradnia, a kutatóhálózat irányításának újragondolása mellett.

Ezt támasztja alá az a háttéranyag, amelyet az MTA kutatóközpontjainak főigazgatói és önálló jogállású kutatóintézeteinek igazgatói készítettek, és március 18-án megküldtek az MTA elnökének. Az írás célja, hogy „hozzájáruljon intézményes megoldások kidolgozásához olyan módon, hogy azok a kutatás szabadságát, a tudomány nemzetközi standardok szerinti művelését ne veszélyeztessék, a jogszabályoknak, valamint az észszerűség és a hatékonyság elveinek is megfeleljenek”. A dokumentum egyik fő megállapítása, hogy az ITM máig adós annak megindokolásával, hogy miért van szükség az MTA kutatóhálózatának reformjára, különös tekintettel a kutatóhálózat és az MTA közötti kapcsolat lazítására. A dokumentumban felvázolt elsődleges javaslat az, hogy a kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál, a jelenlegi köztestületi modell revíziója mellett.

Az MTA a fentiek, továbbá a Lendület-kutatócsoportok vezetőinek véleménye, az Akadémia dolgozói közösségének véleménye és a tudományos közösségtől érkező egyéb vélemények figyelembevételével folytatja a tárgyalásokat az ITM-mel.

Bővebben az MTA portálján.

(forrás: MTI, Magyar Tudományos Akadémia )

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink