hirdetés
2020. július. 05., vasárnap - Emese, Sarolta.
hirdetés

Gyógyszerkassza: hiánypótlásra szánt milliárdok

Ma még nem tudni, hogy az Egészségbiztosítási Alap mennyire marad talpon, az viszont mára egyértelműen kiderült, hogy tavaly ősszel a nemzetgazdasági tárcánál – a szakemberek jelzései ellenére – igencsak félreszámolták a gyógyszerkassza várható kiadásait. Mint az már az év első hónapjaiban kiderült, minimum 25 milliárddal növelni kell a tételt, ha biztosítani akarják a betegek támogatott gyógyszerekkel történő zökkenőmentes ellátását.

hirdetés

Tavaly ősszel alaposan elszámolták magukat, vagy egyszerűen csak a csodákban bíztak a költségvetést megfogalmazó szakemberek. Mással ugyanis nehezen magyarázható, hogy miközben tavaly 357,4 milliárdot kellett a medicinák árának támogatására fordítani, idén egyetlen tollvonással 343,5 milliárdra húzták le a kasszát. Mint a tervezett intézkedések mutatják, csodák pedig nincsenek.

Egyre többet fizetnek a gyártók

Ténnyé vált az a hír, amelynek tervéről először a MedicalOnline - hetekkel ezelőtt - számolt be: 18 százalékra emelnék azt a jelenleg 12 százalékos gyártói befizetést, amely minden egyes társadalombiztosítási támogatásban részesülő készítmény termelői árát sújtja. Mivel azonban erre a többletre az elszámolás elhúzódó átfutási ideje miatt csupán az utolsó negyedévben számíthat az OEP, így legfeljebb 3,9 milliárdos plusszal lehet számolni e tételnél. Tavaly egyébként e címsoron 28 milliárd forintot fizettek be a gyártók.

Úgy tűnik, igaznak bizonyul az a híresztelés is, amely szerint duplájára emelik az orvoslátogatók után fizetendő regisztrációs díjat, amely így a jelenlegi 5-ről személyenként 10 millió forintra emelkedik. Jelenleg egyébként 2619 orvoslátogatót foglalkoztatnak, az említett díjat azonban csak a ledolgozott munkanapok után kell megfizetniük a munkáltatóknak, így a tavalyi 10 milliárdos befizetés mindössze 1 milliárd forinttal növelhető. De mintha nem tudná pontosan a bal kéz, hogy mit akar a jobb: bár a fenti címen többletbevételre számítanak, azzal is kalkulálnak, hogy munkaadóik csökkentik orvoslátogatóik számát, s emiatt – mint az előterjesztők írják – tovább kell fokozni az ellenőrzést. Az viszont nem derül ki, hogy vajon a fokozott szigor az orvoslátogatók alkalmazásának, vagy számuk csökkentésének szól…

Újrakötnék az úgynevezett támogatás volumen szerződéseket. E szigorúan polgárjogi megállapodásokban – amelyek konkrét tartalmát egyként mély titokként kezelik a gyártók és az egészségpénztár – különféle technikákkal ugyan, de többlet bevételre tesz szert az OEP. Van cég, amely akkor fizet, ha ártámogatásban részesülő készítményéből egy adott mennyiségnél több fogy, s van, aki eleve meghatározott engedményben állapodik meg. A szerződések különbözőek, átlagosan 10 százalékos határértéken újrakötve közel 2 milliárdra tehet szert a kassza.

Lefokozott sztatinok

A bevételnövelő lépéseken kívül érdekesek a kiadáscsökkentő tételek vizsgálata, annál is inkább, mivel ezeken a sorokon számítanak a legnagyobb bevételekre. Így például a jelenleg 80 százalékos ártámogatásban részesülő koleszterin-szint csökkentők – amelyekre éves szinten 27 milliárdot költ a kassza – árához kisebb hozzájárulást adna az egészségpénztár, amely ezzel a lépéssel 5 milliárd forintos megtakarításra számít.

A lejárt szabadalmú originális készítmények első másolt molekulájú változata ma még csak akkor nevezhet be az árversenybe, ha néhány hónapig meghatározott piaci részesedést szerez. Ezt a jelenlegi 1 százalékos küszöböt tervezik eltörölni 1 milliárdos bevétel reményében. Más kérdés, hogy a szakemberek attól tartanak, fantomkészítmények lepik majd el a hazai gyógyszerpiacot.

Az úgynevezett kombinációs készítmények közelmúltban befejezett felülvizsgálatával 4, míg a lejárt szabadalmú gyógyszerek helyébe lépő generikusok révén további 1 milliárdot gondolnak megtakaríthatónak.

Akadnak felfejthetetlen tételek is. A MedicalOnline által megkérdezett szakemberek sora sem tudta értelmezni, vajon mit értenek a döntéshozók a „generikus program, preferált referencia ársáv rendszer, generikus ösztönzés” címszó alatt – azon kívül, hogy ettől az egyetlen tételtől további 4 milliárdos visszafogást remélnek. Ami esetleg sejthető – de közel sem biztos! - a hosszan boncolgatott tételből, hogy az újabban piacra lépni kívánó generikus terméknek legalább 5 százalékkal olcsóbbnak kell lennie a csoportjába tartozó medicinák árához képest. Ugyan itt körvonalazódik az az elképzelés is, hogy a referencia árnál „meghatározott szinttel magasabb költségű gyógyszer” csökkentett fix összegű támogatásban – alacsonyabb támogatási kulcsba sorolják? – részesül.

A célértéknek tekintett 26 milliárd további „apró” tétele, bizonyos terápiás területek felülvizsgálata, a terápiás eredményesség alapján történő finanszírozás – bár arra nincs válasz, hogy ez miként történne -, illetve a nemzetközi referenciaárazás – amit egyébként már évek óta gyakorolnak az OEP-nél. Mindezek együtt további 4 milliárddal csökkenthetik a kassza kiadásait.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink